Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-10-15 / 12. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1982 október 15. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A MAGYAR EMIGRÁNS KORMÁNY PROPAGANDAMINISZTERE Legendás alakká magasztosult középiskolás képzeletemben első világháborúbeli hadi élményeit HAT LÓ, NEGYVEN EMBER címen közreadott műve alapján F á - b i á n Béla. Markovits Rodion világsikerű Szibériai Garnizon-ja után ez az olvasmány bilincselte le a legjobban érdeklődésemet, - persze May Károly, Verne Gyula és Nick Carter-regényeken kívül. Hálószobám ablakában ülve, utcai lámpa fényénél kényszerültem olvasni az éjfél felé közeledő órákban... A Hat ló, negyven ember szerzője nevével később az erdélyi napilapokban is találkoztam néha, nem tudván még akkor, hogy Budapesten annál gyakrabban szerepel a politikai sajtó hasábjain. Több évtizeddel később, 1967 tavaszán, Amerika földjére érkezve, magyar körökben nagy tisztelettel, kegyelettel emlékeztek meg dr. Fábián Béláról: közel félesztendővel korábban itthagyta ezt az árnyékvilágot... EGY KIMAGASLÓ MAGYAR ZSIDÓ POLITIKAI KARRIER j Kimagasló magyar-zsidó karrier érdemes megszemélyesítője tűnt le vele az élet színpadáról, amelyen jelentős politikai és irodalmi szerepet töltött be ifjú kora óta, előbb a magyar fővárosban, majd távol hazájától, v gül a második világégést követő két évtized alatt, főleg Amerikában. New Yorkban eleinte tagja volt a Magyar Nemzeti Bizottmánynak. A „propagandaminiszteri" funkciót töltötte be a HUNGARIAN GOVERNMENT IN EXILE- nak minősített intézményben, amely Monsignor Varga Bélával, az utolsó demokratikusan választott magyar parlamentnek soha le nem mondott elnökével az élén működött a szabad világ fővárosában. A Bizottmány tudvalevőleg magában foglalta a szabad földre menekült magyar törvényhozókat, mintegy 80-at, akik sem a nyilas, sem a kommunista rendszer támogatói nem voltak. Olyan vezető személyiségek, mint Nagy Ferenc, a lemondatott miniszterelnök, vagy a jobboldali tévelygéseit mea-culpázott Eckhardt Tibor kisgazdapárti elnök is. A TÁLLYÁRÓL ELINDULT FÁBIÁN-FIVÉREK Dr. Fábián Béla testvérbátyja volt a NEWYORKI FIGYELŐ illusztris állandó cikkírójának,dr. Fábián Sándornak,akit felesleges olvasótáborunknak bemutatni: évek óta lapunk minden számában megjelenő visszaemlékezései mélységes Vázsonyikultusztól, nosztalgiától áthatottak. Saját élete, élményei, imádott élettársa, Edith asszony társaságában különböző távoli országokba, olykor exotikus tájakra vezetett utazásainak megkapóan színes, tanulságos leírásai az emlékirat-irodalom nemes darabjainak is tekinthetők. A két Fábián-fívér — összesen heten voltak testvérek — bölcsője a Zemplén megyei Tállyán ringott. A szülők, Feierman Lajos és (Rosenberg) Fáni kis szőllőbirtokosok voltak. Nagy gondot fordítottak főleg a fiúk világi nevelésére. Otthon hagyományos zsidó szellemben cseperedtek fel. ZSIDÓ ÖNKÉPZŐKÖR A PIARISTA GIMNÁZIUMBAN A kis Feierman Béla, a legidősebb gyerek, 1889 augusztus 13-án jött a világra. Az elemit a kis létszámú tállyai hitközség által áldozatok árán fenntartott iskolában végezte el, miként öccse is. Annak ellenére, hogy mind a hat osztály egyetlen albérleti teremben működött, egyetlen, igen lelkiismeretes, nemes hivatásának tudatával mélyen áthatott tanerővel, — amint ezt Sándor bátyánk nyolc évtized távlatából méltatja, kitűnő diákokat adott a felsőbb iskolának, az életnek. Jónéhányan futottak be közülük átlagon felüli értelmiségi karriert. Béla Kassán kezdte meg a középiskolát, majd a sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumban érettségizett. Feierman-Fábián Béla ifjúkori mentalitására mi sem jellemzőbb, mint hogy a katolikus papok tanintézetében zsidó önképzőkört alakított s annak keretében Chanuka-ünnepélyt rendezett. A piarista középiskola pap-igazgatója megjelent a rendezvényen, ünnepi beszédének meghallgatására. Az alacsony termetű*, de magas színvonalú, tehetséges, irodalmi vei le itású Fábián Bélának főiskolába távozása után a zsidó önképzőkör már csak a múlt epizódját képezte. Működése során azonban nem egy diáktársába oltotta be a zsidóság: tudatot és népünk történelmi múltjának bizonyos fokú ismeretét. VÁZSONYI VILMOS PÁRTJÁNAK ALVEZÉRE A fővárosban végezte el a jogi egyetemet. Az akkor már hírneves Vázsonyi Vilmos korán felfigyelt az ifjú jogtudorra és maga mellé vette ügyvédbojtárnak. Nem csak ügyvédi irodájának beltagja lett, de a későbbi igazságügyminiszter politikai nézeteinek, demokrata pártjának is buzgó ügyvivője. Egészen fiatalon kapcsolódott be a politikai közéletbe. Helyét a Vázsonyi-irodában Sándor öccse foglalta el. Dr. Fábián Béla éltető eleme volt az Ifjú Jogászok Szövetségének, Vázsonyi bizalmiembere, pártja egyik alvezére. A szarajevói merényletet követő hadüzenet utáni esztendőben, 1915-ben bevonult. A híres Molinari Regimenthez osztották be. A nagy keleti offenzivában, Lemberg alatt megsebesült és orosz fogságba került. Előbb Taskentben van szöges drótok mögött, de mivel egy svéd Vöröskeresztes bizottság előtt a hadifoglyok tényleges helyzetét vázolta, megtorlásul, 1916-ban a szibériai Krasnaya Reychka-táborba toloncolják. A hadifogság alatt is folytatja a már Budapesten korábban megkezdett közírói tevékenységét: A FOGOLY VASÁRNAP és a PRIAMURJE című lapokat szerkesztette a magyar hadifoglyok részére. A SZIBÉRIAI FOGOLYTÁBORTÓL A MAGYAR PARLAMENTIG Kalandos úton, 1918 elején, egy csoporttal megszökött Szibériából és viszontagságok után hazajutott. Budapesten törvényszéki bíró lett, de a forradalom alatt lemondott. Sztálin talán akkor követte el élete legnagyobb baklövését, amikor a második világháborúban a Vörös Paradicsomot megmutatta a szabad világnak. Dr. Fábián Béla már a legelején felismerte — saját tapasztalatai alapján — a valóságot. Röpiratokban hívta fel erre a magyar nép figyelmét, amiért a kormány letartóztatta. Élve szabadult és átvészelte a fehér terror rémnapjait is. 1920-ban már a székesfővárosi törvényhatóság legfiatalabb tagja: alig múlt el harminc. Két évvel később Vázsonyi Független Demokrata Pártja listáján nemzetgyűlési képviselői mandátumhpz jut Budapest egy külvárosi kerületében. Másfél évtizeden keresztül megtartotta helyét. A középosztály, főleg pedig a kispolgárság és a kiskereskedők érdekeiért szállt síkra, jelentős eredménnyel. Leginkább adópolitikai kérdésekben tartott parlamenti szónoklatokat. Nagy népszerűségnek örvendett a kisemberek sorában. A KOSSUTH-ZARÁNDOKLAT LELKE Dr. Fábián Béla első ízben 1928-ban járt Amerikában. Országgyűlési képviselőtagja volt a Kossuth-zarándoklatnak, amely New York Riverside Drive-jának terén felállított Kossuth-emlékmű leleplezési ünnepségén jelent meg. A fő cél persze az amerikai közvélemény roknszenvének megnyerése volt a Trianonban megcsonkított Magyarország ügye számára. Fábián doktor e téren is fáradhatatlannak bizonyult. Sikerült kapcsolatot teremtenie nem csak egykori honfitársainak széles tömegeivel, de ezek amerikai születésű szomszédaival és politikai tényezőkkel: a magyar küldöttség legbuzgóbb tagja volt. Visszatérve Magyarországra, az Amerikát megjárt törvényhozó még vehemensebben támadta a képviselőház szószékéről és a sajtóban, mind a jobb-, mind a baloldal zajos bajnokait s azokat, akik mögöttük lapultak. Merész felszólalásaiból, leleplezéseiből kifolyólag nem csak a szó és a toll fegyverével kellett párbajoznia, de acélkaddal is. Annak idején nagy sajtónyilvánosságot kapott a jobbra kanyarodott Eckhardt Tibor képviselővel, a Kisgazda Párt elnökével megvívott párbaja. Az alacsonytermetű Fábián nyerte a viadalt a nála jóval megtermettebb, híres és hírhedt ellenfelével szemben, megsebesítve őt. (Évek múltán New Yorkban, Eckhardt nyilvános bűnbánata után a közös sors kibékítette a nemcsak politikai ellenlábasokat.) A kis zemplénmegyei zsidó otthonból elindult és kimagasló felkészültségű képviselő volt az első, aki felhívta az illetékesek és a közvélemény figyelmét a Közjóléti Minisztériumban később felderített visszaélésekre. Hitler ötödik hadoszlopának nyomására életbeléptetett, könyörtelen zsidóellenes intézkedések, majd a hírhedt zsidótörvények idején dr. Fábián már nem volt tagja az országgyűlésnek, de annál buzgóbb harcosa a zsidó közösségnek. Előadásokban és cikkekben igyekezett lelket önteni testvéreibe. Figyelmeztette őket a kétségbeesésben és meghasonlásbán rejtőző veszélyekre és kifejezésre juttatta a demokratikus Magyarország újjászületésébe vetett hitét. A SZIRÉNHANGOK SIKET FÜLEKRE TALÁLNAK 1944 március 19-én, Magyarország náci megszállása után Fábián Béla is letartóztatásba került. Előbb a Rabbiszeminárium internáló táborrá alakított épületében tartották fogva, majd Kecskemétre, onnan Auschwitzba toloncolták. Felszabadulása után Párizs felé vette útját. Patton USA-tábornok vezérkara mellett a felvilágosító propaganda-tevékenységben volt erőteljesen aktiv. A francia fővárosban Fábián később találkozott Tildy Zoltánnal s a rövid életű átmeneti demokrata magyar kormány több tágjává. Hazatérésre igyekezték ígéretekkel, képviselőség felajánlásával rábírni. Annak ellenére, hogy felesége, aki Pesten vészelte át a nyilas korszakot az új rendszer kénye-kedvének kitéve, — nem bízott a szirén dallamokban. Tildyék maguk sem tudták, mit rejteget számukra is a közeljövő. Párizsban egyébként meglátogatta öcscse, dr. Fábián Sándor is, Edith asszony kíséretében. Béla igyekezett őket is a hazatérésről lebeszélni, figyelmeztetve őket a leselkedő veszélyekre.Nem hallgattak rá.Csak két év múlva sikerült újból szabad földre, majd Amerikába jutniok,két fiúkkal együtt. Béla 1926 óta méltó élettársa,(Schwartz) Ilonka, viszontagságok után,összeköttetések igénybevételével, már előbb találkozhatott férjével New Yorkban. (Folytatása a 10. oldalon) VüflMttfc • NEWYORKI FIGYELMÜK. Egy évi «Kfiteté* $10 diját □ csekkben mellékelem Q kérem uémlázni y.íiy..................................................... Cím
