Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-08-04 / 9. szám
1982 augusztus 4. NEWYORKI FIGYELŐ 7 PR. FÁBIÁN SÁNDOR: KOSSUTH HONTALANÍTÁSA KORRAJZ DR. FEUERSTEIN EMIL: MAGYAR ZSIDÓK A NAGYVILÁGBAN GRUBY DÁVID' HEINE ÉS LISZT FERENC „CSODADOKTORA Egyik korábbi cikkemben felelevenítettem, hogy Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején kicsapott medréből a piszkos, kavargó iszap. Kigyulladt a felekezeti türelmetlenség tüze. A véresszájú izgatók lángralobbantották az egész társadalmat. Megfertőzték a légkört. Elvetették a felekezeti harcok csóváját. Tisza Kálmán statáriumot hirdetett és utasította az igazságügyi kormányzatot, hogy ültesse a vádlottak padjára a főgonoszt, a főharamiát, a főcsahost, Istóczy Győzőt. Hangsúlyozni kívánom, hogy elhatározásáért nem kívánom magasztalni, piedesztálra emelni Tisza Kálmánt. Nem érdemel azért dicséretet, mert a tiszaeszlári atmoszférában statáriumot hirdetett. Ez minimális hivatali kötelessége volt. Viszont: nem szabad megfeledkeznünk az érem másik oldaláról. Az alábbiakban, mint hűséges krónikás, hitelesen bemutatom Tisza Kálmán igazi arculatát. KALÓZLOBOGÓ 1889 novemberében soha meg nem élt vihar dúlt a magyar képviselőház ülésén. Mi történt? Tisza Kálmán miniszterelnök beterjesztette a HONOSSÁGI TÖRVÉNYJAVASLATOT. Ezzel elindította a magyar törvényhozás egyik legszomorúbb, leggyalázatosabb, legaljasabb fejezetét. Tisza Kálmán cinkelt, hamis kártyát kevert. Kalózlobogó alatt evezett. CSEMPÉSZÁRÚ A törvényjavaslat külső formájában színtelennek látszott. Két fejezetbe szorították a tartalmát. A ;gyik arról rendelkezett, hogyan lehet megszerezni a magyar állampolgárságot, a másik pedig körvonalazta, mikor és miért szűnik meg automatikusan a honosság? Álljunk meg egy szóra... A semmimondó, egyszerű paragrafusok, a szürke szavak csempészárút rejtegettek. Tisza Kálmán kalózlobogót tűzött a trikolor helyébe. Az ördögi terv azt célozta, hogy az emigrációban élő Kossuth Lajost, a magyar szabadság atyját kitaszítsák a nép sorából, megfosszák állampolgárságától. Hogyan működött a pokoli gépezet? A törvényjavaslat ugyanis akként rendelkezett, hogy: AKI 10 ESZTENDEJE TÁVOL VAN MAGYARORSZÁGTÓL, AZ ELVESZTI POLGÁRJOGÁT, HA A MONARCHIA EGYIK KONZULÁTUSÁNÁL NEM JELENTKEZIK. Ezt a paragrafust Kossuth Lajos nemes testére, gyilkos tövisekkel bélelt öltözetként szabták. A gonosztett kiagyalói jól tudták, hogy Kossuth kemény gerince nem hajlik meg éppúgy, mint Rákóczi Ferenc a szolgaföldről idegenbe bujdosott. Az aradi tizenháromnak csak egyetlen behódoló szót kellett volna kiejteni s megmentették volna életüket. Acélos ajkuk azonban nem nyílt meg s inkább vállalták a mártírhalált. KÖNNYŰ GYŐZELEM Tisza Kálmánék biztosra mentek. A honossági törvényjavaslat mérgezett, kegyetlen tőrét pontosan Kossuth soha meg nem alkuvó szíve részére élesítették. Az ellenzék elszánt, bátor harcot intézett a javaslat ellen. Az ellenzéki sajtó nap-nap után dübörgő vezércikkekben, élesen támadta a kormányt. Az ország népe felriadt. A főváros utcáin a szabadságszerető polgárság, munkásság és egyetemi ifjúság tüntetett Kossuth Lajos mellett és Tisza Kálmán ellen. Fáradhatatlanul hirdették: — Vétkezik hazája ellen, aki nyugodtan gubbaszt a tűzhely melegénél és nyugodtan várja annak a percnek közeledtét, amikor Kossuth Lajost törlik a magyar polgárok sorából. — Minden hasztalan volt. Tisza Kálmán mögött szilárdan áll a szolgalelkű parlamenti többség: a szavazó gépezet. A masina ezúttal is tökéletesen működött, az ördög precízen kalkulált. A turini remete soha nem alkudott meg a lelkiismeretével. Nem kopogtatott a monarchia közös konzulátusának ajtaján... A törpe legyőzte az óriást. MAGYARORSZÁG „KORONÁZATLAN KIRÁLYA* Idézem a legelterjedtebb napilap égő szavait: — És ha mégis bekövetkeznék az az iszonyat, amit toll remeg leírni, ajak nem mer kimondani, akkor: minden igaz magyar előtt nem a parlament székhelye, Budapest lesz a nemzet fővárosa, hanem Turin. És az a ház lesz a királyi palotánk, mert ott lakik Kossuth Lajos, Magyarország koronázatlan királya. — Az iszonyat bekövetkezett. Kossuth Apánk hontalanná vált. Rövid hónapokkal a honossági javaslat törvényre emelkedése után Tisza Kálmán megbukott. A nemzet megvetése kísérte. Senki sem emlegeti s nem akad emberfia, aki a korabeli kormánypárti mameluk többség egyetlen tagjának nevére emlékeznék. Valószínűleg csak nagyon kevesen hallották a kis bácsmegyei falu. Kiskér nevét, ahol a múlt század egyik legkülöncebb figurája, Gruby Dávid látta meg először a napvilágot. Apja, Gruby Menachem Mendel gazdász mindössze ötven krajcárral bocsátotta útnak tudományos elmélkedésre hajlamos f iát, aki gyalog jött fel Pestre és állást vállalt egy kocsmában éjjel, hogy nappal ott őgyeleghessen a piarista gimnázium körül, ahová nem voltak hajlandók felvenni. így lesett el egyet-mást a csukott ajtók mögé lopódzva, a tanórák csöndjében. Amikor megsajnálták, a diákok tanították erre-arra, végül ideiglenes belépést engedtek meg neki az osztályba. Bécsbe ment, ahol a patológiai anatómia megalapítójánál, Rokitanszkinál hallgat előadásokat. Éhezik, fázik, az ágyban tanul „takarékosságból’'. Mégis leteszi a doktorátust 1834- ben. Pár évvel később tanársegédi állást kínálnak neki a bécsi egyetemen, azzal a feltétellel, hogy kitér. Erre Gruby nem hajlandó. Párizsban telepszik le 1842-ben. Nem sok idő múltán nagy nevet szerez magának előadásaival és felfedezéseivel, különösen a mikroszkopia és a sejtkutatás terén. Később áttér az orvosi gyakorlatra és e téren óriási sikereket arat. Ez nem zavarja abban, hogy magyar létére, részt vegyen a szabadságharcban. Azután visszatért Párizsba, ahol igen rövid idő alatt legendás figurává válik. A különcség hírében állt, legkeresettebb orvos. Páciensei a művészet, irodalom, tudomány, politika és a katonai világ legelőkelőbb személyiségei közül kerültek ki. Orvosa volt a két Dumas-nak, Chopin-nek, Alfonz Daudetnek George Sand-nak, Balzac-nak, Gambettának, Liszt Ferencnek, Heinének. Európa minden részéből jöttek hozzá orvosi tanácsért. Nemcsak a nagyokat szolgálta kis, hanem még inkább a szegényeket, a megpróbáltakat. Jövedelmét, amikor százezer frankra rúgott, három részre osztotta. 50-60 ezer a szegények, 30 ezer a csillagvizsgáló javára, amelyet saját költségén tartott fenn, 10-15 ezer pedig híres kertjére. Ha többet keresett, többet adott a szegényeknek. Neki magának olyan kevés kellett, hogy be sem állította költségvetésébe. Agglegény maradt. Vasárnap csak szegényeket fogadott ingyen, déltől néha éjfélig. Csak' azon kevesek, akik leikébe láttak, értették meg különcségét. A magyar Malonyai egy tüdőbeteg honfitársat, egy szűcsöt vitt fel hozzá. Gruby megvizsgálta, írt neki néhány sort és markába nyomta, hogy menjen vele naponta kétszer egy szomszédos ki vendéglőbe, ahol majd orvosságot adnak neki. Adtak is — ingyen jó ebédet és vacsorát. Később kitűnt, hogy naponta 30-40 ember étkezett abban a vendéglőben Gruby doktor számlájára. — Hát a tüdeje? — kérdezte Malonyai, amikor a szűcs elment. — Azon már nem lehet segíteni, — válaszolta Gruby. Heine gyakran emlékszik meg hálásan Gruby doktorról irataiban, de nem tagadhatta meg gúnyolódó természetét, amikor ezt írta róla: —Az ember minden bajból a legkisebbet választja, az én orvosom pedig olyan kicsiny, hogy szinte mondhatnám, hogy nincs is orvosom...— Goncourt meséli, hogy Gruby volt, aki Jules Sichellel, a híres szemorvossal konzultálni hivatván Heinéhez, aki akkor még betegségének elején volt, a költő szembántalmából a többi orvos ellentmondása közben a hátgerinc megbetegedésére következtett. Ismeretes, hogy ez a diagnózis igazolódott be. Tíz évvel később megint elhívták Heinéhez, aki akkor már bénultan és félvakon feküdt „matrac sírijában, de még megóvta szellemének frissességét.Gruby vigasztaló szavára, hogy még sokáig elélhet, megjegyezte: — Akkor legalább ne mondja meg a feleségemnek... — S amikor az idegműködés szempontjából azt kérdezte Gruby, hogy tud-e fütyülni, Heine azt felelte, hogy sajnos, nem eléggé erősen ahhoz, hogy kifütyülhesse Seribe színdarabjait... Nagy lelki derűvel foglalkozott híres pacienseivel, amikor neuraszténiájukra próbált orvoslást találni. Az öregebb Dumas elpanaszolta neki, hogy súlyos gyomorbajt érez. Gruby képzelődésnek mondta az egészet, de minthogy Dumas ragaszkodott ahhoz, hogy rendeljen neki valamit, azt mondta: - Reggelizzék egy hétig olajban sült krumplit. Semmi mást s igyék hozzá egy pohár jó erős burgundit, aztán jöjjön el megint. — Dumas egy hét múlva csakugyan jelentkezett. Gruby kérdő pillantást vetett rá. — Nem vagyok se jobban, se rosszabbul, — mondotta Dumas. — Tehát nincs rosszabbul? - kérdezte Gruby. - Akkor nincs semmi baja, mert a gyomra határozottan egészséges, ha elbírta azt a kosztot, amelyet rendeltem. — Egyszer meggyógyított egy pácienst, akit egy híres párizsi orvos hamis diagnózisa csaknem halálra kezelt. Az orvos erre feljelentette „kuruzslásért" mivel a fennálló szabályok szerint a bécsi diploma nem jogosított párizsi praxisra. A formahibából bírói tárgyalás lett, amely könnyen Gruby kiutasításával végződhetett volna. Gruby bátran védekezett. Megkérdezte a bírót, vájjon inkább meghalna egy engedéllyel rendelkező orvos kezelése alatt, semhogy magát egy engedéllyel nem bíró orvossal kezeltesse ? Gruby megkapta a működési engedélyt és még ünnepeltebb alakja lett Párizsnak. Gruby világhíre ellenére fenntartotta az összeköttetést kis falujával. Apjával, aki időközben Újvidékre költözött, sűrű levelezést folytatott. A levelezésben gyakran szó esik a kis imaházról, minjanról és a Rothschildokról. Páciense volt Daudet is, aki LE ROIS EN EXIL című regényében érdekes emléket állít a csodadoktornak. — Ha ez az orvős azt mondaná a betegnek: Ce n'est rien, ez semmi, akkor a sánta beteg ép lábbal járt és a haldokló felébredt...— Deák Ferenc is páciense volt. Dedikált fényképe Eugénia császárné fényképe mellett lógott a rendelő előszobájának falán, a szegedi árvíz, egy pusztai csárda és egy alföldi aratást ábrázoló képek mellett. Örömmel közöljük a szerző készülő Albumából a fenti szemelvényt. A mű javára legutóbb Moshe Zanbar, az izraeli Nemzeti Bank volt elnöke legutóbb jelentős adományt nyújtott a nevét viselő alapból és további összegre is ígéretet tett. Ha Catskill-ben nyaral, keresse fel MONTICELLO-ban !BJ s HAIRSTYLIST : : CAREER WOMEN • MEN 120 Broadway Monticello, N.Y. 12701 Tel.: (914) 796-2660 9 A.M. to 6 P.M. Modem üzlet, minden igényt kielégítő kiszolgálás s : ••••••••• Nyaraljon a csodás Catskilli hegyekben. A HOTEL MT.PLEASANT Rezerválás magyar nyaralóban. tildánál MT. PLEASANT NY. 12457* - 914-688-9919 50 szoba, fürdőszobák hideg- meleg vízzel, bár, zene, teniszpálya, jő társaság. Nagy filteres úszómedence, — finom magyar konyha, bőséges étkezéssel, mérsékelt árak, szobák étkezés nélkül is.- ESTÉNKINT CIGÁNYZENE -GIPSY COUNTESS JULIA A CIMBALOMNÁL Útirány: Thruway a 19-es kijáratnál, ott a 28-as úton északra' 18 miles. Mt. TREMPÉR elágazás után a 28-as út baloldalán | a MT PLEASANT Rd.-on.
