Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)

1980-01-25 / 1. szám

NEW NORM FIGYELŐ KAHAW KALMAN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában SIR ALEX KORDA ÉS FÍVÉREI (Második közlemény) Nem ritka jelenség, hogy a kezdetben keserves nincstelenségen: koplaláson, meg­aláztatáson keresztülvergődött egyének ké­sőbb, ha nagyon sikeressé válnak, szinte megalomániákussá lesznek. Az élvezetek minél féktelenebb hajhászásával, olykor a nevetségesség határát is túlhaladó nagyzo­­lással igyekeznek magukat kompenzálni a sors mostohaságáért. Feledni törekszenek, még inkább feledtetni a korábbi, vagy távolabbi múlt fizikai és lelki sanya­­rúságait, gyötrelmét. A tudatalatti folyamatok, ösztönök diktálta extravagancia árulja el azt, amit tulajdonképpen leplezni szeretnők... Sir Alexander Korda lovaggá ütése után, nejével, Merle Oberon-nal, elhagyja a Buckingham-palotát. (Michael Korda: Charmed Lives című könyvéből) A NYOMORBÓL AZ ÉLRE Az első világháborút megelőző évti­zedekben a magyar fővárosban aligha éhe­zett, nélkülözött valaki többet, mint a 13 éves korában árvaságra jutott későbbi Sir Alexander Korda, valamint két öccse és édesanyjuk. A családfő, a korábbi huszár­­őrmester Keller Henrik pusztatúrpásztói birtokfelügyelő vakbélgyulladás folytán távozott el az élők sorából. A család hajlék és minden jövedelem nélkül maradt. A kecskeméti Kellner Károly nagyapa irigy­lesre nem méltó kegyelemkenyerére voltak utalva A szertartásszerűen lefolyó, gyakori vesszőzések, büntetések napirenden voltak. Nem csoda, ha előbb a legidősebb, Sándo majd anyja két kisebb fiával is Budapestre menekült. Az albérlők garasaiból és az első­szülött leckeadásaiból száraz kenyérre sem t6lt Egyéb igényekről nem is beszélve. Korda Michael CHARMED LIVER (helyesebb magyar fordításban: Varázsos életek) című családi regényében szemlélte tőén és elkomorítóan domborítja ki a fő­úri jólét legmagasabb fokát elért Korda-fi­vérek kezdeti korszakát is. AZ UNOKAÖCCS LELKI PORTRÉT FEST Korda Michael Sir Alexander Korda legfiatalabb öccse, Vincent legidősebb fia 1/ egyetlen a hét Kellner-unoka közül, ,,k lelemős karriert csinált - a newyorki Simon ind Schuster nagy könyvkiadóválla- Ut löszerkesztője.MALE CHAUVINISM!, POWER1, és SUCCESS! című 3 bestseller szerzője, 1933-ban Londonban született. Az otszázoldalas mű önmagában is rendkívül érdekes olvasmány. Egészen más. tárgyilagosabb, lélektanilag is megvilágított portrét fest a legendás hírű Korda-fivérek­ről, élettársukról, főleg az angol nemesi rangra emelt Sándorról/nint amilyen fogal­mat alkothattunk magunknak elsősorban a világhírnév szárnyaira és az anyagi jólét legmagasabb fokára feljutott „Laci"-ról, a tömör, csupán száraz adatokat szolgáltató lexikális életrajzokból. Ezek csak a sike­reket, a fényoldalakat regisztrálták. Michael az árnyoldalakat sem retusál­ja. HOGY LETT SÁNDORBÓL LACI ? Az 1979 vége felé megjelent regényes családi életrajzból tudjuk meg, hogy Sán­dort a családban és a baráti körben, valójá­ban L a c i k á - nak szólították, Zolikának "s Vincikének a két fiatalabb testvért, — Mikinek a szerzőt, aki nem beszélt magya­rul A Lacika-név onnan származik, hogy a papa Sándornak jegyeztette be elsőszülött­jét, a mama viszont felháborodott ezen, mert ő a László névhez ragaszkodott. így adták hozzá második névként a László-t ás innen származik a Lacika-elnevezés. Korda Michael személyes visszaemlé­kezések, a 81 éves életkort elért, 1978-ban elhunyt édesapja, rokonok, barátok, volt üzlettársak és kollégák emlékezései, vala­mint a sajtóban megjelent közlemények, a filmművészet történelmi dokumentumai alapján írta meg a Varázsos Életeket. Fel­használta Sir Alexander Kordáról már ko­rábban megjelent több életrajz-regényt, köztük Karol Kulik : THE MAN WHO COULD WORK MIRACLES (1975) és Tábori Pál még 1959-ben ALEXANDER KORDA címen megjelent művét. Utóbbi inkább anekdoták gyűjteménye. Nemeskürty István 1968-ban megírta a magyar filmművészet történetét. A mű­ben Korda Sándor szerepét jelentősen ki­emeli. rr:h tinóim uu.j Aj 1980 január 25. A CSALÁD LELKIISMERETE RABBIT KÉR HALÁLOS ÁGYÁHOZ A Varázsos Életek szerzője nagybáty­ja halálát követő hetekben, történetesen az 1956-os magyar forradalom legforróbb napjaiban Vörös Kereszt-megbízottként Budapesten tartózkodott — főképpen a Korda-családra vonatkozó adatgyűjtés cél­jából. Végiglátogatta a helyeket, ahol Kor­da Sándor annak idején lakott, dolgozott, megfordult - és megihletődött. A könyv szerint nagybátyja, Zoltán 1961-ben Los Angelesben bekövetkezett elhalálozása után tudta csak meg, hogy a Korda-család zsidó volt. A „család lelki­ismerete "-ként jellemzett középső fiú ugyanis rabbit kért halálos ágyához. Ő volt különben az egyetlen a három fivér között, aki nem vált el feleségétől és együtt nevelték fel két fiúkat. A második világháború kezdetétől Amerika hadbalépése utánig Alexandei Korda újból Hollywood ban alkotott. Los Angeles körzetében, a kiváltságosak részére épült Bel Air-ben volt a káprázatos luxus­sal berendezett pazar villája. Nem York szí­vében, a Rockefeller Center felhőkarcolói­ban, két iroda székházat is fenntartott amelyek pompában és fényűzésben élvo nalban állottak. Filmvállalatok létrehozásé val, különböző nemzetközi kapcsolatokkal, kombinációkkal, filmigazgatással dollármil­liókat forgatott meg, új tehetségeket fede­­zptt fel és világhírűvé vált sztárokat nevelt. Merle Oberont, az általa felfedezett ünn<­­peit sztárt, vette el második feleségéül CHURCHILL BIZALMASA AMERIKÁBAN Jól értesült körökben arról is suttog­tak, hogy Alexander Korda egyidejűleg bi zalmas hírszerzési szolgálatot is teljesített Anglia javára. Utólag kiderült, hogy Churchill bizal­mi embere volt Amerikában azzal a feladat­tal, hogy az Egyesült Államokat tengely­ellenes hadba lépésre késztessem néphangu­latot kifürkéssze és az angol háborús kabi­net elnökét informálja. Korda és vállalata állítólag irodáiban kémköz|x>ntokat takart és az angol titkos szolgálat ügynökeinek ún. clearing house-ai valójában Korda irá­nyítása alatt álltak volna. Korda Sándor egyik legsikersbeoö történelmi filmje, THAT HAMILTON LADY döntő jelentőségű volt nemcsak Korda életében,de az amerikai közhangulat megváltoztatásában is. NEM SZABAD BÍZNI A DIKTÁTOROK BÉKE-IGÉRETEIBEN Az összes Korda-elemekkel megal­kotott film — pazar rendezés, forró szere­lem, történelmi személyek magánélete, hálószobatitkok, intimitások — Anglia nemzeti hőse, Napoleon hadiflottáját meg­semmisítő Nelson admirális híres szerelmi románcát viszi színre a gyönyörű Lady Hamilton-nal. A filmben elhangzott Nel­son-beszédnek, amely Amerikában óriási hatást váltott ki, - szerzője nem más, mint Churchill, Anglia hadi kabinetjének minisz­terelnöke. A Lordok Házához és az admira­­litáshoz intézett szózatának egyik mondata magyarul így hangzik: — Napoleon sohasem válható a vág urává addig, amíg bennünket széjje. nem zúz. Higyjék el, uraim, Napoleon valóban a világ ura akar lenni. Diktátorokkal nem lehet békét kötni, - azokat el kell pusztí­tani ! — A film vetítése után Amerika tömege inek hangulata a be nem avatkozás, semle­gesség elve mellett való kitartás kérdésében váratlanul megfordult. Nelson üzenetében reilő megállapítás, hogy a diktátoiok, — értsd: Hitler — békeajánlatai valójában ha dieselek, ma is időszerű, prófé'-n intésnek számít... gyártása miatt. Németbarát szenátorok ts a német követség is uszított a „zsidó toké és angol ügynökök." által kihozott film ellen, amely állításuk szerint ártatlan ame­rikaiakat háborúba akar sodorni. Gerald Nye befolyásos szenátor kije­lentette, hogy a külügyi bizottság mélyeb ben kíván beletekinteni az angol ügynökö­­köknek - értsd: Kordáék - a filmiparban vitt szerepébe. Korda Sándor lába alatt for­ró lett a talaj. A kitoloncolás veszélyének volt kitéve, amikor Angliában gyávaság vád­jával illették, mert éppen a háború kitörése küszöbén hagyta el a szigetországot. A LELEPLEZETT - HŐSSÉ LESZ Alex 1941 december 12.-re kapott idézést az amerikai szenátus külügyi bizott­ságához. Öt nappal hamarabb, december 7 -eil a japánok gyalázatos támadást intéz­tek Pearl Hartior hadibázisai ellen és ez hir­telen megváltoztatta a világtörténelem fo­lyását. Amerika teljes hatalmával, gazda­ság: potenciájával hadbalépett és megmen rpt’p a világot a barna pestistől. A két tűz közé szorított Korda Sándor a második világháború hősévé magasztosult,v ., Korda most már emelt fővel téiho.ett vissza Londonba, ahol jutalma nem maradt el. Churchill nemcsak az angol filmipar megmentéséért, -de eredményes hadiszol­gálatainak elismeréseképpen terjesztette elő lovaggá ütését, amellyel a Sir megszólí­tás együtt jár. VI.. György király 1942 szep­tember 22.-én, emelte nemesi rangra. Má­sodik felesége, a csak röviddel ezelőtt Mali­­bú szinetén elhunyt Merle Oberon ünne pelt filmsztár lett az első Lady Korda AZ ELSŐ KAPITALISTA FILM A SZOVJETUNIÓBAN A filmnek hatalmas negativ hatása volt a náci táborban és az amerikai izola­­cionisták köreiben. Ez volt az első külföldi film, amelyet a Szovjetunióban is vetítet­tek. A szovjet vezéreknek szintén nem tet­szett a diktatúra, amely nem saját érdekü­ket szolgálta. A film így világsikerré vált. A filmet Amerikának csaknem vala­mennyi számottevő filmszínházában vetí­tették, a sajtó, közvélemény kommentálta és a széles néptömegek — megértették az üzenetet. Ezzel szemben támadások érték az amerikai filmipart az ún. angolbarát filmek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom