Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-07-09 / 10. szám
I 1979 július 9. NEWYORKI FIGYELŐ MÉSZÖLY GABOR Híres könyvtárak Páratlan ritkaságok Adolf Eichmann és a katalógus Szindbád-mese héber változata Amikor Kolumbusz a Santa Maria fedélzetén Amerika felé hajózott, kalandos útján egy iránytű is segítette. Nevet is adott a kis műszernek: Jákob botja. Iránytűjét egy zsidó bölcs, Levi ben Gerson szerkesztette, aki azonban elsősorban nem ezzel az iránytűjével vált híressé, hanem azzal, hogy korának egyik legtekintélyesebb bibliamagyarázója volt. Egy 1480 előtt, Mantuában nyomtatott tórakommentárja ma világszerte ritkaság; az ősnyomtatvány egyik példánya Budapesten," a ~ Magyar Izraeliták Országos Könyvtárának nagy becsű könyvészeti kincsei között található. Kalandos úton jutott ide; a kötetben egy cédulán ez áll: „Dr. Kun Lajos tábori rabbi adománya, Coneglianóban találtatott, az 1917 őszi harcok idején ...” Jókai a megnyitón A páratlan ritkaságokat őrző Magyar Izraeliták Országos Könyvtára száz esztendőnél is régebbi múltra tekint vissza. Az első dátum:'1877. október 4.'Ezen a napon avatták fel az akkori Budapest városszélen, a mai Somogyi Béla utca és Bérkocsis utca sarkán emelt mór stílusú épületben az Országos Rabbiképző Intézetet, a világ egyetlen ilyen állami intézményét. Megnyitását az tette lehetővé, hogy Ferenc József viszszaadta a magyar államnak azt a tetemes összeget, amelyet Haynau a szabadságharcban részt vevő zsidók büntetéséül pénzbírságként szedett össze. Ebből a vagyonból született a rabbiképző, melynek ünnepélyes megnyitóján a hazai kulturális-tudományos élet számos kiválósága is részt vett. Az avatáson ott volt — másokkal együtt — Jókai Mór és eljött Breslauból a kor legnevesebb zsidó történésze, a német Heinrich Graeta professzor. Hetekkel az avatás után Ferenc József is felkereste az intézetet, ami a teológiák történetében példátlan gesztusnak számított. ’ 102 évvel ezelőtt a vendégek már gazdag könyvtárat találhattak az új intézetben. Evekkel korábban, 1871-ben elhunyt a jeles páduai rabbi, Lelio della Torre, a zsoltárok és imádságoskönyvek olaszra fordítója, a helyi rabbiképző professzora, aki jelentős kézirat- és könyvgyűjteményt hagyott hátra. E hír hallatán nyomban Páduába utazott Kaufmann Dávid történész, a budapesti intézet első könyvtárosa, a spanyol akadémia tagja (ő foglalkozott a világon elsőként a zsidó művészet történetével) és a becses hagyatékot megvásárolta. 1404 kötettel — köztük kéziratokkal és ősnyomtatványokkal — tért haza, ezzel megvetette az itthoni rabbiképző könyvtárának alapjait. Ehhez a gyűjteményhez társult az 1867- ben elhunyt Oppenheim Dávid nagybecskereki rabbi magánkönyvtára, így az avatáskor., már mint.-, egy 5000 kötet sorakozott a polcokon. Négylapos töredék A későbbi évtizedek alatt újabb értékes kötetekkel gyarapodott az ifjú bibliotéka. Több hittudós — így Hochmuth Abrahám veszprémi főrabbi és Bloch Mózes, az MAGYARORSZÁG 1979/23 Ha ezek a könyvek meg is maradtak, jó néhány kötet elpusztult a második - világháború alatt: a ' rabbiképzőt ugyanis bombatalálat érte. A hiányokat a felszabadulás után részben sikerült pótolni. Az állományt több, mártírhalált halt tudós — így Löw Immánuel szegedi főrabbi, a világ egyik legjelentősebb keleti nyelvésze — gazdátlanul maradt magángyűjteményével egészítették ki. Szerencsére a legféltettebb kincseket nem viselte meg a háború, azok ugyanis egy sziklapincében vészelték át a pusztulás éveit. A felszabadulást követően a páratlan értékű ősnyomtatványokat restaurálták és az Országos Széchényi Könyvtár, valamint az amerikai Claims Conference s a Memorial Foundation for Jewish Culture tudomäpiyo6 segítőszervek támogatásával • új •bőrkötéssel látták el. A könyvtár, az egyetemes zsidó hittudomány számos régi kéziratát tudhatja magáénak. Közülük is kiemelkedik a 13. században első intézeti elnök. — a rabbi'képzőre hagyta tetemes magángyűjteményét, ezzel a könyvtár 1917- ben, 40 éves jubileumán már 34 000 kötettel büszkélkedhetett. 1921-ben új fejezet kezdődött a mai könyvtár históriájában: ekkor nyílt meg a Pesti Izraelita Hitközség Könyvtára a Dohány utcai zsinagóga egyik emeleti termében. E kisebb gyűjteményt a Rumbach utcai zsinagóga kántorának, Keller Józsefnek a könyvhagyatéka alapozta meg, majd az állomány néhány hittanár és főrabbi hagyatékával bővült. E 8000 kötetes hitközségi könyvtár, az izraelita fiúgimnázium modem héber irodalomban gazdag gyűjteményével egyesülve végül 1950-ben beolvadt a rabbiképző állományába, Így jött létre a Magyar Izraeliták Országos Könyvtára. „A könyvek osztják gazdáik sorsát” — írta dr. Scheiber Sándor professzor, az országos rabbiképző és a könyvtár igazgatója. A roppant gazdag könyvtár ugyanis 1944-ben szomorú sorsra jutott. Magyarország náci megszállásának napján a német fasiszták nyomban lefoglalták, majd koncentrációs táborrá alakították a rabbiképző épületét. Folyamatosan 20 000 magyar zsidót gyűjtöttek itt össze: innen indították őket Auschwitz és Buchenwald haláltáboraiba. A nácik nem kímélték a könyveket sem. Adolf Eichmann, a zsidódeportálás egyik fő szervezője a megszállást követő napokban személyesen jött el a könyvtárba, magához vette kulcsait, a katalógusköteteket pedig sváb-hegyi villájába vitette. A katalógusokból kiválasztotta a magyar zsidóság történetére vonatkozó irodalmat és ezeket a könyveket — mintegy 3000 kötetet — ládákba csomagoltatta, majd útnak indíttatta Frankfurt am Main felé. A nácik Itt egy „Zsidókutató Intézetet” terveztek létrehozni azzal a céllal, hogy az általuk kipusztított zsidóság történetét, irodalmát bemutassák. Európa számos leigázott nagyvárosából özönlöttek errefelé a rablott könyvek tízezrei. A magyar gyűjtemény azonban —' szerencsére — csak Prágáig jutott el, nem volt már idejük .továbbhurcolni. Azóta ezeket a köteteket a prágai Zsidó Múzeum őrzi. (Tárgyalnak a hazahozatalukról.) íródott Petách Debáráj (Szavaim bevezetője) című grammatikai mű: margóján a Szindbád-mese héber változata olvasható. Egy példányt őriz a könyvtár Juda Halévi — a középkor legnagyobb héber költője — Divánjának másolatából. A kéziratgyűjtemény féltett darabja a 17. században élt Saul Morteira amszterdami rabbi prédikációinak saját kézzel írott öt kötete; (Móriéira volt Spinoza tanítómestere, majd a nagy filozófust kiátkozó egyházi bíróság egyik tagja.) A mintegy 500 kézirat közül különleges érdekessége révén érdemel eittlitéit egy gyűjtőkötet Is, lapjaid a Sábbátáj Cevi álmessiásra vonatkozó 17. századi irodalommal. A könyvtár másik nevezeU.-s>sége a 15 héber ősnyomtatvány Levi ben Gerson már említett tórakommentárja (a tóra: Mózes öt könyve) mellett kiemelkedő érték a középkor legnagyobb zsidó gondolkodója, az egyiptomi Maimonides 1480 körüli, ismeretlen spanyol kiadásból származó Misné Tórájának 4 lapos töredéke. (A Misné Tóra: a tóra utáni zsidó törvényirodalom summázata.) E 15. századi kódex többi lapját a, koppenhágai Simonsenia, a New York-i Theological Seminary -könyvtára és a cambridge-i Geniza őrzi. Nápolyban, 1490 körül nyomtatták Nachmanides tóramagyarázatát s a könyvtárban levő példány értékét fokozza, hogy a kötet hátsó védőlapja egy tóratöredék pergamenjéből készült. Az ősnyomtatványok társaságában jó néhány antikva, azaz 16. századi nyomtatvány is gazdagítja a gyűjteményt, így például a Talmud 1520—22-es velencei teljes kiadásának csaknem valamennyi darabja. Világviszonylatban is egyedülálló a Tórát Kóhánim 1505 utáni konstantinápolyi kiadása: csupán egyes példányok maradtak fenn belőle, de amíg a többiek legfeljebb 42 lapot tartalmaznak, a budapesti példány 86 lapos. Unikum — vagyis világszerte csak egyetlen létező példány — a könyvtár birtokában levő Szelichot: az olaszországi Fanóban, a 16. század elején nyomtatott bűnbánati imádságoskönyvet a cenzúra kihúzásai teszik még különlegesebbé. A héber nyelvű ritkaságok között számos olyan könyv is akad, amelynek a magyar művelődéstörténet szempontjából van rendkívüli jelentősége. Ilyen például Sebastian Münster 1535-ben, Baselben nyomott bibliája: egykor Melius Juhász Péter, a magyar református egyház megszervezője és Károli Gáspár, a teljes biblia első magyarítója forgatja lapjait,. Jószéf Albo filozófus 1544-es, velencei kiadású ikkarimja (Hitelvek) Melius elveszett vitairatainak volt forrása. Valóságos kuriózum, egyben történelmi tükörkép is Sámuel di Medina responzum-kötete. (Responzum: a bölcs rabbikhoz Intézett kérdésekre adott válaszokat tartalmazó írás.) E kötet ugyanis a mohácsi vész után a Balkánra vetődött magyar zsidók életkörülményeibe nyújt bepillantást. Mikrofilmen is A Magyar Izraeliták Országos Könyvtárának 500 héber kézirata és 120 00 'kötetes gyűjteménye méltán világhírű. Noha Moszkvában, Leningrédban, New Yorkban, Varsóban és másutt is gazdag álló-' mányú zsidó könyvtárak működnek, igen sok külföldi kutató ke- \ resl fel a budapesti nyilvános yűjteményt, amely a tudomány es a rabbiképzés szolgálatában áll. A világ minden tájáról érkező orientalisták és hebraisták elsősorban a kéziratok és az unikumok iránt érdeklődnek (Igen sokat ezek közül az Országos Széchényi Könyvtár által készített mikrofilmeken Is tanulmányozhatnak.) A hazai hittudós és történész szakemberek is sűrűn merítenek a könyvtári anyagból: a 18. köteténél tartó Magyar Zsidó Oklevéltár éppúgy a gyűjteményre támaszkodik, mint Scheiber professzor több jelentős munkája, a 17. századig terjedő „Magyarországi zsidó feliratok” vagy a középkori hazai héber könyvkultúrát tárgyaló „Héber kódex maradványok magyarországi kötéstáblákban”. Ezek a művik nemzeti kultúránk jeles darabjai. ~V HALÁSZ PÉTER TAM-TAM PILVAX PUBLISHING CO. 108—110 WEST 25TH. STREET NEW YORK N. Y. 10001 TELEFON: 924-4305 §ajüi§zemle DR. SCHEIBER PROFESSZOR A RÉGI KÖNYVEK KOZOTT 1“404 kötettel - köztük kéziratokkol és ősnyomtatványokkal - tért haza
