Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-01-04 / 1. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1979 január 4. / ERDÖHÁZI HUGÓ: A HOLOCAUST TELEVÍZIÓS DRÁMÁJA ? Idézzük csak a zsidó ellenállás megtörtént legendáit is... MBGJILIMT I THE HUNGARIAN LABOR SERVICE SYSTEM 1939-1945 RANDOLPH L. BRAHAM EAST EUROPEAN QUARTERLY, BOULDER DISTRIBUTED BY COLUMBIA UNIVERSITY PRESS NEW YORK Megrendelhető a Magyar Zsidók Világszövetsége irodájában: 136 East 39th Street, New York, N Y. 10016. Tel.: 683-5377 Ara portóval együtt 11 dollár EMERY PRINTING CO] A legmodernebb gépekkel felszerelt magyar nyomda Yorkville szívében! Új címe: 1545 First Avenue, 80- 81. utcák között. Telefon: (212) 628-7700 Vállal OFFSET NYOMÁST XEROX MÁSOLATOT' mindenféle üzleti és magán) nyomtatványt. Mindenfajta stationery,) papíráru, írószer kapható. Kérje hihetlenül olcsó árajánlatukat! SÜTEMÉNYEK MINDEN ALKALOMRA ! TORTÁK, KUG Lö FOK L< Magyar és francia különlegességek Születésnapi torták vaj okozza a különbséget !' 97-11 64th Ave Rego Park, N.Y. 11374 Tel.. 830-9020 KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Lapunk hasábjain szívesen helyt adunk közérdekű, vagy érdekes írásoknak. Nem közölt kéziratokat nem küldünk vissza. Minden cikkért annak írója felel. ——iiaaaaci) MAGYAR ZSIDÓ CLUB, MIAMI A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE MIAMIT TAGOZATA 1520 Lenox Avenue, Mimi Beach, Florida 33139 TeL: (305) 531-1113 A Mybtg nyhm mm amién és estt 6-12 én kásőtt. A MUSZ-SZÖVETSÉG a Magyar Zsidók Világszövetségével karöltve, ezúton külön is felhívja a magyar-zsidó katasztrófa túlélőinek figyelmét arra a sikerrel járt akcióra, amely azt eredményezte, hogy a Jad Vasém az elpusztult mártírok adatait, tanúvaUomási jegyzőkönyvek alapján, ABC-sorrendben iktatja és okmánytárában megőrzi. Ezáltal mód van arra, hogy a katasztrófa áldozatainak emléke az arra hivatott intézmény kereteiben megörökítésre kerüljön. A kiállításra váró tanúvallomási jegyzőkönyveket levélben vagy telefonon a VUágszövetség és MUSZ irodájában lehet igényelni, lapunk 2. oldalán, a Világszövetség rovatában közölt címen és telefonszámon. Reuben Ainsztein litván eredetű és Lengyelországban született. A németek által megszállt Európából megmenekülve Spanyolországban internálták, majd szerencsésen elérte az angol sziget partjait. A háború folyamán a királyi légi erőben teljesített szolgálatot. A Holocaust éveiben egész családját elveszítette. A zsidó ellenállás szinte legismertebb történészeként jelentette meg a Jewish Resistance in Occupied Europe című időtálló dokumentációját. Egyet kell vele értenem, amikor megállapítja: A Holocaust, melyet csak nem régen mutattak be Angliában, keveset beszél a vészkorszak éveinek zsidó ellenállásáról. Pedig ha csak Szenes Anikó legendás életét és halálát, társainak középeurópai harcát idézzük, máris tudjuk: ahol a cionista álmok és valóság generációja tervezett, akár Palesztinában, akár a szenvedő európai diaszpóra országútjain, ez az ellenállás élt. Ott járt kommandóként a jugoszláv tengerparton, keresve Tito partizánjait. Megbújt a szlovákiai Kárpátok hegyeiben, hágóin, erdőiben és mentett. Kísérte az Auschwitz, Treblinka felé haladó tehervonatokba gyömöszölt testvéreinket. Nem maradt távol a bulgáriai, dániai ellenállóktól és a párisi külvárosok titkos találkáin is jelen volt ezer veszéllyel szembe nézve. A harmincas évek chaluc mozgalmai, betár ifjúsága, makkabistái csoportokban jutottak át a határo-' kon és névtelen hőstettek sorával ezer és ezer zsidót, főleg gyermeket tudtak megmenteni. Ennek a dokumentációnak széles alapokon való feldolgozása talán még várat magára. Valóban öröm olvasni, hogy a Fettman-tanszék ösztöndíjai már jutalmazhatták Simson Rafael Hirsch vallási ideológiájának tárgykörével foglalkozó diákját az egyetemnek, de méginkább a helyes útról tesz tanúságot az ösztöndíj, amit a vilnai és a bialistoki földalatti mozgalmak konfliktusáról írt tanulmány érdemelt ki. S hol marad a tanszék nevét viselő középeurópai, magyar zsidó téma, ebben a magyar zsidó ellenállás hősi eposza ? A varsói gettó ellenállásának mozgalmáról kapunk a Holocaust történetében valamit. A drámai kép érdekes, megrázó és színapdilag, emberi ábrázolásban megbecsülendő. Akárcsak a kivégző gyár, Sobibor ereaményes ellenállási akciója. Más kérdés az, hogy megfelelnek-e a történelmi valóságnak? Lehetett volna talán a tények örvénylő realitásában megörökíteni a varsói gettó hőskölteményét? Az egyik szereplő ugyanis elmondja, hogy egészben véve 400 harcost tudott számlálni a gettó ellenállási forradalma é's az 50 ezer megrémült, félelmekbe áléit zsidó passzív szemlélője maradt a világtörténelem Maszada-szerű és mégis modern korunk életét invokáió harci eposzának. Mi hát az igazság? Mit keli közölnünk az utódokkal? A történelemmel? A zsidó iskolákkal? A Jad Vasém dokumentumából kiáltva hirdessük minden alkalommal: A valóságban két zsidó katonai organizáció létezett a gettóban, mely mintegy 1200 férfiből és nőből alkotta a „hadsereget". További 2000 zsidó harcos tudott szerezni revolvert, bombákat és szervezett kisebb csoportokban védték magukat és a közösséget. Hol van a kutató, aki az oknyomozó adatgyűjtés és naplójegyzetek megmaradt „hulladékaiból" összegezi és tanúsítja: a varsói zsidó lázadás igazi hősei, modern Bar Kochbái a fegyvertelen zsidók voltak, a hősi hatvanezer, ahogyan Reubén Ainsztein írja. Nem akarták elhagyni a gettót, nem félemlítették meg őket fenyegetések. A fölkelés második napján Himmlernek az SS csak azt tudta jelenteni, hogy 380 zsidót voltak képesek letartóztatni. Ezek között nem találtak felfegyverzett zsidó ellenállót. Később nagynehezen még 505 hitsorsos szabadságát oltották ki. Himmler kétségbeesésében adta ki a rendeletet: ne evakuáljátok a zsidókat. Gyújtsátok fel a gettót...gyújtsátok fel a házakat, egyiket a másik után: érte el az SS szörnyetegeit a“Sátán utasítása. így gyilkoltak meg, vagy füstöltek ki deportálásra hatvanezer hőst, a nagy lengyel gettó ellenálló mártírjait. A lángok,a tűzvész gyászlobogói utána halált és a pusztulást sem követte nirvána: a zsidó partizán csoportok operáltak, küzdöttek a varsói gettó temetőiben, romhalmazaiban, bunkeréiből egészen 1944 novemberéig. Erről nem adott számot a HOLOCAUST televíziós dráma. Hiányos a kép a Sobibor forradalomról is. Nem szabad elfelejteni, hogy Sobibor hősei Aleksandr Kecherskij, az orosz és Solomon Lejtman, a lengyel zsidó, akik a fizikai ellenállás szoboralakjai a náci Németország „végleges megoldási" tervező éveiből. Sobibor lázadása teljesen a zsidók harca, bátorsága, kezdeményezése és martiriuma volt. A Treblinka felkelés is a zsidó élniakarás és bátorság apoteózisát jelenti, vágyva az EXODUS szabadságot ígérő útjaira, a mózesi csodákra. S ha az exodus elkerülte is hat millió zsidó mártiriumát, a hősök és ellenállásuk nem veszhet el a gyász és siratás évtizedeiben: keressük meg azokat, mint példát és a zsidó önfeláldozás inkarnációját. A Holocaust-ra emlékezés kötelessége generációnknak és a jövő nemzedékek sem feledkezhetnek meg erről. Ugyanolyan kötelességünk, hogy felmutassuk a világnak, ifjúságunknak, a diaszpórában és Izraelben is, hogy volt zsidó lázadás, ellenállás, önfeláldozás és bosszú Babi Járért, Tre.blinkáért és Auschwitz gázkamráiért. Azt sem árt világgá hirdetni, hogy a varsói, sobibori, trebiinkai hősök nyomában védik Izrael fiai az állam határait. Reubén Ainsztein munkáját: a Jewish Resistance in Occupied Europe dokumentumot úgy keil lobogtatni, mint a Holocaustot: mindkettőre figyelmeztessük a cinikus, felejtésre hajlamos világot, mely már régen megbocsájtotta magának, hogy nem tett jóformán semmit a hat millió zsidó megmentéséért. A Strun>a tragédiáját mi nemcsak a nácik, hanem a Nyugat számlájára is írjuk. Ezzé! tartozunk mártírjainknak és ellenállóinknak. A Holocaust az elhtüiás hőstettei nélkül nem teljes értékű képet ad a Jad Vasém örökké égő mécsesének mazkirjáról. WéMMiH
