Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-03-07 / 4. szám
4 1979 március 7. NEW YORK I FIGYELŐ KAHÄN KALMAN ROVATA MENEKÜLÉS A TUDOMÁNY BARBÁRRÁ VÁLT MEKKÁJÁBÓL Magyar zsidók Amerika szolgálatában A NOBEL-DIJAS FELTALÁLÓ ZSENI Londonból repítette világgá az egyetemes tudomány köreit gyászbaborító hírt a nemzetközi hírközlés: az angliai Wales tartományban február 9.-én örök álomra húnyta le szemét Dennis Gábor, Nobeldíjas feltaláló és oktató fizikus. A magyar-zsidó elektronikai tudós világhírnévre és nemzetközi elismerésié a holográfia, a lencse nélküli, három térhatású, lezer sugarakkal történő fényképezési eljárás terén végzett úttörő, döntő jelentőségű felfedezésével tett szert. A XX. SZÁZAD LEGNAGYOBB OPTIKAI TALÁLMÁNYA A svéd Királyi Tudományos Akadémia a múltban sohasem ítélte a fizikai Nobel díjat feltalálónak. Dr. Gábor Dénes a tudomány e legáhítottabb és legnagyobb kitüntetésében a hivatalos indokolás szerint a holográfia feltalálása és az eljárás kifejlesztése terén elért eredményeiért részesült. A távközlési eljárásokat szinte forradalmasító és e téren beláthatatlan további lehetőségek távlatait megnyitó módszert az illetékesek századunk eddigi legjelentősebb frontáttörésének tekintik az optikai tudományban. Gábor Dénes senkivel sem osztozott az 1971. évi Nobel-díjban. Angol tudósként kapta a kitüntetést, az angliai tudománynak szerzett dicsőséget. A magyar-zsidó tudós ugyanis a londoni Imperial College alkalmazott elektronikai tanszékének volt a vezetője, legutóbb már professor emeritus-a. A gyarkolatban azonban Gábor Dénes amerikai tudósnak is tekinthető. Közel két évtized óta munkaidejét megosztotta London és Connecticut között. A Columbia Broadcasting System világhírű stamfordi laboratóriumában mint kutató tudós szerzett harvadhatatlan érdemeket. Ezenfelül pedig az Egyesült Államokban fejlesztették tovább a holográfiái rendszert. A CBS laboratóriumában Gábor Dénes nem volt az egyetlen magyar „sztár". Ifjúkori egyetemi kollégája és barátja, az 1977 december 6.-án autókarambol folytán életét vesztett dr. Goldmark Péter - egyébként szintén a távközlést forradalmi módon előbbrevitt, világhírű feltaláló - éveken keresztül főnöke volt. Gábor Dénes egyike volt azon világviszonylatban is élvonalbeli tudósoknak, akiket Hitler a zsidókérdés „végleges megoldása" előtti időszakban elüldözött Németországból. Ennek köszönhették életüket. Tagja volt tehát annak a nem-hivatalos agytrösztnek, amellyel a kannibáli nácizmus ajándékozta meg a demokrata világot. Budapesten, főleg az emancipáció után, az emberiségnek oly sok zsidó kiválóságot adott magyar fővárosban jött a világra a századforduló esztendejében, 1900 június 5.-én. A halál rövid betegeskedés után tehát 78 és fél éves korában ragadta el. Hiába remélte, hogy a nyarat kedvelt üdülőhelyén, a Róma-környéki Anzio hegységben levő, vadregényes Lavino falubeli gyönyörű villájában fogja tölteni. ASSZIMILÁNS ZSIDÓ, AKI TANULT A VÉSZKORSZAKBÓL Asszimiláns zsidó családból származott ugyan, de valamit tanult a vészkorszak borzalmaiból és élete végéig öntudatos, aktiv zsidó maradt. Több ízben járt Izraelben és szoros kapcsolatai voltak az izraeli tudományos világgal. Amerikát, „part time" hazáját a tudomány kiemelkedő fellegvárának tekintette. Minden képességével törekedett fejlesztéséhez hozzájárulni— az egész emberiség érdekében. Édesapja, Gábor Bertalan a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. igazgatója oltotta belé a találmányok iránti érdeklődést. Az apa technikai adottságokkal, ötletekkel és persze tudással rendelkezett. Az ifjú Dénesnek hatalmas könyvtár állott rendelkezésére a szülői házban. A legidősebb volta három Gábor-fívér között. Apja gyakran vitte magával tudományos kiállításokra, ennek még egészen zsenge korában. Sajtóinterjúi során Gábor Dénes több ízben emlékezett vissza a budapesti Műszaki Múzeumban 13 éves korában tett első látogatásáról. Nosztalgiával gondolt vissza atyjának híres feltalálókról, főleg Edisonról szóló, oktató jellegű elbeszéléseire. Édesanyja, született Jakobovits Adrienne, szintén művelt hölgy volt. Gábor Dénes az első világháború utolsó évében érettségizett Budapesten. Rövid ideig még a tüzérség kötelékében frontszolgálatot is teljesített. A háború elvesztése évének novemberében őrmesteri rangban szerelt le és beiratkozott a budapesti Műszaki Egyetemre. Három évvel később, 1921-ben a magasabb színvonalúnak tekintett berlini műegyetemre ment át. Ezentúl már csak az iskolai szünidők nagyrészét töltötte szülővárosában. A berlini Technische Hochschule-n 1924-ben elektromérnöki diplomát nyer, majd 1927-ben megszerzi a doktorátust is. Tézise a Nagysebességű katod sugarú oscillográf fejlesztése micromá sód perces jelenségek rögzítése érdekében - címet viselte. Elgondolásai már akkor nagy feltűnést keltettek. Gábor egyik asszisztense a berlini főiskola laboratóriumában a már említett Goldmark Péter volt, a stamfordi CBS-laboratoriumok későbbi elnöke. Utóbbi gyakran emlékezett vissza, miként konstruált ifjúkori barátja - végtelen türelemmel és nagy kézügyességgel - újszerű műszereket, nem lévén megelégedve az addigi korszerűtlen elektrotechnikai felszerelésekkel. Goldmark azt is emlegette, miként jutalmazta Gábor Dénes egy-egy teljesítményét ízletes „hazai"-val, magyar szalámival, amit otthonról kapott. Gábor Dénes, doktorátusa megszerzése után, 1927-ben a berlini Siemens viilamossági művek kutató mérnöke lett. Főleg gáz-leválasztási problémák tartoztak hozzá és e téren jelentős találmányt dolgozott ki. Alig pár hónappal Hitler uralomra jutása után, 1933 közepén Gábor Dénes már megérezte a barbarizmus viharát. Rövid időre visszatért a szülői házba, de még az ősz folyamán átkelt a csatornán. Londonban tűnt fel. CSODÁT MIVEL - A PLAZMA-LÁMPA Egy ideig munka nélkül tengődött. A gazdasági depresszió alatt Anglia ezidőtájt megtagadta külföldi állampolgároktól a munkaengedélyt. Az ifjú tudóst egy korai találmánya húzta ki a csávából. Plasma-lámpa elnevezésű alkotása annyira megtetszett a Thompson-Houston vállalat vezetőinek, hogy kutatómérnökként alkalmazták, nem törődve a kormányrendelet tilalmával. Sok évvel később, már mint angol állampolgár, Gábor gyakorlati szempontból kudarcnak minősítette a plasma-lámpát, amely élete legnehezebb szakaszában kedvező fordulatot biztosított számára. A Thompson-Houston vállalat keretében töltött évei alatt találta fel Gábor Dénes a holografikus fényképezési rendszert. A probléma — amint utólag előadta — 17 éves kora óta foglalkoztatta, de csak három évtizeddel később volt képes megoldani. Önéletrajzi jegyzeteiben megírta,hogy 1947 húsvét reggelén, a teniszklub padján ülve törte fejét az elektronikus mikroszkóp tökéletesítésén. Ekkor villant fel agyában a megoldás. Hozzáfűzte, hogy a legjobb ötletek sohasem születnek az íróasztal mellett. Az ihlet inkább a fürdőkádban ülve, vagy borotválkozás közben, esetleg a robogó vonatban a tájat figyelve szállja meg a gondolkodót... TALÁLMÁNY, FELFEDEZÉS VAGY MINDAKETTÖ ? A holográfiát jómaga találmánynak és egyben felfedezésnek is minősítette. Maga a kifejezés két görög szó összetételére vezethető vissza: h o I o s teljesméretűt, g r a p h o s leírást jelent. E holográfiái rendszer révén a tudósok a tanulmányozott tárgyakról háromdimenziójú fényképeket kaphatnak, de magától értetődően csaknem minden más téren is igénybe veszik. A holográfiái módszert és annak sokoldalú alkalmazását dr. Gábor Dénes 1946- ban megjelent THE ELECTRON MICROSCOPE című művében részletesen ismerteti. Később, 1949-ben megjelent MICROSCOPY BY RECONSTRUCTED WAVEFRONTS című tanulmányában még jobban rávilágít a holografikus rendszerre. * i * i A holografikus rendszer azonban csak 1962-ben nyert nagyobb mérvű gyakorlati alkalmazást a rendkívüli intenzitású laser sugarak felfedezése folytán. A korábban rendelkezésre állott fény nem volt elégséges ahhoz. A michigani egyetem három tudósa hozott ki elsőnek tökéletes hologramot. Röviddel ezután két külön-külön működő amerikai tudós-csoport, az egyik a michigani egyetemen, a másik a Bell telefontársaság laboratóriumaiban színes és teljesen természetes színű fényképekkel lepték meg a tudományos világot. Ilyenformán Gábor Dénes találmánya először és főképen Amerikában nyert gyakorlati alkalmazást. (Folytatása 12. oldalon) S* < sO <N i oo •<* Hívja dr. Kardos Lászlót, ha utazni szándékozik. Külföldi és belföldi utazások - állandó olcsó túrák a déli szigetekre -NYÁRI UTAZÁSÁT MÁR MOST KÉSZÍTSE ELŐ ! — Állandó olcsó utazás Budapestre Londonon keresztül - Hívja Kardos Lászlót vagy Rosalie-t 478-2600 számon ! Jegyezze elő új telefonszámunkat! ÚJ CÍMÜNK : ASTRO TRAVEL 92-34 Queens Boulevard, Rego Park, N.Y. 11374 ■b. * Ni OS I I J GÁBOR DÉNEST IS HITLER AJÁNDÉKOZTA NYUGATNAK
