Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-12-26 / 17. szám

V±_L l FIGVELO 'Tájékoztató IV. évf. 17. szám — 1979 december 26. — Ára 25 cent Az amerikai magyar zaidÓBág haagja WASHINGTONI LEVEL Washingtonban a Fehér Ház mögötti téren minden évben a nemzet karácsonyfáját gyújtja meg az elnök. Ezévben, a Fehér Házzal szemben, a Lafayette téren nagyméretű Menórát is felállítottak, a Chanuka-ünnep nyolc lángjával és kilencediknek a samesz lángját sem mulasztották el szabályszerűen beiktatni. Jóllehet az elnökválasztás évének küszöbén po­litikai szempontok nyilván közrejátszottak ebben, - mégis jóleső érzéssel regisztráljuk ezt a tényt. Ugyanúgy azt is, hogy a Kennedy Center kon­certterme idén is nyilvános Chanuka-ünnepélyt rendez. * Belpolitikai figyelő Az elnökválasztás előcsatározásai az iráni szerencsétlen helyzet árnyé­kában nem indultak még meg a szokásos erővel. Az amerikai alkotmány közismerten négy évben állapítja meg az elnök működésének idejét és egy 1951-ben törvénybe iktatott módosítás szerint legfeljebb kétszer lehet ugyanazt a személyt megválasztani. Ez azt is jelenti, hogy minden új elnök működésének négy évéből egy esztendőt arra használ fel, hogy az ország vezetésének bonyolult funk­ciójába beletanuljon. Az utolsó két év nagy részét már az újraválasztás kortesmunkájával kell töltenie. Mind többet olvashatunk arról, hogy az alkotmány módosítása előbb-utóbb elkerülhetetlen:az elnök működése hat évre terjedjen, de ne legyen újra megválasztható. David Brinkley, ismert televízió hírmagyarázó három évvel ezelőtt az elnökjelölő pártértekezletek illusztrálását azzal fejezte be, hogy Ameriká­nak nincs sikere az elnökjelöltek kiválasztásában: sohasem a legjobbat, hanem a kevésbé rosszat jelölik. Ha ez valóban így van, akkor az alkot­mány megváltoztatása esetén sem lesz könnyű dolga az országnak, mert így hat évre ülteti majd be a Fehér Házba a kevésbé rossz jelöltek egyikét. Szerencsére, ez az ország olyan erős, hogy minden veszélyt és minden kormányt túlél. UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK Az Egyesült Nemzetek most végétért közgyűlése dicstelen működését — a vára­kozásnak megfelelően újabbal tetézte és megbélyegezte a Camp David-i egyezménye­ket. A szavazás eredménye az volt, hogy a javaslat mellett 75 (!) ország szavazott, elle­ne csupán 33 állam és 37 ország tartózkodott a szavazástól. A határozat ellenzői között volt az Egyesült Államok, Izrael, Egyiptom, valamint nyolc, az Európai Közöspiachoz tartozó állam, Franciaország kivételével. A francia tar­tózkodás a francia zsidóság hivatalos képviselőinek elkeseredését és súlyos kritIcáját váltotta ki. A közgyűlés döntéséről az izraeli lapok mint az UNO újabb cirkuszi számá­ról írnak. r>J ■ PROF. AUGUST BOLHÁS 177 SOMERSET DR» 3 P.0«B* 1084 NEW BRONSfCR N.J. 08903 Minden új amerikai elnök sokszáz tanácsadóval érkezik a Fehér Ház­ba. Természetesen csak az iráni krízis befejezése után lesz ismeretes, hogy kinek az agyában született meg a pápai intervenció és egyéb naiv idea, - beleértve az iráni hatósághoz intézendő kérő levelek tömeges megszerve­zését, vagy a harangok rendszeres zúgatását. Az utóbbit, mint tiszteletre­méltó baptista,nyilván maga az elnök termelte ki. Bár lehet, hogy mindez lélektanilag jó hatást tesz Amerika lakosságának egy részére, — de nem hozza közelebb a megoldást. Diplomáciai figyelő A teheráni amerikai követség és ennek diplomáciai személyzete ellen elkövetett merénylet más államokat is felbátorított, minthogy ez a hatal­mas ország semmiféle megtorlást nem alkalmazott, még viszonossági ala­pon sem. Sok kormány-nyilatkozat hangzott ugyan el, hogy minden foko­zatosan majd következni fog, azonban mindmáig késik, jóllehet tudjuk, hogy a világ csak a határozottságot és az erős kezet tiszteli. A Carter-kormány eljárása a fogolyként kezelt amerikai diplomáciai testület szabadon bocsátása érdekében mindezideig kevés kritikával talál­kozott itt, mert mind a demokrata, mind a republikánus párt egységesen sorakozik fel ebben az ügyben a kormány mögött. Az egyetlen disszonáns hang az elnök saját pártjából hangzott el, Kennedy szenátor szájából, ami ezt az egységfrontot megbontotta. Kennedy közismert kritikája sem köve­telt erőteljesebb retorziót, - ellenkezőleg: a terroristák malmára hajtotta a vizet. Ebben a hosszú hetek óta tartó drámában meglepetések minden nap előadódhatnak. Az is megtörténhetik, hogy mire e sorok az olvasóhoz jut­nak, a foglyokat már szabadon bocsátják. Vagy Amerika valóban alkalmaz hatásos ellenrendszabályt. Mindkét lehetőség a csoda csoportkörébe tar­tozik. Bármennyire is egységesen sorakozik fel az ország a kormány törek­vése mögött, az amerikai nép hangulata nem tükrözi azt vissza. A kormány dilettáns módon kezeli a kérdést az első perctől kezdve, amikor erőteljes intézkedések helyett például a pápát kérte fel közbenjárásra. Minden gyer­mek tudja, hogy Őszentsége elődei indították meg a keresztes háborút a muzulmán vallás térhódítása ellen sok évszázaddal ezelőtt. A keresztes ha­dak annakidején több kárt szenvedtek, mint amit Mohamed követőinek okoztak. Csak az útjukban talált védtelen zsidók kiirtásában voltak ered­ményesek. * Minden válság tanításokkal szolgál. Az iráni krízis is felbecsülhetetlen útmutatást jelent Amerika jövője szempontjából. A perzsa öböl fontossá­gát évtizedek után ismét előtérbe állította és elkerülhetetlenné teszi, hogy Amerika közelkeleti helyzetét fokozatosan megerősítse. Emellett a többi sok tanulság eltörpül, de egy-kettőt ezek közül sem érdektelen megemlíteni. Az egyik, hogy az olajfogyasztás csökkentését még olyan gazdag ország, mint Amerika sem odázhatja tovább. A másik annak felismerése, hogy Amerika saját erejére kell, hogy támaszkodjék. Jóllehet Amerika ebben a században kétszer mentette meg Európát, nem számíthat közös akcióra az általa támogatott európai országok részéről. Nem is hangoztatja Amerika a két világháborúban és az azokat követő esz­tendőkben nyújtott segítségét, mert éppen úgy, mint az emberek, az or­szágok sem szeretnek hálával tartozni. Sőt előbb-utóbb meg is hara­gú sznak a jótevőre. Ki ne ismerné a bölcs öreg ember történetét, akit két suhanc ütlegel. Ő csodálkozva kérdi tőlük: - Miért bánttok engem ? Én soha nem tettem nektek semmi jót... (R.O.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom