Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-12-04 / 16. szám
NEWYORKI FIGYELŐ It A FEKETE HAJÓK Ki nem ismeri Kiss József gyönyörű versét az 1905-ben fellázadt Knyaz Potemkin nevű orosz hajóról? Fekete vizeken, hali-he, hali-hó Száll a Knyáz Potemkin,a fekete hajó. Visz csempész dugárút vörös zászló alatt Tiltott rakománya a szabad gondolat Csempész rakományt vittek azok a fekete hajók is, amelyekről alább szólni akarunk. De nem egy elvont eszmét vittek, nem a szabad gondolatot hanem élő embereket, zsidó fiatalokat, akik szabad életre vágytak őseik földjén. Illegális, feketén szervezett hajókon kellett lopakodniok az éjszaka sötétjében, hogy titokban partra léphessenek Tel Aviv vagy Natanja környékének néptelen, homokos partjain, nehogy az angol parti őrhajók elfogják őket. Az illegális alija is, mint minden nagy eszme és tett, kicsinyben, ha bozva, óvatosan kezdődött. 1934 januárjában egy Juda Braginszky nevű fiatalember ácsorgott Tel Avivban, a Szakszervezet épületének folyosóin. Nemrég tért vissza Lengyelországból és most mindenkit megszól,tott, hogy elmondja azt a meglepő és megdöbbentő hirt és üzenetet, mit rábíztak barátai. A sok tízezer chaluc, pionír ifjúmunkás úgy látja, hogy a mandátum-kormány bevándorlási politikája szinte lehetetlenné teszi alijájukat. Tíz vagy tizenöt évig kell várni sok ezernek, hogy sorra kerüljön és certifikátot kapjon. Nincs más mód, mint illegálisan be vándorolni. Béri Katzenelson és Jitzhak Tabenkin, a két neves munkásvezér, ha nem is támogatták, de nem ellenezték a tervet. Ben Gurion élesen ellenezte. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ujjat húzzunk Angliával mondta —, azonkívül elvesztjük az ellenőrzést a bevándorlók felett. Boldog boldogtalan fog jönni,alkalmas és alkalmatlan, s nem éppen az akire szüksége van az országnak és az épülő szocialista társadalomnak. Braginszky nem volt lázadó forradalmár. Nemcsak a chalucok nyomora késztette illegális alija szervezésére, hanem a konkurrencia is. Ugyanis akkor már egy éve hangoztatták a betárok, Zsabotinszky ifjúsági mozgalmának tagjai, hogy minden eszközt, a törvényszegést is széntesti a cél, az alija. Valóban több száznak, akik a rendes hajójárattal jöttek, sikerült mint potyautasnak partra szállnia, elvegyülni a tömegben és illegálisan itt maradnia. Persze a füst nagyobb volt, mint a tűz. A betáriak is többet beszéltek kezdetben a „nemzeti sport"nak becézett illegális alijáról, mint amit tettek az ügy érdekében. Olyannyira, hogy az első szervezett illegális alija-hajó a Haganáé volt. A Vilosz hajó 1934 júliusában futott ki a pireuszi kikötőből és pár nap múlva 350 chalucot tett partra Natanjánál. Csak utánuk jött egy Betár-hajó 117 illegális utassal. Aztán évekre megszűnt minden illegális tevékenység. 1935-1938 között évente 50-60 ezer bevándorlási engedélyt adott a kormány és ezt is nehezen tudta félsz vni az ország gazdasága. 1938 tavaszán Hitler elfoglalta Ausztriát, a következő évben elnyelte Csehszlovákiát. A nácizmus erősödött Keleteurópában is. A zsidóság, de főleg fiatalsága ismeretlen, de fenyegető veszélyt érzett.Már nem volt fontos, hogy lesz-e munka az Országban, vagy nem. Az életet kellett menteni. És mialatt a demokrata államok leáll tottak minden bevándorlást, - a cionista szervek megpróbálták tágabbra nyitni, ha illegálisan is, az ország kapuját. Most jött el a Betár nagy órája. 1938 novemberétől 1939 januárjáig öt hajója 3000 embert hozott a partokhoz, míg a Hagana ugyanakkor csak egy hajót 300 chaluccal. De ekkor már késő volt. A világháború küszöbön volt, hajókat nem lehetett szerezni, egyre nehezebb lett a kiutazás és Anglia egész flottát szervezett az illegális hajók feltartóztatására. 1934 júliusától egészen a háború kitöréséig összesen 20.000 lelket tudtak megmenteni a betárok, privát szervezetek és a Hagana. Ezt is nagyon nehezen. Ezer és ezer veszély közt, zsúfolt . 3-400 tonnás bárkákon éhezve, szomjazva, kitéve ragályos cionista mozgalom sem voltak felkébetegségeknek, jöttek a menekülők, szülve a tragikus eseményekre, melyekre az ellenség világosan célzott Sajnos, sem a zsidó nép, sem a és amely rövidesen bekövetkezett... NKW YORK KÖZPONTJÁBAN, J. N. a rttág Bdetí Mérnék Storm Windows S Doors ceatnuaábaa, Szélvédő ablakok és ajtók a tsreadway kfeepéa raa az Ablakok pótlása - Radiátor fedők Zuhany-alkatrészek — Redőnyök Abbey-Victoria Hotel Ablakvédők — Kapuk — Üvegek és Hálók pótlása — Plexiglass-al is 1 Festés - Szerelés - Ácsmunka 7tk A VE. at Slat STREBT — Telefon: CI 6-9400— 4620 16TH AVENUE BROOKLYN. N. Y. 11204 A MAGYAROK KÖZPONTI TALÁLKOZÓHELYE! __________________________________ Tel . 851-9364 851-5125 MAGYAR FOGORVOS 240 Central Park South apt* 2 G. DR. GERŐ JUDIT rendelőjét megnyitotta. Rendelési órák reggel 8.30-tól 12-ig, hétvégén 9-7-ig és rendkívüli esetben az esti órákban. Áraim közismert biztosítási árak, minőségi munkáért. Hívjon appointment-ért: (212) PL 7-2882 * í *■ » * * » ♦ » » * * * ^★*★*****★★★★★**★***★★*★****************‘4 HUNGARIAN ROOKS, RECORDS A IKRA ; SOKt/.rR MAGYAR KÖNYV. ÚJSÁG, HANGLEMEZ * és HANGSZALAG. FORINTCSEKK. IKK A. COMTLRIST. TtiZEX befizetőhely. $ Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden £ tájára. 5 ÚJ NAGY KATALÓGUST DÍJ HENTESEN KÜLDÜNK! 3- Püski-Corvin -4 1590 Second Ave. (82-83 utcák között) 3 New York, N.Y. 10028 - (212) 879-8893 1 *****************«************************i -------------------- ----------------------------------------KOVÁCS UTAZÁSI IRODA NEW YORKBAN »1-0» BROADWAY, QUEENS. NEW YORK 1137) Egyéni, cs portos utazások a világ minden részébe. CHARTER EK EURÓPÁBA és IZRAELBE, továbbá APEX-és csoportos (Group) utak a legolcsóbb árakon. A világ összes repülő és hajóstársaságainak hivatalos irodája. Egyéni kiszolgálás. Olcsó, megbízható, pontos, régi szakiroda. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lapokban vagy egyesületi értesítőkben meghirdetett minden utazásra ajegyek a KOVÁCS-IRODÁBAN is kaphatók! TELEFONI 212 • 651-2494
