Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-12-04 / 16. szám

6 NEWYORKI FIGYELŐ 1979 december 4. A magyar-zsidó irodalom nullájából BÁLLÁ ERZSÉBET LÁTTAD-E? Hecht 0. Tamásnak Hullahegyeit a gettónak láttad-e Meredni némán a penészes semmibe Döglött lovak közt a Klauzál téri hóban Kocsiúton, járdán, félig feloszlóban ? S a Kazinczy fürdő bevérzett falait. Emeletig bomló ember-kazalait ? S szerte a hóban sok asszony, gyermek, vén. Tátongó lyukakkal a mellük közepén ? Kisdedével mellén a fiatal anyát Ahogy a téli szél citálta a haját ? Romokon, köveken, gépfegyverek alatt A holtakat, akik homokba haraptak ? És feküdtek némán, a hó hullott rájuk, Büzlö ronggyá foszlott szegényes ruhájuk. Lángbetü szaladt át a viharzó égen. Elsötétült, izzott, égette a szégyen ! A GYŐRI IZRAELITA HIT­KÖZSÉG TÖRTÉNETE( 1930-1947) elmen Domán István szerzőnek, Bu­dapesten most megjelent műve, dr. Schreiber Sándor és Geiger László előszavával, a Magyar Zsidók Világ­­szövetsége irodájában rendelhető meg., tetszés szerinti összegű hoz­zájárulás kapcsán, amely utóbbi adó­mentes. Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 díját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név.......................................... Cím BKOOBKN LAPUNKBAN! Mutatványazáaot kívánságra küldünk Örömmel közöljük a kiváló,elis­mert és népszerű izraeli humorista, az Uj Kelet munkatársának a NEW­YORKI FIGYELŐ részére beküldött írását.Az amerikai magyar olvasókö­zönség bizonyára élvezettel fogja ol­vasni Dán Dalmát barátunk szellemes írásait. DÁN DALMÁT. A KROKODIL Az 1990-es évek elején egyik nap, valami közös ismerős jóvoltából, vendégül láttam egy új ólét. Természetesen megkí­náltam miccéi és bejgelével. Amikor gyanútlanul enni kezdett, rögtön lecsaptam rá és elkezdtem mesélni, hpgy mi volt itt akkor, amikor én jöttem. Szóval, hogy semmi se volt, csak a homok. Illetve ezt is Amerikától kaptuk az Egye­sült Gyűjtőakció keretében. Móse Dáján és a boldogult Pinchasz Szapir, az a két nagy politikus és elválaszthatatlan jóbarát voltak odaát tárgyalni, hogy a szenátus engedélyezzen a számunkra legalább egy kis homokot. Biztonsági okokból. Most persze Báruch Hásém, már van itt minden, de akkor, amikor én jöttem.akkor bezzeg még semmi se volt. Komoly meggondolat­lanságot követtem el, hogy már 1968-ban idejöttem és nem csak most, 1992-ben ali­­jázom, midőn az ólékat tejben-vajban fü­­rösztik, feltéve, ha nem fürödtek közvetlen előtte zsírban, mert úgy a dolog nem kóser. És hogy álltái az ivrittel ? — kér­dezte félénken az új olé hádás. Kezdet­ben neked is volt vele sok problémád ? -­Úgyszólván semmi I — feleltem büszkén. Az első hét után perfektül beszéltem, a második hét után perfektül olvastam, a har­madik hét után pedig perfektül ,rtam hé­berül. És mit csináltál a negyedik hét után? — Ráfeküdtem kicsit az arabra...-­­Idáig értem a sémi nyelvek meghitt családi kapcsolatainak taglalásában, amikor csöngettek. Egy tagbaszakadt fickó állt az ajtóban: Meghoztam a krokodilt! - mond­ta. Lent van a ház előtt az ajtóban. — A krokodiiiilt ? Igen, amit rendelni tetszettek. — Talán az alattunk lakók rendelték. Hírhedt állatbarátok. Már van egy teknős­békájuk, hehehehe, igyekeztem viccel el­ütni a dolgot. De a tagbaszakadt fickót nem lehe­tett ilyen ócska trükkökkel lerázni. A megrendelő levélen az ön c;me és aláírása szerepel. Minden tévedés kizárva. Tessék I! Megnéztem a papirt. Semmi kétség. Az én címem és az én alá rá som. Ebbe bele kell őrülni II! Az olé halkan megszólalt: Hát akkor én megyek. Nem akar­lak zavarni... Ugyan kérlek, semmiség az egész, marasztaltam nagyvonalúan, — csak meg­hozták az új krokodilt. Ezesetben csakugyan megyek. Nem szeretném, ha az átvételnél becsap­nának. Lehet, hogy a krokodil hibás és utólagos reklamációkat azután nem vesz­nek figyelembe. Mindenesetre sok szeren­csét hozzá. Hogy is mondják ivritül? Tit­­chadés! Használd egészséggel! Az új olé elment és én mégegyszer szemügyre vettem az inkriminált dokumen­tumot Mondja csak, habibi, mikor is ren- Ha egyáltalán én voltam az... A tagbaszakadt gentleman, az ártat­lanul meggyanúsított emberek méltatlan­kodó hanglejtésével válaszolt: Ott van rajta a papíron. Pont 1968-ban rendelte. Vagy még ma sem tud olvasni? Egyszerre átvillant agyamon a ször­nyű felismerés. Annak idején, új olé ko­romban, az analfabéták bárgyú jóhiszemű­ségével alá rtam mindenféle héberajkú papi­rosokat, amiket csak elém tettek és nyil­ván azok között volt ez a krokodil-rendelés is. Lehet, hogy tévedésből került oda, le­het, hogy szántszándékkal csinálta valaki a stiklit, visszaélve tudatlanságommal. Ma már lehetetlen ennek utánajárni. Minden­esetre megpróbálok kimászni a slamaszti­­kiából. Barátocskám, te mesügének nézel engem? Nekem a krokodilra akkor volt szükségem és nem pedig egy negyedszázad­dal később. Csak nem képzeled, hogy ennyi idő után ez a cetli még érvényes? I Szépen elfeledkeztetek az egészről és most persze IPARI ELEKTROTECHNIKA NYOMDÁK, GYARAK SPECIALIS SZERELÉSE ! Hatósági engedéllyel műkö- MAGYAR vállalat, minden fajta elektrotechnikai, villany­­szerelő, egyéb, szakmába vágó munkát vállal jutányos díjszabás mellett Kérje árajánlatunkat ép.tkezés, ipari, lakás- és kereskedelmi munkálatok szakmába vágó végzésére! ARGON ELECTRIC CORP. 207 Hudson Street, New YorkJ4.Y.’ TEL.:431-8010 Tulajdonos: MARKSTEIN F. ZOLTÁN szeretnétek rámsózni valami bóvlit! Az én koromban mihez kezd az ember egy kro­kodillal? Nézze megdobban az adásvételi szerződést, bácsi, csak azután zörögjön! A harmadik pontból világosan kitűnik, a cég mindössze arra kötelezte magát, hogy 25 éven belül házhoz száll t önnek 2 méter 70 centiméternél nem rövidebb krokodi­­lust. A vételár 50 százaléka, 119.000 izraeli font, készpénzben fizetendő, a többi pedig havonta esedékes váltókkal. Itt vannak ná­lam az űrlapok. Siessünk kérem, mert Ro­­zalinda már biztos türelmetlenkedik. Ki az a Rozalinda? A krokodil. A szerződés a nemek­kel kapcsolatban nem tartalmaz különleges megszorítást. Amilyen mázlista, lehet, hogy Rozalinda anyai örömök elé néz és ez eset­ben a lakása rövidesen tele lesz apró kro­kodilokkal. Van fogalma, milyen aranyo­sak? Képzelem... Olyankor csak az anyaállat rapli­­sabb kicsit a megszokottnál. Leghelyesebb, ha átmenetileg bezárja a fürdőszobába. Különben jól meglesz az erkélyen. Irigylem magát, alkalmi vételt csinált! Ha ma rendel­né meg ugyanezt a krokodilt, jóformán két­szer ennyibe kerülne. Hát akkor megyek és felhozom, mielőtt még kirágja a tender ol­dalát. Ekkor felébredtem. Párnám verejték­ben fürdött. Ilyen nagy marhaságot álmod­ni! Első pillantásom a naptárra esett és jólesően állapítottam meg, hogy hála az Égnek 1979-et írunk és nem 1992-t. Szóval még több, mint tz évem van a krokodil megérkezéséig! SPORTSAROK Szerkeszti: FONYÖ MÁRTON KATONÁK SPORTJA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN A sportélet az első világháborúban teljesen szüne­telt, csak a sportoló katonák között volt némi sportélet. Több katonai ünnepélyt rendeztek, ahol a nézőközönség is katonákból állott. A legjelentősebb sportünnepélyt Szurmay tábornok, hadseregparancsnok neve alatt tar­tották, 1916-ban. A sporttelepen több, mint 30 ezer néző volt. Katonazenekarok játszottak. Labdarúgó mérkőzéssel kezdődött az ünnepély. Az I. és 32. gyalogezred mérkőzésének eredmé­nye 2:2 volt. Az atlétikai verseny fénypontja az 150 méteres síkfutás volt — teljes katonai felsze­reléssel, puskával tömött hátizsákkal. Több száz katona vett rajta részt, köztük a többszörös bajnok Bihari János is. Pisztolylövésre indult a mezőny. Jelen sorok írója állt az élre, mögöttem Bihari János futott. Az utolsó körben erősítet­tem és 30 méterrel megelőztem Biharit. A ver­seny után Bihari János óvást emelt ellenem tisztá­talan gyaloglás címén. A magasrangú katonatisz­tekből álló zsűri elutasította az óvást, mire Bihari megjegyezte, hogy Fonyó azért gyalogolt tisztán, mert előzőleg megfürdött... xxx A futballedző a szülészeti várószobában a televízió mellett futballmérkőzést figyel. Egyszerre csak kijön a nővér és gratulál: — A kisfiú megérkezett. Rövid idő múlva kiszalad újra és így szól: - Gratulálok, még egy kisfiú! — Az edző ingerült lesz és rászól: Nézze, nővérke, ne zavarjon minden pil­lanatban. Számolja szépen össze őket és a máso­dik félidő után mondja be a végeredményt. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom