Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-10-30 / 15. szám

1979 október 30. NEWYORKI FIGYELŐ 11 Közel kétszáz év múlt el a nagy francia forradalom óta és a francia történelem még ma sem döntötte el, hogy kinek volt igaza, Robespierre­­nek vagy a fehérek lefejezett hősnő­jének, Charlotte Corday-nak. így az­tán érthető, ha mi is a történelemre bízzuk, hogy igazságot tegyen a két vezér és a két koncepció között. Ta­lán már tett is... KÉT VEZÉR -KÉT KONCEPCIÓ (A tudós cikkíró ezen régebben kelt írásának fokozott aktualitást ad Móse Dá­­jánnak a napokban történt lemondása. A cikk értékéből mit sem von le az a tény, hogy Dáján lemondott, mert a lemondás körülményei nem látszanak változtatni" a két államférfi egymás közti viszonyán.) Móse Dáján és Menachem Begin közti jóviszony évekre tekint vissza, de csak a 77-es választások után vált szövetséggé, politikai valósággá. So­kan úgy vélik, hogy ez a szövetség végét jelenti annak a küzdelemnek, melyet Zsabotinszky és Ben Gurion vjvtak egymás ellen és amely piros fonálként húzódott a cionizmus tör­ténelmében mindmáig. Mivelhogy Dáján volt Ben Gurion legkedveltebb tanítványa és Begin pedig Zsabotin­szky eszméinek legtehetségesebb folytatója, azzal, hogy kezet adtak egymásnak, úgy látszik, föld alá ke­rülnek a csatabárdok, melyeket pat­­rónusaik olyan vadul forgattak egy­más ellen. Akkor, a harmincas évek elején, két politikai koncepció ütközött ösz­­sze mely két táborra osztotta a cion­ista mozgalmat, mely egyébként is súlyos válsággal küzdött. A probléma gyökere az volt, hogy az ország, fejlesztés és tőke h.j­­ján nem volt képes befogadni és gaz­daságilag felszívni a bevándorolni szándékozó tömegeket. A Népszövet­ség Angliára, a mandatárius hatalom­ra hárította a fejlesztés kötelességét. Ez azonban kisujját sem mozdította az ügyben. Elégnek tartotta, ha meg­akadályozza a zsidók és arabok közti ellentétek kirobbanását. És mivel a két nép közül az arabok képviselték az agressziót, őket igyekezett Anglia csillapítani azzal, hogy fokozódó ne­hézségeket gördített a cionizmus útjába. Weizmann, majd Ben Gurion fogcsikorgatva bár, de tudomásul vet­ték Anglia hitszegését és ennek meg­felelően irányították a mozgalmat és az ország építését, valamint a galuti cionista ifjúság nevelését. Ben Gurion a kétkezi munkára, szenvedésre, ki­tartásra nevelt pionirok alijáját szor­galmazta, akik minden körülmények közt kitartanak a végeken, hol is ve­­rejtékes munkával termőtalajjá vará­zsolták a sziklás földeket. És ezen túl előkészítették az utat a szocialista minta-közösség megteremtésére. Las­san, de biztosan építeni - volt a jel­szó. Nem vállalni veszélyes politikai kockázatokat. Még egy dunám föld, még egy tehén, még egy kibuc és idővel miénk lesz, és ideálisan szép lesz Erec Jiszraél. Közben fejlődik a Hisztadrut, a szakszervezet is, mely nemcsak a munkás érdekeit védi a kaptialistával, az arab munkással és a szervezetlen dolgozóval szemben, hanem a magas tagdíjakból félretett pénzzel megveti egy szocialista gaz­dasági rend alapjait. Nem kell majd nacionalizálni, mert úgyis egyre több lesz a Szakszervezet által felvásárolt vagy alapított gazdasági intézmények és iparvállalatok száma. Zsabotinszky, szemben a mun­káspártok vezetőivel, türelmetlen volt és csontjaiban érezte a közelgő vészkorszakot. Szíve megszakadt a sokmilliós keleteurópai zsidóság nyomora láttán. Nem lassan, bizto­san épülő szocialista társadalmat akart, hanem zsidó államot, nagyot, biztonságosat és azonnal, hogy az be­fogadhassa a nácik által fenyegetett zsidó tömegeket. Ellenezte a sztráj­kokat és a szakszervezet hatalmát, mondván, hogy azok elrettentik a tőke beáramlását, amely a fejlesztés és vele az immigráció alapfeltétele. Erélyes fellépést követelt az arabok ellen. Egyrészt, hogy elrettentse őket gyilkos akcióiktól, másrészt, mert azt állította, hogy a világon csak az erő imponál/ És ha Anglia látni fogja, hogy nem hagyjuk magunkat, úgy a mi javunkra fog kivételezni. Hívei valóságos messiásnak tar­tották Zsabotinszkyt, míg a munkás­vezetők fasisztának, militaristának, a kapitalisták bérencének titulálták. Pártja, a revizionisták és ifjúsági moz­galma, a Betár kiváltak a Cionista Világszervezetből és önálló politikát folytattak az országban és külföldön egyaránt. Külön földalatti katonai szervezetet létesítettek, külön szak­szervezetet, betegsegélyzőt és gazda­sági intézményeket. A második világ­háború vége felé külön háborút foly­tattak Anglia ellen, Begin vezetése alatt. mcw YORK KÖZPONTJÁBAN, J. N. a vflág Bfekti éktémék Storm Windows & Doors ceatmáfeaa. Szélvédő ablakok és ajtók Ablakok pótlása - Radiátor fedők' Zuhany-alkatrészek — Redőnyök • Abbey-Victoria Hotel Ablakvédők — Kapuk — Üvegek és Hálók pótlása - Plexiglass-al is ! Festés - Szerelés - Ácsmunka 7th A VE. at Slat STREET — Tddr«:CIC-MM— 4620 16TH AVENUE BROOKLYN. N. Y. 11204 A MAGYAROK KÖZPONTI TALÁLKOZÓHELYE! Tei _. 851-9364 851-5125 MAGYAR FOGORVOS 240 Central Park South apt. 2 G. DR. GERÖ JUDIT rendelőjét megnyitotta. Rendelési órák reggel 8.30-tól 12-ig, hétvégén 9-7-ig és rendkívüli esetben az esti órákban. Áraim közismert biztosítási árak, minőségi munkáért. Hívjon appointment-ért: (212) PL 7-2882 t*,* *** A**********************************^ HUNGARIAN BOOKS, RECORDS fc IMA \ SOkt /l K MAGYAR KÖNYV. tílSAG, HANGLEMEZ jj és HANGSZALAG. FORINTCSEKK. IKKA. COMTU- * RIST. TÜZE.T be fizető hely. } Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar ne­gyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. ÚJ NAGY KATALÓGUST DÍJMENTESEN KÜLDÜNK!- Püski-Corvin -1590 S«cond A ve. (82-83 utcák között) New York, N.Y. 10028 - (212) 879-8893 ******************************************1 .. mm--, .mű -------- — ---------------------------------------— KOVÁCS UTAZÁSI IRODA NEW YORKBAN Sl-M BROADWAY, QUEENS. NEW YOKE tlST) Egyéni, cs portos utazások a világ minden részébe. CHARTER EK EURÓPÁBA és IZRAELBE, továbbá APEX-és csoportos (Group) utak a legolcsóbb árakon. A világ összes repülő és hajóstársaságainak hivatalos irodája. Egyéni kiszolgálás. Olcsó, megbízható, pontos, régi szakiroda. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lapokban vagy egyesületi értesítőkben meghirdetett minden utazásra a jegyek a KOVÁCS-IRODÁBAN iskaphatók! TELEFON: 212 • «51-2494 KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom