Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-09-13 / 13. szám
NEWYORKI II FIGVELO Tájékoztató ÜNNEPI MELLÉKLET - 1979 szeptember 13. Az amerikai magyar zsidóság hangja GALILI-GEMEINER ERVIN: KEVER ÁVOT-ON FÉLELMETES NAPOK ELŐTTI SÉTA CFÁTON, A BÖLCSESSÉG VÁRÓ S A BAN Elül, a Megbánás Hónapjának utolsó napjaiban sétát tettünk a Kabbala városának zeg-zúgos sikátoraiban, ahol négy évszázaddal ezelőtt a máglyák és inkviziciós kamrák elől menekülő géniuszok egy része meghúzódott, ahol a magukkal hozott zsidó szellem központját állították fel. Azokban a napokban az itteni gyülekezet élén a Szentföld határain túl is jólismert szellemóriások a titkos tan, a Kabbala mélységeinek búvárai állottak. A Talmud lezárása óta eltelt közel másfélezer év alatt nem volt példa arra, hogy a hit bajnokai ilyen tömegekben összpontosuljanak a Szentföldön. Cfáton való letelepedésük nem volt véletlen. Geográfiai szempontból főleg azért esett a választás erre a galileai városra, mert az közel volt Rabbi Simon Bár Jocháj, a Kabbala Bibliája, a ZOHÁR szerzőjének Cfátról is jól látható meroni sírjához, mely közel kétezer éve zarándokhelye volt — s ma is az — még a szétszóratásban lakó nép fiainak is. így lett Cfát aragóniai Katolikus Ferdinánd, Kasztiliai Izabella, valamint Torquemada Tamás főinkvizitor máglyái elől menekülők, majd az egész zsidó nép szellemi központjává. S most a Félelmetes Napok előtti héten barangolunk azokban a silátorokban, ahol valaha minden kavics az írást jelentette s ahol minden egyes halkan kiejtett szó az Örökkévalóságot hirdette. Itt mélyültek el a Kabbala lángszívű apostolai a Tanban s innét hirdették a világ zsidóságának a TIKUN-t, az ember és az emberiség megváltásának magasztos tanát. Ennek az iskolának élén állt a Szent ÁRI, aki maga nem hagyott maga után írásos művet. (Tanításait leghűségesebb tanítványa, Rabbi Chajim Vitai vetette papírra.) Itt Cfáton kísérelte meg Rabbi Jákov Béjráv a Szanhedrin felújítását, Márán Joszéf Káró itt állította össze a zsidóság életútját a bölcsőtől a sírig szabályozó vallási törvénykodexet, a SULCHAN ARUCH-ot. Ezt megelőzően a BÉT JOSZÉF-ot írta meg, melyen 20 éven át dolgozott. Ugyancsak itt szerzetté Rabbi Slomó Halévi Alkabec a Szombat Királynőjének himnuszát, melyet négy évszázad óta LECHA DÓDI néven énekel péntek esténkint a világ zsidósága. Rabbi Jiszraél Nadzsara örökéletű versei mellett itt fűzte csokorba a ZMIROT JISZRAÉL-t. Rabbi Joszéf-De-La- Rina, a tragikus sorsú kabbalista, Slomó Molchó hatása alatt itt akarta a Messiást elhozni. Rabbi Mose kordovero (RÁMÁK) a cfáti szent megjelenése előtt a Titkos Tan filozófusa, majd a Szent ARI rabbija, itt szerezte a PARDESZ RIMONIM című kabbalisztikus művet, Rabbi Mose Alsejch pedig a TORÁT MOSE-t. Rabbi Chajim Vital a cfáti szent legkedvesebb tanítványa és tanainak írásba foglalója itt írta SOÁR RUACH HAKÓDES című alkotását. A Közelkelet első héber könyvét, Rabbi Jomtov Cahalontól LEKACH TOV címen 1577- ben nyomták Cfáton. Az akkori napok Cfátján, a B öles e s s é g Városában a Szent Ári kiapadhatatlan forrásából mindössze három évig meríthették a bölcsesség vizét kabbalista tanítványai, akiknek felsőbbrendű, a magasabb szférákban levő világában a cfáti szent mint üstökös jelent meg. Az is maradt Időn és Téren túl. Az átlagember törvényei rá nem vonatkoztak. A maga nemében egyedülálló, emberi ésszel fel nem fogható univerzális egyéniség volt, aki a kabbalisták szívében a szent lángot meggyújtotta. Neve mellé — más géniuszoktól eltérően — a szent jelző került. Amikor az őt körülvevő szellemóriásokkal végighaladt Cfát szűk utcáin, mintha a Messiás léptei kongtak volna — suttogják ma is szent áhítattal a sikátorok utolsó mohikánjai. Tanítványaival, akiket akkor GURÉJ HAÁR1 jelzővel illettek, olyan szférákban járt, ahová egyszerű halandó képtelen volt felemelkedni. Egyébként ÁRI Hákádos volt a Cfáton akkor élt szellemóriások közül az egyetlen askenázi, aki Németországból származott édesapja után viselte az Askenázi nevet. (Édesanyja egyiptomi származású volt.) Hívei benne látták a Messiás hírnökét. Magukban már elképzelték az önálló zsidó kormányzatot, amely - ha rövid időre is — a szomszédos Tibériáson megvalósult. A rövidéletű önálló tibériási államra gondolunk, melyet Don Joszéf Nászi, a naxosi herceg, nagynénjével, Donna Gráciával harcolt ki Szulimán szultántól. A cfáti szent hirtelen és korai (38 éves volt mindössze) halála után Cfát bölcsei meggyőződtek elképzeléseik és álmaik valószínű rombadőléséről s így a reális megvalósulástól a titokzatosság és a misztikum világába vonultak vissza. Négy évszázad telt el azóta, hogy ezekben a keskeny sikátorokban éltek, tanultak és tanítottak népünk ezen géniuszai, akik a már akkor három és félezer éves zsidóság arculatára nyomták rá bélyegüket. Ezekben a sikátorokban sétáltunk most az Alkotás 5739-ik esztendejének utolsó napjaiban... Boldog ünnepeket, békét kíván a világnak az egyeteme* magyar zsidóságnak a Magyar Zsidók Világszövetsége Boldog ünnepeket, bókéi kíván a világnak First Hungarian Literary Society ELSŐ MAGYAR ÖNKÉPZŐKÖR EGYESÜLET 323 Ea* 79th Street, New York, N.Y. 10021 Te!.: 650-9435 Roth László alelnök Mautner John elnök Boldog ünnepeket, békét kíván a világnak Izrael államának és az egyetemes zsidó népnek a MM ZION Köapontja THE AMERICA-ISRAEL FRIENDSHIP LEAGUE
