Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-07-09 / 10. szám
1979 július 9. NEWYORKI FIGYELŐ 11 AZ ÚGYNEVEZETT „ZAVARGÁSOK " voltak hajlandók tárgyalni vagy kompromisszumot kötni velünk. Makacsságuk látszólag kifizetődött. A hároméves lázadás az angol Fehér Könyvvel ért véget, melynek d MAGYAR FOGORVOS 240 Central Park South apt* 2 G. DR. GERÖ JUDIT 1936 tavaszán kitört az arab szabadságharc, mely kis megszakításokkal három évig tartott. Erec Jiszraél zsidó lakossága és a cionista vezetőség nem akartak tudomást venni róla, annak tényéről és mértékéről és mindmáig mint „zavargások *-ról beszélnek róla. Igaz, hogy nem sorkatonaság vívott szabályos ütközeteket, de partizánháború volt a javából mint aminőket tízével vívtak és vívnak Ázsiában meg Afrikában az utolsó harminc esztendőben. A jisuv több okból nem akarta tudomásul venni a való helyzetet, bár nem mült el nap halottak,sebesültek, súlyos anyagi károk nélkül. Először is azért, mert a cionista elmélet sze- , rint az ország fejlesztése kedvező hatással van nemcsak az arab gazdaságra, de a népnek a zsidó szomszédaihoz való viszonyára is. Nos, az elmélet ez egyszer alaposan csődöt mondott. Másodszor azért, mert nem akarta eltúlozni a világ előtt az arab kérdés jelentőségét. Harmadszor pedig azért, mert a humanista beállítottságú zsidóság nem akart fegyveresen, szemet-szemért alapon reagálni az arab partizán-akciókra. Végül, de nem utolsósorban, azért ítélte meg a cionista vezetőség helytelenül az arab felkelés jelentőségét, mert nem tudta elképzelni, hogy az elmaradt arabság képes egy kitervezett, megszervezett szabadságharcot folytatni huzamos időn keresztül. Az angolok —ma már értjük, de akkor csodálkoztunk tehetetlenségükön — kisujjukat is alig mozdították a lázadás elfojtására. Méghozzá nem a közismert hidegvérűségük, hanem vérszegénységük miatt. Gyenge volt az angol birodalom, nagyon gyenge, mint ez kitűnt már Mussolini abeszszin kalandja és Hitler korai hódításai idején is, csak a zsidók nem akarták ezt tudomásul venni és érthetet-ROKONKERESTETÉ S GRÜNSTEIN BENŐNÉ, szül. SCHWARTZ RÓZA volt newyorki lakost vagy leszármazóit keresi sógornője, SCHWARTZ JENÖNÉ, nagyváradi lakos. A Grünstein-család az első világháború előtt, 1910-11 közül vándorolt ki Amerikába. 1947 óta nem adtak életjelt magukról.A kerestető nagyváradi címe megtudható kiadóhivatalunkban. lennek tartották Anglia tehetetlenségét, hogy mindenütt utánaenged az agressziónak. Szemükben Anglia még mindig a világbirodalom volt, mely nagyúri tunyaságból időnkint eltűrte, hogy packázzanak vele, de igazi veszély esetén odaütött és ütése fájt, mint ezt jól érezhette Vilmos császár Németországa a vesztes háború után. Hogy a főkormányzók éveken keresztül nem léptek fel a kellő eréllyel az arab guerülák ellen, az nagyon fájt a jisuvnak, de maga sem tett lépéseket a gyilkos támadások kiküszöbölésére. A jisuv vezetősége nem volt gyáva, de elvből ellene volt az erőszaknak és hittel hitt abban, hogy az igazság végül győzedelmeskedik. Azonkívül megakarta őrizni a w világ előtt a helyzet való képét, miszerint mi vagyunk az ártatlanul megtámadott fél, míg az arabok a lesből támadó, oktalan barbárok. A cionista vezetőség azt hitte, hogy a vüág majd javunkra írja humanista viselkedésünket. A lázadásnak két közvetlen oka volt. Az első a fokozódó zsidó bevándorlás volt. 1936-ban 65000 olé érkezett, annyi, miny azelőtt hét év alatt. Ha ez ilyen tempóban folytatódik, úgy pár év múlva ők lesznek a többség - méltatlankodtak az arabok. A másik ok politikai volt. A főkormányzó bizonyos mértékű autonómiát akart adni az országnak és ezért egy Törvényhozó Tanács felllítását javasolta. Ennek kétharmada — a lakosság arányszámának megfelelően — arab lett volna. A zsidók elutasították a tervet, mert ez az ellenséges arab többség kezébe adta volna a döntést a bevándorlás ügyében. A palesztinai arabok azért utasították el a tervet, mert kezdettől fogva tagadták és mindmáig tagadják a jogunkat, hogy itt éljünk őseink földjén és hogy egyáltalán közjogilag biztosított jogaink legyenek, bármily csekélyek is. Soha, egy percig sem Elffizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 diját Q csekkben mellékelem □ kérem számlázni Sir.................................................. Cím rendelőjét megnyitotta. Rendelési órák reggel 8.30-tól 12-ig, hétvégén 9-7-ig és rendkívüli esetben az esti órákban. Áraim közismert biztosítási árak, minőségi munkáért. Hívjon appointment-ért: (212) PL 7-2882 e************i imuni MBS, ucw* * MA SOKEZER MAGYAR KÖNYV. (IjSAO, HANGLEMEZ és HANGSZALAG. FORtNTCSEKK, IKK A. COMTURBT. TÜZEX befizetefceiy. Látogassa «eg bolUmfcat New York baa a «agyar aegyed közeg és. Postáa is ssáUftoafc a világ «indes iájára. ÚJ NAGY KATALÓGUST DÍJláEMTESeM KOLDOmKI- Püski-Corvin -N«rY«fc,N.Y. iont - (211) fTMMS isaaaaaaaaaaa—»«aaaMdÉ—rmamrmrrrrr» a^s% KOVÁCS UTAZÁSI IRODA NEW YORKBAN Sl-00 BROADWAY, QUEENS. NEW YORK Iliit Egyéni, csoportos utazások a világ minden részébe. CHARTER EK EURÓPÁBA és IZRAELBE, továbbá APEX-és csoportos (Group) utak a legolcsóbb árakon. A világ összes repülő és hajóstársaságainak hivatalos irodája. Egyéni kiszolgálás. Olcsó, megbízható, pontos, régi szakiroda. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lapokban vagy egyesületi értesítőkben meghirdetett minden utazásra a jegyek a KOVÁCS-IRODÁBAN iskaphatók! TELEFON: 212 ■ 651-2494 Előzékeny kiszolgálással és a legfinomabb hazai recept szerint készült cukrász-árúival váija önt a % ♦ HUNGARIAN QUALITY HUI PASTRY SHOP Torták, kuglófok, leveles, túrós, almás, lekváros bélesek, édes és sós teasütemények, mignonok, desszertek RENDELÉSEKET VÁLLALUNK MIKOCM ALKALOMRA |4J MadisonAve., ( 70.utco sarok ) - 535 - 0158 314 East 78 Street(l és 2.Ave.közt) - 988-0052 mm KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL DR. JESURUN ÉLIJÁHU (TEL AVIV>: értelmében biztosítva lett az arab többség és annak uralma az országban. De szerencsénkre Isten sokszor másképpen végez, mint ahogy az ember tervez.
