Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-01-04 / 1. szám

figvelo Tájékoztató IV. évf. 1. szám — 1979 január 4. - Ára 25 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja Az Egyesült Nemzetek közgyűlése szabadságra ment. Határozatai nyomán meg­ismétlődött a kétely az amerikai sajtóban az UNO fennállásának és anyagi támogatá­sának jogosultsága kérdésében. Főként a Párisban ülésezett UNESCO-közgyűlés hatá­rozatai foglalkoztatják a zsidó világot. A sajtószabadság biztosítása kérdésében hozott határozatot heves, kulisszák mögött folyó vitatkozások előzték meg, amíg a gyűlés el­jutott olyan határozat megszövegezéséhez, amelyet aztán egyhangúlag fogadtak el. A határozat szövege elvileg biztosítja a közlés szabadságát, de figyelembe veszi az ún. harmadik világ államainak aggodalmait a korlátlan sajtószabadsággal szemben. Elfogadtak ismét két határozatot, amelyek elítélik Izraelt, egyrészt azért, mert a jeruzsálemi ásatások folytatásával megváltoztatni igyekszik Jeruzsálem történelmi és kulturális jellegét.másrészt pedig azért, mert nem tartja tiszteletben az arab lakosság nevelési és kulturális követelményeit. Természetesen a felmutatott bizonyítékok túl­nyomó része a határozatnak élesen ellentmond, ez azonban nem zavarta a közgyűlés tagjait a határozat megszavazásában. Viszont említésre méltó, hogy a 146 tagállam közül csak a kisebbség szavazott az elítélés mellett. Az amerikai belpolitika jelenlegi problémái ismét alkalnrosak arra, hogy Carter elnököt kedvezőtlen színben tüntessék fel és régi hibáira, a határozatlanságra, tapasz­talat hiányára és elfogultságára mutassanak rá. Három ilyen kérdés foglalkoztatja po­litikusainkat. Első a népi Kínával való teljes diplomáciai kapcsolat felvétele és egyide­jűleg Taiwannal való eddigi viszony megszakítása. Amint ez várható is volt, az ameri­kai közvélemény két pártra szakadt a lépés megítélését illetően. Messzemenő következ­ményekkel járhat Goldwater szenátor és a vele egyivású konzervatívok állásfoglalása, amely szerint Carter nemcsak árulást követett el Taiwannal szemben, de lépése alkot­mányellenes is, mert a kongresszus megkérdezése nélkül történt. Emiatt Goldwater a bírósághoz kíván fordulni. A lépés hatását csökkentendő, a kinai kormány vendé­gül hívta Goldwatert, akinek válasza e pillanatban még nem került nyilvánosságra. A második problémát az amerikai belpolitikában Irán kérdése okozza. Ebben Carter elnök nagyfokú határozatlanságot mutatott azáltal, hogy előbb elrendelte a flotta Iránba való irányítását az amerikai érdekek megvédésére. Döntését azonban megváltoztatta, az amerikai Földközi-tengeri flottát megállította a délkinai vizeken és annak a reményének ad kifejezést, hogy a kompromisszumos megoldás folytán uralomra került Bakhtiar miniszterelnök helyre tudja állítani a rendet Iránban. Végül az amerikai közvélemény megosztását idézi elő a közelkeleti békekötés elhúzódása is. Carter elnöknek az amerikai zsidó vezetők szemére vetik, hogy egyolda­lú, arabbarát álláspontot foglal el és Izraelre nagyobb nyomást gyakorol a kelleténél. Kétségtelennek látszik, hogy az elnök nem ismeri eléggé a Közelkelet szerkezetét és ezért gondolja, hogy Izrael imperialista elképzelésből ragaszkodik a nyugati partvidék és Gáza uralmához. Az amerikai zsidóság vezetőinek - szerintünk - most a legfontosabb feladata a közvélemény és elsősorban Washington felvilágosítása arról, hogy Izrael lét­érdeke a biztonságon alapuló béke és Amerikának ez éppenúgy érdekében áll, mint magának Izraelnek. *1 <A CtÄ! mH musm JE . . 35ft ÍTM :v ■ PROF. AUGUST MOLNÁR 77 SOMERSET DR. P.O.B. 1084 NEW BRONSWCK N.J. 08903 Golda Méir halála mély hatást váltott ki a nemzetközi közvéleményből. Begin miniszterelnök, a Nobel-békedij átvétele alkalmával megjelent a norvég televízión és Golda Méirről szólva megállapította, hogy Izrael méltó szószólója volt az egész világ előtt. Történelmi teljesítményei folytán bevéste nevét a zsidóság történelmébe hosszú nemzedékeken át. Menachem Begin személyesen vette át Oslóban a Nobel-békedíjat. Szadat elnök, Beginnel ellentétben nem jelent meg személyesen. Az egyiptomi elnök üzenetének hanga élesebb volt, mint amilyent vártak. Kétszer is említette a palesztinaiakat és a Palesztinái problémát. A díjkiosztási szertartás egy 13. században épült norvég várkas­télyban játszódott le, a katonaság és rendőrség messzemenő védelmi felkészültségével. Begin és családja a király vendégei voltak a palotában. Péntek este az izraeli miniszter­­elnök neje meggyujtotta a gyertyákat, majd Begin kiddust végzett és megmagyarázta a norvég királynak a kiddus és a péntek esti gyertyagyújtás jelentőségét. A királyi fo­gadtatás minden várakozást felülmúlt. A király és Begin több, mint két órát töltöttek együtt. Ezalkalommal Begin kifejezte a zsidó nép csodálatát Norvégia háború idején tanúsított ellenállásáért a nácik ellen. A zsidó világkongresszus új gazdasági és társadalmi bizottságot alakított Guy de Rothschild báró elnöklete alatt a várható békekötéssel kapcsolatos gazdasági és társa­dalmi problémák tanulmányozására. Az alapítás New Yorkban, a Museum of Modern Art épületében tartott díszebéden történt, amelynek szónokai voltak többek között Abba Even volt izraeli külügyminiszter, jelenleg a princetoni egyetem fejlődő tudomá­nyok intézetének tagja és Henry Kissinger, a volt amerikai külügyminiszter. Abba Even kijelentette, hogy az idő megérett arra, hogy a klasszikus cionista értékek: zsidó humanizmus, intellelktuális életerő és társadalmi idealizmus visszatér­jenek a zsidó életbe. Ezek - Even szerint - hosszú távon nagyobb biztonságot nyújta­nának Izraelnek, mint az arab milliók felett való uralom a nyugati partvidéken és Gá­zában. Kissinger emlékeztette hallgatóságát arra, hogy a várható békeszerződés elle­nére nem szabad szem elől téveszteni, hogy Egyiptom arab ország volt és marad. Az izraeli közvélemény szinte egységessé vált Begin miniszterelnök kormányá­nak támogatásában a közelkeleti béketárgyalásokat illetően. A Munkapárt ellenzéki vezetői is nyíltan helyeslik Begin álláspontját, aki Szadat nyakassága és új követelé­seket támasztó magatartása ellenére sem kívánja véglegesen elszakítani a megbeszé­lések fonalát és a napokban kijelentette, hogy Izrael ismét tárgyalni kíván Egyiptom­mal. Maga Szadat is annak a nézetének adott kifejezést, hogy a békekötésre sor fog kerülni. Szaudi Arábia, úgy látszik, szükségesnek látja, hogy közeledjék Szadat állás­pontjához és tárgyalásokra van kilátás Egyiptom és Szaudi Arábia között, az elkép­zelések összehangolása érdekében. A külföldi sajtó nyilvánosságra hozta, hogy Beér Séván állítják elő a világ leg­gyorsabb rakétanaszádját. Az újfajta naszádot a RAMTA nevű vállalat gyártja. Egy-egy naszád ára öt millió dollár. Izrael állítólag már négy ilyen naszádot eladott külföldre. Románia izraeli nagykövete fogadást adott Romániáa 60 éves évfordulója al­kalmával, amelyen kijelentette, hogy országa támogatja palesztinai állam létesítését, de elismeri Izrael létjogosultságát is. Mély fájdalommal jelentjük, hogy férjem, apánk, apósom, fivérünk Stephan Klein Ví 71 éves korában, New Yorkban elhunyt. Társadalmi, gazdasági és jótékonysági tevékenységével maradandóan beírta nevét a je­lenkor zsidó történelmébe. Legyen emléke áldott! Özvegye, Regina, fiai: George Klein, Dr. Fred Klein, Rabbi Simcha Klein, leánya, Jeanette Scheiber, veje,dr.Scheiber L.Leo, fivérei: Saul, Isaac és Arthur. Diplomáciai figyelő UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK Belpolitikai figyelő IZRAELI FIGYELŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom