Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-09-22 / 13. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 szeptember 22. KAHAN KALMAN ROVATA HOLLYWOOD FILMESÍTI A KÁLMÁNOPERETTEKET t Magyar zsidók Amerika szolgálatában HALHATATLAN OPERETTEK KÖLTŐJE Az „arany-éveket " taposó, vagy azok felé rohamosan közeledő ifjúkori színház­­látogatók közül kinek lelkében nem eleve­nednek fel édes-bús nosztalgikus emlékek. Mi sem jellemzőbb Kálmán szerzemé­nyeinek korszakokat túlélő sikerére, mint az, hogy alkotásai a mai napig műsoron vannak, így gyakran Amerikában is. A new­­jersey-i Holmdel-ben e hó elején nagy siker­rel megtartott Magyar Fesztiválon a CSÁR­­DÁSKIRÁLVNŐ volt a fő attrakció. Idősebb olvasóink számára is igen so-Veszprém megye kereskedelmi góc­pontjában, Siófokon jött a világra 1882 október 24.-én, ahol csak 20 évvel koráb­ban alakult meg a kis létszámú zsidó hit­község. Imre édesapja egyik tagja volt. A siófoki hitközség elemi iskolájának elvégzése után Budapesten tanult tovább. Az Országos Zeneakadémián Hans Koess­­ler, majd Hubay Jenő kedvenc növendéke­ként végzett. Zeneszerzést tanult és a Bay­reuth- és Robert Volkman jutalomdíjakban részesült. A jogakadémiát párhuzamosan végezte és jó eredménnyel fejezte be. A Pesti Napló zenekritikusként alkal-Kálmán Imre nevének és halhatatlan ope­rettjeinek említésére? Ki ne emlékeznék a tomboló sikerű színházesték varázsára? Nem csak a magyar, osztrák és német tájakról érkezettekre gondolunk. Kálmán Imre operettjei szinte spon­tán módon váltak világhíressé már kora if­júságától kezdődően. Korai termésének leg­sikeresebbje, a Budapesten 1908-ban bemu­tatott TATÁRJÁRÁS az egész világot be­járta és nagysikerű newyorki premierjére 1909-ben került sor THE GAY HUSSARS címen. Eredeti címe HERBSTMANÖVER volt. kát fog mondani a magyar tájak szülöttei közül Lehár Ferenc és világviszonylatban Johann Strauss mellett a legnagyobb sike­reket elért operettszerző életregényének tömör ismertetése. Külön aktualitást ad ennek Kálmán Imre halálának október 30. napján beálló negyedszázados évfordulója. Illő volna méltó módon áldozni emlékének. mazta, ami kezdő részére nagy poziciónak számított. Joggyakorlathoz hozzá sem kez­dett. Nagy hévvel foglalkozott komoly ze­ne költésével — és sikerrel. Első nagy zene­művét 22 éves korában, 1904-ben mutatta be a budapesti Operaház SATURNALIA címen. Sikeres ifjúkori szimfonikus költe­ménye még az ENDRE ÉS JOHANNA, a­­melynek premierje a budapesti Filharmo­nikus Zenekar sikerét is jelentette. Már 1903-ban Hubay Jenő vezényelte vonósze­nekar számára írt egyik művét. Egy dalcik­lus-szerzeménye Ferenc József-díjat ered­ményezett számára. Kálmán New Yorkban 1940 május5. napján minden várakozást felülmúló sikerű koncertet adott a Toscanini NBC-szimfóni­­kus zenekarral, a rádiótársaság hatalmas stúdiójában. A Metro-Goldwyn-Mayer-gyár megfilmesítette a MAR ICA GRÓFNŐ-t, SÁRI (Cigánybáró), FARSANG TÜNDÉ­Amerikában Kálmán Imre legsikere­sebb operettjei: a már említett TATÁR­JÁRÁS (The Gay Hussars) 1908-ban került színre New Yorkban. 1924-ben mutat­ták be német operaszípadokon a MAR ICA GRÓFNŐT. A HOLLAND MENYECSKE (Little Dutch Girl) svéd premierje 1921- ben a stockholmi királyi operában zajlott le, az amerikai premier 1-2 évvel később. Magyarországon 1911-től kezdődőleg mu­tatták be az említett operetteken kívül A KIS KIRÁLY-t, ZSUZSI KISASSZONY-t (The Riviera Girl). A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ operett, Kálmán Imre legsikeresebb alkotása, a mai papig rpűsoron van Európában és az izraeli Életrajzírói kidomborítják, hogy Kál­mán operettjeinek fő erőssége a'charm, a Gemütlichkeit, a bécsi zene, főleg a walzer és a forróvérű magyar cigánydalok, táncok szerencsés kombinációjában rejlik. Ezekhez alkalmazkodik az operettek szüzséje is. A Bécsben 1926-ban és New York­ban 1927-ben először bemutatott Csárdás­királynő története közvetlenül a forrada­lom előtti Oroszországban kezdődik és a háború utáni Bécsben folytatódik Fedora és Szergej herceg bonyodalmas szerelme Nem sok művészt ért aránylag fiatal korban annyi kitüntetés, magas rang, mint Kálmán Imrét. Ötvenedik születésnap­ját a legtöbb európai és nagyobb amerikai színház megünnepelte. Minden rádióállo­más és a sajtó megemlékezett róla. Miklas köztársasági elnök személye­sen tűzte mellére Bécsben a nagy osztrák RE és más operetteket. A második világháború befejezése után, 1946 elején Párizsba költözött. Ott élt és alkotott 1953 október 30.-án, 71 éves korában bekövetkezett haláláig. Kálmán Imre operettjeit számos nyelvre átültették. Opera ezév szeptemberében elevenítette fel. További elismert operettjei A FAR­SANG TÜNDÉRE (1910),CIRKUSZHER­CEGNŐ (1926). A BAJADÉR amerikai premierje a Winter Gardenben volt, 1928- ban pedig a Theater an der Wien-ben került műsorra. 1922-ben került színre a CHICA­GÓI HERCEGNŐ és 1932-ben az ÖRDÖG­LOVAS (The Devil's Rider). Kálmán Imre legutolsó operettje a THE ARIZONA LADY volt, amelyet né­hány nappal halála előtt fejezett be. 1954- ben volt a bemutatója Berlinben, sikerben nem maradt el a korábbiaktól. Amerikában is telt házakat vonzott. körül. Két gyönyörű walzere halhatatlan. A Marica grófnő tartalma nem sokban kü­lönbözik. Itt is a zene az, ami rabul ejt. Az elszegényedett Tasziló gróf Török álné­ven Marica grófnő birtokán jut álláshoz. Szerelembe esnek egymással, de a grófnő hozományvadásznak véli kérőjét, elutasítja. Amikor a gróf távozni készül, kiderül, hogy nagy örökség vár rá, nagynénje halála foly­tán. Ez megváltoztatja a helyzetet: Marica rájön, hogy a gróf érdek nélkül szereti. Ennyi az egész, de a zene magával ragad. arany érdemrendet.Még ebben az évben a stockholmi Királyi Operában, a Csárdáski­rálynő 150. előadásán a svéd király az Észak Csillaga-rendet adományozta a zene­költőnek. Horthy Miklós a báróvá emelésé­ről szóló oklevelet és a Magyar Érdemke­resztet személyesen nyújtotta át neki és ugyanakkor a francia becsületrend lovagjá­vá is ütötték. AMERIKÁBA - A NÁCIK ELÖL ... 25 ÉV UTÁN IS TAPSVIHAR A MAGYAR FESZTIVÁLON A SIÓFOKI ZSIDÓ ELEMITŐL A BÁRÓSÁGIG A KÁLMÁN-OPERETTEK VILÁGSIKERÉNEK TITKA 50. SZÜLETÉSNAPJÁN AZ EGÉSZ VILÁG ÜNNEPELTE KÁLMÁN IMRE LEGNAGYOBB SIKEREI MAGYAR-ZSIDÓ EMLÉKMÚZEUMOT NEW YORKBAN ! / Kálmán Imre hirtelen felhagyott a komoly zene költésével és az operettre tért át. Harminc esztendőn át élt Bécsben. Bad Ischl volt kedvelt üdülőhelye. Közben gyakran látogatott Budapestre, bejárta úgy­szólván egész Európát, résztvett műveinek bemutatóin. Kálmán Imre operettjeit élvonalbeli karmesterek vezényelték. A magyarok kö­zül Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Weiner Leó és mások. A főszerepeket az európai és amerikai operettszínházak kiválóságai alakí­tották. A CIGÁNYBÁRÓ Rácz Paliját New Yorkban Alexander Girardi, a híres színész énekelte. Az OBSITOS (The Chocolate Soldier) főszerepében, 1916-ban, a Schu­bert Theatre-ben John Charles Thomas, a Metropolitan Opera baritonja, hónapokon keresztül, tomboló sikerrel lépett fel. A saj­tó ugyancsak teljes elismeréssel volt iránta. A Mester még 1928-ban nősült meg, Bécsben. Az orosz származású Vera Makin­­skaja táncosnő lett sírig hű hitvese, aki min­denüvé követte. Házasságukból egy fiú származott: Charlie, aki Amerikában,a nagy olvasztó tégelyben teljesen feloldódott, Hollywoodban élt. Ausztriából Kálmán Imre elmenekúlt Hitler annexiója elől. Előbb Zürichbe uta­zott, onnan Párisba, végül New Yorkba ke­rült. Megélhetésre nem volt gondja: művei­nek tiszteletdíja fényűző életmódot bizto­sított számukra. Siófokon a KÁLMÁN IMRE MUZE­UM őrzi a nagy magyar-zsidó zeneköltő emlékét. Bad Ischl-ben Kálmán Strasse és az utcatábla alatt bevésett fényképe látha­tó. A bécsi Nemzeti Könyvtár színház­­történeti intézetében, a Burgban, Kálmán Imre-emlékszoba hirdeti dicsőségét. A szo­ba közepén zongorája látható, a kottatar­tón a Csárdáskirálynő kottája, a falakon nagy színi estek plakátjai és számos szín­háztörténeti relikvia idézi a többi Kálmán­­operettet. Kálmán párizsi lakásának bútorai és személyes használati tárgyai, íróasztala, rádiója, TV-készüléke, festmények, családi fényképek, háborús és egyéb kitüntetések, levelek, stb. találhatók a szobában.Az egyik fénykép a Chicagói hercegnő bemutatóján készült Max Reinhardt társaságában. Egy másik fotó a Kálmán-házaspárt Hans Al­bers,’Lil Dagover, Lehár Ferenc és felesége társaságában örökíti meg az Ördöglovas 1932. évi premierje után. Ezt 137-szer ját­szották ugyanezen évben táblás házak mel­lett. A Neue Freie Presse szerint annyiszor tapsolta a közönség a szereplőket a füg­göny elé, hogy az előadás öt óra hosszat tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom