Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-06-30 / 9. szám
1978 június 30. NEWYORKI FIGYELŐ A A viliit» mag var zsidóságának élete Lénye a nyugalom s a türelem A Kisvárdáról éskörnyékéröl elszármazottak jól emlékeznek és hálás szívvel gondolnak a Budapesten élő és orvosi gyakorlatát tovább folytató dr. Réti Ödönre, akit a „szegények orvosa,, díszítő jelzővel ruháztak fel páciensei és aki most töltötte be 75. életévét. A kisvárdaiak jól tudják, hogy dr. Réti Ödön rendelőjében megfordult, szegénysorsú betegek nemcsak ingyen részesültek orvosi ellátásban, de a vizit végén kapott recept szerint szükséges orvosságot is Réti doktor vásárolta mega patikában és adta át a rászorult betegnek. A hallatlanul népszerű orvosról a magyar sajtó az alábbi cikkben emlékezett meg és fejezte ki jubileumához jókívánságait. A NEWYORKI FIGYELŐ szeretettel veszi ki részét az ünneplésből és egyben örömmel értesül arról, hogy Réti doktor ősz táján amerikai látogatásra készül. Régi kisvárdai hívei fogadására szorgos előkészületeket tesznek. Ha dr. Réti Ödön nem fehér köpenyben vár, s valahol egy étteremben találkozunk, akkor is rájövök, hogy orvos. Miből? Abból az első negyedórából. Legalább ennyi ideje ültem már vele szemben, amikor végre úgy éreztem, én újságíró vagyok, s nem páciens, ő pedig interjúalany, s nem orvos, és ez alkalommal nem rólam készül diagnózis. Mi lehetett ennek az oka? Nem tudom. Egyik régi betege mondta róla: „olyan nyugalom és türelem árad belőle, ami elhallgattatja a beteg bármily erős félelmét, és elmondatja vele minden panaszát.,” Amikor beléptem a MÉLYÉPTERV első emeleti kicsinyke orvosi rendelőjébe, ahol dr. Réti Ödön csütörtökönként rendel, ugyanezzel a nyugodt türelemmel fogadott. Leültetett, s várakozóan rámnézett. Attól a tekintetétől hirtelen eszembe jutott a fájós derekam, s már-már elfelejtettem jövetelem célját. De a szituáció végül is helyrebillent, s kérdezni kezdtem: — Erre a pályára készült, főorvos úr, vagy a véletlen is közrejátszott a választásban? — Mindig orvos akartam lenni. Kisváxdán születtem, nyolcán voltunk testvérek, nem dúskáltunk anyagiakban. Medikus koromban mindvégig tanítottam, azzal tartottam fenn magam. — Kik voltak a professzorai? — Akiket szerettem és tiszteltem, az Lenhossék, az anatómia professzora. Korányi, a belgyógyászat és Nékán, a bőrgyógyászat professzora voltak. Én a tudóst láttam bennük, és tiszteltem nagyon. A diploma megszerzése után a Bálint-féle belgyógyászati klinikára kerültem, ahol ingyenes gyakorló orvos lettem. Szerettem volna ott maradni, tanulni, de a pénztelenséget már nem bírtam, és hazamentem Kisvárdára. Ott is maradtam 17 esztendőn át, egészen 1944-ig. Hát, az szinte gyarmati munka volt. Éjjelnappal úton voltam, a tanyákat jártam szekérrel, és, hogy milyen dolgok történtek, ma már el sem lehet képzelni ... — Például? ■— Behozta egy ember a feleségét hozzám, szintén valami távoli tanyáról szekérrel. Az asszony haldoklóit. Mondtam a férjnek, hogy adok egy injekciót, azzal kibírja a felesége a visszautat. „Mibe kerül az, doktor úr?” — „Húsz fillérbe” — „Akkor nem kell” — mondta, és már fordult is vissza a szekérrel. Talán egy hét múlva találkoztam veje újra. Mondja nekem már messziről: „doktor úr, nem lett igaza! Az asszony meghalni meghalt ugyan, de az utat kibírta hazáig injekció nélkül is ...” — Kisvárda után mi volt a következő állomás? — Felkerültem Pestre. Előbb az OTBÁ-nál, majd az OTI-nál lettem körzeti orvos. 1952-től az Országos Vérellátó főorvosa voltam, majd 1956- ban kerültem az Építők szakszervezetéhez. Ma már megválthatom, nehezen léptem be ide, mert féltem, hogy íróasztal állás lesz. márpedig én mindig gyakorló orvos voltam. és az is akartam maradni. De végül is nem rfésalódtam. — Miért jött éppen a szakszervezethez? — Akkoriban kezdte a SZOT az öt nagy szakszervezetet ellenőrző orvosi hálózattal ellátná. Ezeknek az iparágaknak nagyon kellett már, hogy valaki foglalkozzék az üzem egészségügyével. Ez teljesen szűz terület volt. Tulajdonképpen én lettem az első üzemorvos az építőiparban. Mi magunk alakítottuk ki akkoriban dr. Elekes Oszkárral azt a rendszert, melynek révén az egészségügy az építőiparban kezdett megváltozni. — Hogyan? — Egy példát mondanék’ 1956-ban a táppénzesek 15 százaléka bőrbetegséges volt. Ezek az idők folyamán — nem kizárólag azért mert én ott működtem, hanem mert javasoltunk sok mindent tenni — a minimálisra csökkentek. Orvos-műszaki anktétot hoztunk létre, mivel sok egészségi ártalom van, ami ellen az orvos semmit sem tehet, ha a mérnök nem segít. Jártam a vidéki üzemeket, ellenőriztem a járóbetegeket, akiknek — sajnos — 15 százalékát minden ellenszó nélkül, munkába lehetett állítani... Változatos és szép munka volt ez. Innen mentem nyugdíjba is. Azóta Itt a MÉLYÉPTERV-nél rendelek hetente egyszer. — Nem tud meglenni munka nélkül, főorvos úr? — Nem. Én 50 éve gyakorló orvos vagyok. Megszoktam azt, hogy izgalom nélkül egy moziba sem tudtam elmenni, PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A NÉHAI DR. MARTON LAJOS NEVÉT VISELŐ MAGYAR-ZSIDÓ TÖRTÉNELMI ! KUTATÓMUNKA BENYÚJTÁSÁRA A Hitáchdut Olej Hungária keretében működő MAX NORDAU DIJBIZOTTSÁG pályázatot hirdet történelmi kutatómunkára a : magyarországi zsidóság múltjából, a magyarországi zsidó település jj kezdetétől — 1939-ig, azaz az első zsidótörvény megjelenéséig. A tanulmány terjedelme legalább 80 folio oldal gépen írva. A tanulmánynak önálló történelmi munkának kell lennie, amely forrásmunkákra támaszkodik. A pályázati díj összege 10,000 izraeli lira az 1978 februári drágasági indexhez rögzítve. A BENYÚJTÁS HATÁRIDEJE : 1979 december 31. A pályamunkát névtelenül kell benyújtani és csatolni hozzá a szerző nevét ZÁRT BORÍTÉKBAN a következő címre: Hitáchdut Olej Hungária, Max Nordau bizottság, P.O.B. 26033, Tel Aviv. A borítékon fel kell tüntetni a következőt: Kutatómunka a néhai , dr. Márton Lajos nevét viselő történelmi pályázatra. MAX NORDAU DIJBIZOTTSÁG teljesen és gond nélkül csakis a munkának szentelhessék az idejüket és energiájukat. Nem kérdeztem mást. Ott ültünk egymással szemben még egy ideig. Lényéből valami végtelen nyugalom és türelem áradt, s én nem tudtam mást tenni, elmondtam neki, hogy fáj a derekam. Elmosolyodott, mintha tudta volna, hogy így lesz. Igen. Biztosan tudta. ★ Dr. Réti Ödön, szakszervezetünk nyugalmazott főorvosa a közelmúltban ünnepelte 75. születésnapját, és nemrég vette át az egyetemen aranydiplomáját. Köszöntőül készült ez a cikk, és sok hajdani betegének jókívánságait hivatott tolmácsolni. mert amikor hazaértem, mindig ott volt a levelesszekrényben egy-két cédula, hogy kihez menjek. 1952-ben szívtrombózist kaptam a Podmanicki utcában, amikor siettem fed a hatodik emeletre. 72-ben meg lábon hordtam ki egy infarktust'. — Főorvos úr, ön olyan professzoroktól tanult, akik ma fogalomként, utcanévként élnek a köztudatban. Bizonyára meg tudja mondani, mi a különbség a régi és a mai orvos között... — Hogy mi? Az, hogy a maiak anyagiasabbak lettek. De ebben egyformán hibás a beteg és az orvos. A beteg azért mert ad, az orvos, mert elfogadja. De az is igaz, hogy nem jól fizetettek. Olyan fizetést kellene ad,ni nekik, hogy *7___/ • BUCHSBAUM 1563 Second Avenue, New York Telefon: (212) 628-5771 EGÉSZ ÉVEIN ÁT OLCSÓ KÖZVETLEN. ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜLI UTAZÁSOK 1—10 HÉTIG, Budapest—Frankfurt—Vienna—Zürich—London stb. Rokonkihozatal több hónapra is! VÉGIG REPÜLŐVEL! TÖBB HÓNAPOS CSOPORTOS UTAZÁSOK BUDAPESTRE ÉS BUDAPESTRŐL! Kéije 1978. évi részletes Jegyzékünket! Egyéni APEX-jegyek. Kocsibérlet mindenütt! HUNGARIAN BOOKS, RECORDS & IRKA SOKEZER MAGYAR KÖNYV, ÚJSÁG, HANGI,EMEZ és HANGSZALAG, FORINTCSEKK, IKK A, COMTl- RIST. TÍÍZEX befizetőhely. Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. ÚJ NAGY KATALÓGUST DÍJMENTESEN KÜLDÜNK!- Püski - Corvin -1590 Second Ave. (82-83 utcák között) New York, N.Y. 10028 - (212) 879-8893 T
