Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-05-17 / 7. szám

4 NEW VOR KI FIGYELŐ 1978 május 17. KAHAN KÁLMÁN ROVATA A MÁRAMAROSI KRISTALL-NACHT A MAGYAR-ZSIDÓ KATASZTRÓFA KUTATÓI ÉS ÁTVÉSZELTJEI FIGYELMÉBE A természet törvényei megváltoztat­­hatatlanok. A lelki traumákat sem lehet önszug­­gesztióval, magunkba fojtással, vagy azokat tudomásul nem vételével gyógyítani. A leg­kisebb izgalom meghiúsítja minden hasonló „terápia,, kísérletét. A vészkorszak túlélői közül is jó né­­hányan hiába igyekeztek a feledés fátylát borítani saját borzadályos átéléseikre, szü­leik, testvéreik, gyermekeik kínhalálára, új családjuk „lelki nyugalmának kímélése,, ürügyén. A tetszhalottáiból feltámadt náci mozgalom zajosan gondoskodik a balga kí­sérletek meddőségének bizonyításáról. A soha be nem hegedő sebek durva felszakí­tásáról. ' Térjünk egyenesen a tárgyra. A haifai egyetemen a máramarosszi­­geti eredetű dr. Vágó Béla történész-pro­fesszor vezetése alatt megnyíló magyar-zsi­dó dokumentációs központ főrendeltetése a vészkorszak magyar vonatkozású okmá­nyainak összegyűjtése. Tekintve, hogy ezek jórésze önös „politikai,, meggondolások miatt zárlat alatt van, vagy részben, esetleg teljesen elpusztult a fergeteges esztendők során, a legtöbb esetben a bűnösök jóvol­tából - valóságos rekonstrukciós, „exhu­­málási,, tevékenységre van szükség. Ez pe­dig csak az életben maradt áldozatok és szemtanúk emlékező képességének megma­radásáig ígérhet eredményt. íme, személyes átéléseim és hallomá­som alapján, nem érdektelen és fölöttébb jellemző epizód a magyar-zsidó katasztrófa korszakából : A SIKKASZTOK ZSIDÓELLENES VÉRVÁDAT FABRIKÁLNAK A máramarosszigeti hatalmas katonai laktanyák ellátási raktárainak felgyújtása 1942 kánikulája idején tipikus iskolapéldá­ja az emberi elvetemültségnek a náci meg­szállás előtti korszakból, amelyben még alig alkalmazható a „parancsra öltem,, jel­legzetesvédekező szajkózás. Bizonyára a főbűnösök közül is van­nak még életben maradottak, a román ha­tóságok pedig feltételezhetően nem zárkóz­nának el e téren az okmányzárlat részleges feloldásától, ha az új haifai központ ez­­irányban is kiterjeszti majd érdeklődését. A raktárok felgyújtásával az első perctől kezdve, tragikomikus módon a máramarosszigeti zsidóság legtekintélye­sebb személyiségei közül tíz közéleti férfit vádoltak. A valóság pedig az volt, hogy a pokoli tervet éppen azok eszelték ki és hajtották végre, akik a gyakran nagyszerű­en beváló „fogjátok meg a tolvajt,, kiáltás­sal önmaguk éveken át folyó sikkasztásai­ról, bűnös manipulációiról igyekeztek elte­relni a figyelmet. A tulajdonképpeni cél tehát egészen prózai volt: a már amúgyis közprédának kitett zsidók terhére — megmenekülni a bűnvádi felelősségrevonástól. Maga a zsidóellenes vérvád a gáluttal egyidős. Az ezeréves Magyarország törté­nelme folyamán is felbukkant és csaknem minden esetben bűnös cselekmények leple­zése lapult a háttérben. Zsidó férfiak, és öregek, gyermekek máglyahalála, jobb esetben elűzése követte a sátáni cselszövést. A máramarosi „hazafias,, banditák­nak tehát nem kellett a szomszédhoz for­dulni egy kis inspirációért. Kövessük az eseményeket kronolo­gikus sorrendben. 1942 elején közmunkára rendelték be a szigeti laktanyába dr. Fried Ábrahá­mot, a magyarországi cionista mozgalom egyik legképzettebb egyéniségét, kitűnő jogászt és talmudtudóst, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség máramarosi tagozatának illusztris elnökét (leánya, Gál Andrásné, Zsuzsi a newyorki WIZO és a magyar-zsidó társadalom elitjének tagja), Jakobovits Mór fűrészárú raktár tulajdonost, orthodox hit­községi elnököt, Moldován Jenő szőrme­nagykereskedőt (fia kultúrattasé az izra­eli diplomáciai karban), Schöngut Hugót, a legnagyobb máramarosi kenyérgyár tulaj­donosát és még néhányat. Valamennyien túl voltak a behívási korhatáron, Kaufman József fanagykereskedő kivételével, akinek még néhány hónapja hiányzott a 42. életév betöltéséhez. Minden kísérlet kiszabadításukra hiábavalónak bizonyult, bár magas fővárosi közbenjárások történtek érdekükben. Rab­munkára fogták őket, fegyveres kíséret alatt. A környék zsidósága körében pánik­­hangulat lett úrrá. A következő napokban tömegesen ér­keztek SAS-behívók munkaszolgálatra. Jó­magam is a behívottak között voltam.Tisa Böáv böjtnapján, július23.-án jelentkeztem szülővárosom kaszárnyájának udvarán, ahol pár évvel korábban mint regruta kóstoltam bele a román katonaélet „örömeibe.,. Pár ezren gyűltünk össze Kárpátaljá­ról, Budapestről, Kassáról, stb. Egymásután alakultak meg a századok, amelyeket elin­dítottak Ukrajna felé. Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 díját G csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név________________________ Cím _ Mutatványszámot kívánságra küldünk A MÁRAMAROSSZIGETI KASZÁRNYA FELGYUJTÁSÁNAK RÉMREGÉNYE Az utolsónak maradt 108/59 MUSZ- századot - a későbbi „gyímesi halálszázad,,­­amelyhez néhány egykori osztálytársammal kerültem, az esteli órákban a kaszárnyától alig párszáz lépésre levő, évtizedek alatt elhanyagolt, romladozó szigetkamarai, egy­kori sómalmi raktárba vezényeltek. A pat­kányoktól hemzsegő, korhadt padlózató, szellőzetlen, dohos raktárhelyiség lett kör­letünk. Az éjszakát már annak csupasz földjén töltöttük. Nappal a drótsövénnyel elzárt udvaron kaptunk ízelítőt a reánk váró gyöngyéletből. A főélvezetet persze a „feküdj,, és „fel,, gyors egymásutáni változata képezte. Szombat délután azonban „szaba­dok,, voltunk. Vendégeket is fogadhattunk. Persze nem úgy, mint például Amerikában az elítélt, többszörös rablógyilkosok eseté­ben. Elvégre utóbbiak civilizált országban élnek. Szüleim, húgom, legkisebb öcsém — valamennyien a HOLOCAUST TV-film retusált formában bemutatott körülményei között pusztultak el — rávettek: töltsék még egyetlen éjszakát a családi fészekben. A szürkület beállta után sikerült átcsúsz­nom a drótsövényen és drágáim által kö­rülvéve, eljutni lakásunkig. Alig húnytam le szemem, a tűzoltók vésztjelző szirénája állított talpra. Kisöcsém jelezte: ég a kaszárnya. A lángok jól látha­tók voltak a párszáz méter távolságból. Ké­sőbb már hallatszott is: — ...a zsidók felgyújtották a kaszár­nyát...,. Feltételeztem, hogy a kéznél levő munkaszázadot riasztani fogják az oltási munkálatokhoz, de reméltem, hogy a zűr­zavarban nem veszik észre távollétemet. Ezért hajnal előtt lopództam vissza a kör­letbe, ahol agyonkínzott, elcsigázott baj­társaim között elvegyültem. Senki sem vette észre éjszakai távollétemet. Egy órával később újra riasztották a századot. Már az első percekben kostolót kaptam, min mentek keresztül társaim és mitől menekültem meg a borzalmas éjsza­kán. Éreztem, hogy a máramarosszigeti, 1942 július 25.-Í éjszaka célkitűzéseiben és gyakorlatában kisebb változatát képezte az 1938 novemberi, berlini Kristallnacht-nak. A legalacsonyabb néprétegekből rek­­rutált keretlegények és bakaőrmesterek csökkentrendűségi érzéseiket örömmel ve­zették le az értelmiséginek vagy pénzeszsá­koknak minősített kereskedők, iparosok és egyéb „zsidó élősdiek,, megkínzásával, puskatussal való ütlegelésével, raffinált megaláztatásokkal. Számosán lettek halottai, sebesültjei és örökre megnyomorítottai a szigeti Kris­tallnacht-nak. Utána gyűlölethullám borí­totta el a várost. Nehéz cukros ládák, súlyos lisz­teszsákok cipelése közben szivettépő jele­netek játszódtak le. Az összerogyottakat tűzoltó fecskendővel élesztették fel. A ne­héz terhek alatt roskadozókat rúgásokkal serkentették futólépésre. Egyebet sem hal­lottunk, mint „vörös kutyák,, „szovjet ké»­­mek„ „kommunista gyújtogatok,, és „nyír­játok a hazaáruló zsidókat!,, A KÉMELHÁRITÓ BEISMERŐ VALLOMÁST ERŐSZAKOL... A késő délutáni órákig tartott a bes­tiális hajsza. Kisebb mértékben még néhány napig folytatódott - egy kis ráadással... A kémelhárító főhadiszállását képezett Groedel-villában vallattak bennünket na­ponta órákon keresztül. Arccal a magas kőkerítés felé, fejünk fölé emelt kezekkel és felénk irányított puskák folytán kellett töredelmes vallomást tennünk, hogy „mi­lyen kapcsolataink vannak a Kreml uraival és a leleplezett tíz moszkvai ügynökkel.,, A „tíz vörös kém,, tizenegy hónapig sínylődött kínvallatások között a hadbíró­sági börtönökben, de persze semmit sem tudtak rájuk bizonyítani. 1944 tavaszán legtöbbjük a krematóriumban végezte be életét. A század pedig a gyímesi hegyekbe került rabmunkára, jónéhányan maradtak ott közülünk örökre... És mit tesz a Sors, a legjobb tréfa­csináló? 1964 augusztus 23.-án, Románia Szovjetunió általi felszabadításának 20. év­fordulóján a „hős máramarosszigeti parti­zánokat,, dicsőítették, akik életük kockáz­tatásával felgyújtották a szigeti kaszárnya raktárait és ezzel fejezték ki tiltakozásukat a fasiszta rendszer ellen... így váltak az aljas zsidó-bolseviki gyújtogatókból 22 év múltán „hős kom­munista partizánok„-ká a sikkasztásaik kö­vetkezményeitől zsidóellenes vérvád útján szabadulni kívánó„magyar becsületvédők.,. OH}? utm?Uttig af % Monument ?r?rt?b ta ítje mcmorg of ti?? lat? LILI HORAN 1/ y WILL TAKE PLACE AT NEW MONTEFIORE Cemetery SUNDAY....TME„25,«78............................................... jtlJSt* ON GROUNDS OF....S.0NS.....0Z...ÄI.QN....................BLOCK.......7......SECT.J?..... In cut of rain anrelllnf will take place the following Sander DIRECTIONS — BY RAILROAD: Take Long Island Railroad to Plnelawn Station; Cemetery Bus to Cemetery. BY AUTO — FROM MANHATTAN: Triboro Bridge to Grand Central Parkway, to Cross Island Pcrkway into So. State Parkway to Exit 35 then to the Cemetery. FROM BRONX: Bronx Whitestone Bridge to Cross Island Parkway Into So. State Parkway to EScit 35, then to the Cemetery. FROM BROOKLYN: Belt Parkway into So. State Parkway to Exit 35, then to cemetery.

Next

/
Oldalképek
Tartalom