Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-05-17 / 7. szám
NEWYORKI TI l< 3\?E ll LO Tájékoztató I II. évf. 7. szám — 1978 május 17. — Ára 25 cent Az aMerikal Magyar zsidóság búgja Diplomáciai figyelő j Belpolitikai figyelő SKOKIE ÉS AZ AMERIKAI ALKOTMÁNY LÉTREJÖTT A REPÜLŐGÉPCSOMAGUGYLET Az Egyesült Államok szenátusa 54:44 arányban megszavazta Carter elnöknek a csomagügyletre vonatkozó javaslatát. Ezzel a szép szóval becézik ugyanis a bombázó gépeknek Izrael, Szaudi Arábia és Egyiptom részére való eladását. A javaslatot támogatók és ellenzők között folyt vita kimenetele nem lehetett kétséges. Van valami igazság abban is, hogy még sok víz fog lefolyni a Hudson-on, amíg a szaudiak megkapják a gépeket és még több, amíg kicsomagolását — kezeléséről nem is szólva — megtanulják. A csomagügylet körül folyt kötélhúzásnak van azonban egy igen elszomorító jelensége, amely mellett nem lehet szó nélkül elhaladni. Ez pedig a dobverés az ún. izraeli lobby tevékenységéről. Többet és hangosabban beszélnek arról, hogy az amerikai kormánypolitikának hagyományos Izrael-barátsága a hatalmas lobby zásnak köszönhető, amely eddig kiváló eredménnyel működött. Ma már a sajtó nem csinál titkot abból, hogy az izraeli lobby vereséget szenvedett és az amerikai közvélemény a kormánnyal egyetemben kezd ennek „béklyói,, alól kiszabadulni. Ennek köszönhető - ezen álláspont szerint - Carter elnök győzelme. Az elnök ugyan sietett megnyugtatni az aggodalmaskodó Izrael-pártfogókat, hogy a szenátus döntése csak megerősíti Amerikának történelmi és megingathatatlan elkötelezettségét Izrael biztonságának irányában, de a megnyugtatást számottevő tényezők nem veszik komolyan. Javíts szenátor megjósolta, hogy a szenátus döntése az arab álláspont megmerevedését eredményezi és katasztrofális csapást jelent az izraeli közszellemre. Javíts abban foglalta össze a szavazás hatóit, hogy az az Izraellel szemben 30 éve fennálló elkötelezést szünteti meg, amely addig feltétel nélküli volt.. A szaudi és egyiptomi diplomaták természetesen köszönetüket fejezték ki a határozatért, míg Herzog, izraeli UN-fődelegátus súlyos aggodalmának adott kifejezést. Az általános és egymásnak ellentmondó véleményekkel szemben a közelkeleti problémát mi más szemszögből ítéljük meg. Nem azért vagyunk nyugtalanok, mert az arabok is kaptak hatékony légi fegyvereket és nem azért nem vesztjük el fejünket, mert feltétel nélkül bízunk Izrael erejében. Azért vagyunk nyugtalanok, mert az Egyesült Államok kormánya még mindig nem tanulta meg a másik oldal, a demokratikus elvekkel szemben álló fél diplomáciai kezelési módját. Carter elnök még mindig nem tudja, hogy az erőteljes kiállás a demokratikus elvek érvényesüléséért nem jelent letérést a demokratikus útról. Ha Carter elnök, ahelyett, hogy „palesztinai hazá,,-ról prédikált és bátran kijelentette volna az ún. mérsékelt arab vezetőknek, hogy nem tart az olaj-embargoval való fenyegetéstől és azt a nyomást, amelyet Izraelre kifejt, az arabokkal szemben alkalmazta volna, akkor már régen megvalósult volna á közelkeleti béke. Az elnök nem tudja, hogy az olaj csorba fegyver az arabok kezében, akik milliárdjaikat csak úgy tudják eredményesen felhasználni, ha Amerika szabadon vásárolhatja meg olajukat. A páni félelem az olajembargotól okozza az amerikai kormány megváltozott magatartását Izraellel szemben és ez a meghúnyászkodás az, amely aggodalmat kelt. Hogy pedig nem vesztjük el fejünket, annak az az egyszerű oka, hogy törhetetlenül hiszünk a Gondviselésben. Izrael Állam 30. évfordulóján napnál világosabb, hogy emberi erővel az Állam újjászületésének csodája nem valósulhatott meg. A zsidó nép kettős véráldozata, a hatmillió mártír vére és az új állam bátor harcosainak vére a cementet adta az építéshez, de az építőknek a Gondviselés segítségére volt szüksége. Ezt az épületet pedig, amelyet a kettős véráldozat alapozott meg, emberi erő nem tudja megdönteni. PROF. AUGUST MOLNÁR 177 SOMERSET DR. P.O.B. 1084 NE« BRONSfCK N.J. 08903 Ismeretes, hogy az Illinois állambeli Skokie-ban az amerikai nácipárt felvonulásra készül, ami - természetszerűleg nemcsak a helyi, de az egész amerikai zsidóságban elkeseredést és békétlenséget kelt. Érthetetlennek tartják, hogy az alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó felsőbíróságok hogyan engedhetik meg a náci felvonulást éppen az amerikai alkotmányra és a szólásszabadság emberi jogának biztosítására hivatkozással. Érdekes, hogy az átlagember ebben a kérdésben több jogérzékkel rendelkezik, mint a felsőbb ítélőszékek tanult bírái. Közérdeklődésre számottartó levél jelent meg a New York Times-ban Solomon Simonson tollából, aki ismert jogász és a Manhattan Community College jelenleg szabadságon levő dékánja. Világosan megmagyarázza, hogy a tervezett náci felvonulásnak semmi köze sincs a szólásszabadsághoz. Az amerikai alkotmány alkotói (The Founding Fathers) élesen különböztettek a szólás és a gyülekezés szabadságának fogalma között. Igaz az, hogy a szólásszabadság terén nem ismertek el korlátozást, de a gyülekezés szabadságát ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a gyülekezetnek BÉKÉS-nek kell lennie. Már pedig — Simonson érvelése szerint — nem férhet kétség ahhoz, hogy a gyülekezet, zászló és horogkereszt elválaszthatatlanul hozzá van kötve a krematóriumok fogalmához és a népgyilkos bűnökhöz. Simonson dékán drámai hangon hívja fel a népet arra, hogy ébressze fel, - ha kell - a Legfelsőbb Bíróság bíráit is az igazságra és bírói kötelessé-MUSZ- SZÖVETSÉG NEWYORKI FIGYELŐ A csomagügylet tárgyalása: (balról jobbra:) Javíts. Byrd, Ribicoff szenátorok í \ A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE * * * * ♦ * * * * * * * * * * * + * * * * * > > * > * szeretettel meghívják tagjaikat, családjukat és barátaikat 1978. június 4.-én, vasárnap déli 12 órai kezdettel (záróra nincs !) a HOLIDAY INN OF NORTH BERGEN _ 2750 TONNELLE AVE. (near Rt. 3) NORTH BERGEN. N.J. tartandó TÁRSASÁGI és KÁRTYA DÉLUTÁNRA A MAGYAR ZSIDÓSÁG DOKUMENTÁCIÓS CENTRUMÁNAK A HAIFÁI (IZRAEL) EGYETEMEN VALÓ MEGALAPÍTÁSA javára. Belépődíj : 22 dollár (adóból levonható). Cocktail, teljes lunch, kávé, sütemény a belépődíjban bentfoglaltatik Jegy- és meghívó igénylés a Világszövetség irodájában, 1978. május 19. napjáig bezárólag. Szabad parkolás
