Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-04-14 / 6. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 április 14. Mm i *** *,***'**«*««»*«r»,»»> yor **■*« a «» <tr *»■»»» »»«»»»»»*»*»ír y<»yy»»—»» »#»»»♦»><,» j J.N.C. oí Maramaros Sziget Chapter No. 1B4 Boldog ünnepeket kíván minden zsidó testvérnek az egész világon ♦ ♦ ♦ ♦ l ♦ ♦ DUNÁNTÜL CHAPTER ♦ X ♦ I NO. 142 BNAI ZION BUDAPEST AND VICINITY CHAPTER No. 51. BNAI ZION TRANSYLVANIA LODGE Chapter No. 56 ♦ ♦ ♦ : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ x t YOUTH DIVISION NYÍREGYHÁZA and VICINITY No. 165 Nagyvarad & Vicinity CHAPTER No. 96 * : ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦j KOSICE & VICINITY j ♦ Chapter No 59 JÓKAI HUNGARIAN SICK & BENEVOLENT J ASS'N, Inc. — Bnai Zion Chapter No. 162 MIAMI BEACH CHAPTER No. 186. OF BNAI ZION UNITED HLXGAHIAIV JEWS OF AMEHIEA ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ .1 CMFT.KR.. YU.,. M.MAI ZIII \ ERDÖHAZI HUGO: MAZAL TOV , IZRAEL ! A Harmadik Zsidó Állam harminc éves jubileuma kerül történelmünk lapjaira. Csábít a történelmi párhuzamok hagyományos talmudi játéka. Mint Jeremiás bujdosója, járom a múltat és ölelkezem napjaink csodáival. A második zsidó állam reneszánszának idejét az időszámítás előtti 103. évtől számítjuk az időszámítás 135. évéig. És Bar Kochba hősi harcaira emlékezünk, akit Simeon-nak, Izrael hercegének hívtak. A harminc éves zsidó állam Simeonjai az ország életéért folytatott áldozatos harcokban: a Dajanok, Sáronok, Rabinok, Bar Lévek és a névtelen közkatonák ezrei, akik Simeon, Izrael hercege bátorságával és katonai erényeivel álltak helyt a modern zsidó állam szabadságáért. Az Exodusra is gondolunk, az egyiptomi rabszolgaság hajcsáros zsidó életére, a másodrendű, jog nélkül élő őseinkre. És jött Mózes, aki elvezette a népet a rabszolgaság kenyerét felváltva a kovásztalan kenyér szabadságot osztó távlataival. És Hóréb hegyéről az ország felé nézve búcsúzott a Törvényadó. És modern korunk Exoduszára gondolunk, amikor a hitleri gázkamrák infernójából, az európai civilizáció másodrendű állampolgárságából, s az arab államok kifosztott, megalázott gettóibói újból Jeruzsálem felé mutatott az új Mózes, Herzl megvalósult álma, víziója, prófétasága. Megérte a harmadik zsidó államot? Az „európai,, Hóréb hegyéről tekint ma szelleme Izrael felé. Ó, Exoduszok tragédiái és győzelmei találkoznak a harmadik zsidó állam reneszánszában, mint hajdanán. Ahasvérusok ma is élnek köreinkben, akik az országban és az országon kívül olyan engedményeket követelnek a zsidó államtól, melyeknek útja újból a rabszolgaság éjtszakájába vezetne. A Fáraó és a Fáraó Boumedienne nem különbözik Egyiptom piramis-despotáitól. Ma azonban nem a természeti csodák apályai és árvizei, tíz csapásai mentik meg népünket, hanem a modern „simeroni princek,, és honvédő hadseregük. Mert visszatértünk Babilóniából és visszatértünk Perzsiából, ahogyan ma visszatérünk Irákból, Szíriából, Egyiptomból, Marokkóból és Európa hitleri börtöneiből, a német nérói máglyák szenvedéseiből. A filiszteusok, a szamirok, az assziriaiak, babilóniaiak, később a római légiók törtek életünkre, a júdeai hegyek és a zsidó sivatagok barlangjai, kövei sokat mesélhetnének őseink szakadatlan élet-halál harcáról. Olyan volt az ősi zsidó haza, mint az Ókor középkeleti átjárója. Népek rohantak át a Holt-tenger, Galilea, a Negev útjain, a kereskedelmi karavánok processziója zavarta az állami nyugalmat és az ókori kultúrák vívták hódító harcukat, körülvéve a zsidó országot, mint ma veszik körül az arab népek. Újból fenyegetve, újból halált hozó terveket szőve. A diaszpóra lelke, szíve, hangja sem változott. Két-háromezer évvel ezelőtt a perzsiai, indiai abessziniai, egyiptomi, később a bizaánczl zsidó diaszpóra vágya küldött hazavágyó fényjeleket Jeruzsálem felé. Modern korunk Amerikája és Európája ad otthont a zsidó diaszpóra millióinak, akik ugyanolyan klasszikus Cion-szeretettel csüggnek az ország életén, problémáin, mint az ókori elődök. És az aranyborjú csábításai? Mózes vészes haragja? Mintha ma is az utódok harcra szólítanak az állam határain belül az aranyborjú erkölcsi árnyai, az élet tisztaságát beszennyező törekvések ellen. A zsidó állam megvalósulásának mámorában érthető: vannak, akik megrészegednek a szabadság borától, hogy Petőfit idézzem. Jeremiás ostorozná a Molochnak és az aranyborjúnak hódoló utódokat. És tudjuk, Izrael új generációi Jeremiás erkölcsi tanításait fogják követni. A nagy és elpusztíthatatlan életelixir a Judaizmus filozófiája, a zsidó ember életének programmja. Ez őrizte meg őseinket az exoduszok és visszatérések századaiban és ez biztosítja Izrael házának békéjét, boldogságát és ünnepeit. így volt a múltban, érvényes a jelenben. Jeruzsálem mindig a zsidó államiság valláspolitikájának sarkköveként ült a nemzetközi élet fókuszában. Titus és Vespasianus Róma isteneivel akart gyarmatosítani. A keresztesek a kereszténység kardjával csapkodtak Dávid és Salamon háza előtt. A törökök és arabok a múltban és ma is muzulmán Jeruzsálemet invokálnak és a szaudi király Allah trónusát éppen Dávid városában szeretné elfoglalni. Jeruzsálemet mindig a vallásosok nevében ostromolták. Pedig Juda Halévi és Rambam tanúskodnak: zsidó Jeruzsálem sohasem volt más, mint a mózesi örökség hajléka. És a próféták tanúskodhatnak. És a királyok. És a Bírák. És Bar Kochba: Simeon hercege. Az évezredek pillanatok életünkben, — írta a névtelen toledoi rabbi, fohászkodván az Egek Urához Cion halhatatlanságáért. A harminc év? Nekünk, kortársaknak végtelen idő, mert az állam életét nemcsak győzelmek, sikerek és remények kísérték, hanem háborúk, hősi halottak ezrei. Mazal Tov, Izrael, népünk országa, Mózes és Herzl népe. FIGYELEM ! Európából érkezett, 40 éves gyakorlattal rendelkező, kitűnő varrónő női ruhák javítását, alakítását, új ruhák készítését vállalja. Magyar nyelvű telefonhívást (212) 937-8390 számon kér. ^*me: Vida, 34-52 42nd Street, Astoria, N.Y.
