Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-04-06 / 5. szám

1978. április 6. NEWYORKI FIGYELŐ 5 Belpolitikai figyelő ★ RÖVID HÍREK ★ IIWIIWWIWWWMMWM IMMWIWWWWWWIfWM» MARK SIEGEL, A HŐS Helyes-e az amerikai zsidók politikája ? Amikor az amerikai zsidók tudomást szereztek Mark Siegel drámai lépéséről, nem tudták, hogy a fenti cím végére fel­kiáltó- vagy kérdőjelet tegyenek. A válasz attól függ, vájjon azt vesszük-e figyelembe, hogy Siegel egy kritikus órában tanúsított bátor kiállásával kizárólag lelküsmeretére hallgatott vagy pedig szabad-e ilyen befo­lyásos és kényes állásban lévő személynek színt vallani, illetve összeütközésbe kerülni mindenható főnökével ? Szögezzük le mindjárt, hogy Siegel igenis őszinte elismerést és megbecsülést érdemel, amiért sokak által megirigyelt, be­folyásos, nagy reményekre jogosító pozíci­óját Carter közvetlen környezetében, mint az elnök egyik bizalmas politikai tanácsa­dója lelkiismereti okokból feladta, — mint az első személy, aki ilyen lépésre a Carter­­kormányban önkéntesen elhatározta ma­gát. De nézzük csak meg, ki is ez az elv­hű, határozott fellépésű fiatalember ? Mark Siegel 31 évvel ezelőtt született Brooklynban. Szülei 1922-ben vándoroltak Amerikába az ukrajnai pogromok elől. A- mint elvégezte a Brooklyn-kollégiumot, rögtön feltűnt kivételes tehetségével és po­litikai érzékével. Mint diák John F. Kenne­dy választási propagandaanyagát borítékoz­ta és amint elvégezte a főiskolát, Hubert Humphrey — a fiatal tehetségek iránti biz­tos szimatával — maga mellé vette szenátusi hivatalába Washingtonba. A nagy fordulat 1973-ban követke­zett be. Akkor nevezték ki Robert Strausst, a Demokrata Párt vezetőjének, hogy a nixoni győzelem után a bajba jutott párt szénáját rendbe hozza. Strauss egy agilis politikust keresett a Demokrata Nemzeti Bizottság élére és választása az ifjú Siegelre esett. A kiváló szervező képességéről és emberismeretéről híres Strauss e sakkhú­zását - mint a választások eredményéből kiderült - senki sem bánta meg. Amikor Jimmy Carter beköltözött a Fehér Házba és személyes törzskarát összeállította, Mark Siegel volt az első, akit a régi georgiai bará­tokon kívül maga mellé vett. Siegel Hamil­ton Jordánnak, az elnök belpolitikai ta­nácsadójának lett első számú asszisztense. Siegel tevékenységi köre az elnök előszobájában elsősorban zsidó ügyekre szorítkozott: fenntartani az összeköttetést befolyásos zsidó szervezetekkel, az elnök­nek zsidó ügyekről referálni és állandó fi­gyelemmel kísérni a közelkeleti politika fejleményeit. Ez utóbbi megbízatás egyre komolyabb problémát jelentett számára. Mindig amikor a carteri politikát, Szadat békeiniciativáját és Begin ellenérveit — el­sősorban a településekkel és a 242-es UNO- határozat értelmezésével összefüggésben — kellett megmagyaráznia, heves támadások­ba ütközött zsidó részről. Mindezt betőzte, amikor az Egyesült Zsidó Gyűjtőakció ifjú­sági tagozatának washingtoni ülésén kifü­tyülték és pfuj-kiáltásokkal szakították félbe beszédét. Miután kétségbeesetten kijelentette: - értsék meg, nem mint a Fehér Ház képviselője, hanem mint zsidó a zsidókhoz akarok önökhöz szólni —, el­határozta, hogy bírja tovább játszani szere­pét. Először kérelmezte az elnöktől, hogy mentse fel a „zsidó referens,, pozíciójától és bízza meg másirányú feladatokkal, ami­kor arra nemleges választ kapott, benyúj­totta lemondását. Ez volt az első eset, hogy az elnök egy magas beosztású munkatársa lelkiismereti kényszerből lemondjon állá­sáról. Egy ambiciózus, tehetséges fiatal­ember érthetően nem egykönnyen ad fel olyan állást, ami által állandó szabad bejá­rása van az Egyesült Államok elnökéhez. Le a kalappal tehát e gerinces fiatalember cselekedete előtt. Nem sokkal a lemondás után nyilat­kozott - a különben mérsékelt és tartóz­kodó - Alexander Schindler rabbi, minek során kétségbevonta Carter elnök lojali­tását Izrael iránt, továbbá az elnök külpo­litikájának kovácsát, Zbygniew Brzezinskit Izrael ellenségének és egyszerűen antisze­mitának nevezte. Ha pedig valóban ez a helyzet, akkor semmiképpen sem lehet rossznéven venni Siegel drámai lépését. Elvégre nem lehet egy önérzetes zsidótól elvárni, hogy ilyen előítéleteket eltűrjön, illetve közvetítsen. A kérdés csak az, vájjon Siegel is azonosít­ja-e magát Schindler rabbi álláspontjával? Kérdés továbbá, vájjon Schindler éles kiro­hanása nem volt-e hirtelen felindulás követ­kezménye és megfelelő megfontolás után rájött-e, hogy nyilatkozatával nem tett jó szolgálatot az amerikai zsidóknak, illetve Izraelnek. A fenti nyilatkozatra komor hangú vezércikkel reagált a New York Times. Tar­tós érvekkel igyekezett a lap bizonyítani a Carter és Brzezinski elleni vádak alaptalan­ságát. Szemrehányja a lap Schindler rabbi­nak, hogy elhamarkodott nyilatkozatával kockára tette az amerikai nép nemzsidó többségének szimpátiáját a Z-sidó Állam iránt. Mert a vezércikk szerint alapjában téves és nagyonis veszélyes dolog a Begin­­kormány politikája felett gyakorolt min­dennemű bírálatot egyszerűen Izrael elleni árulásnak minősiteni. Ilyen figyelmezteté­seket a legjelentősebb amerikai napilap részéről — amelyet semmiképpen sem lehet antiszemitizmussal vagy Izrael-ellenességgel vádolni - bizony komolyan kell venni. A Times vezércikkének hangja nagy-! jából megfelel az amerikai közvéleményé­nek, illetve a megzavarodott és határozat­lanná vált amerikai zsidóság jelentős részé­nek, akik Begin politikájában közelkeleti ,Jiidegháborút„ és a békeremények szét­­foszlását látják. Amit viszont a New York Times nem írt meg, de ami valószínűleg nagyon közel áll az igazsághoz, hogy amennyiben zsidó körök, sőt esetleg Schindler rabbi nem is mindenben osztják Begin véleményét, azt A MAGYARAJKÚ BNAI ZION CSOPORTOK PURIM-UNNEPSÉGEI A legtöbb magyarajkú Bnai Zion­­csoport ezévben is megrendezte már tradi­cionálissá vált Purim-ünnepségét izraeli ala­pítványai, elsősorban a ros-haajini vissza­maradt gyermekek otthona javára. A mára­­marosszigeti csoport rendezvényének külön jelentőséget és színt kölcsönzött az a tény, hogy a cionista ideált gyakorlatilag is meg­valósító vezető tagjait, Friedman Jenőt és Rózsit, alijázásuk küszöbén melegen ünne­pelték. Quittman Z. Herman, központi ügyvezető alelnök nyújtotta át a május hónapban Rechovotban letelepedő Fried­­man-házaspárnak a csoport díszplakettjét. Goldring Szeréna elnökasszony méltatta a házaspár érdemeit. A tavasz folyamán egyébként több brooklyni házaspár alijá­­zik, főként a magyarajkú Boro Park kör­nyékéről. A kassai csoport Purim-ünnepélyét Müller Lici díszelnökasszony vezetésével rendezte meg, aki ismét aktivan átveszi a csoport elnöki teendőinek intézését. Filu mester kiváló zenekarával nagyszerű szóra­kozást nyújtott a közönségnek. POMPÁS PURIM ÜNNEPÉL Y A NYIREG YHÁZICSOPOR TBAN Március 25.-én, szombaton este tar­totta a Nyíregyháza és vidéke-csoport Pu­rim-ünnepélyét, amely hatalmas sikerrel, zsúfolt auditóriumban játszódott le. Az utolérhetetlen Stern Edith elnökasszony, lelkes rendezőgárdája élén ismét kitett ma­gáért. Filu mester zenekara az estén külön­leges szépséggel húzta a talpalávalót és a zsidó dallamokat. Jelentős jövedelem folyt be a fáradságos és eredményes rende­zés következtében. Gratulálunk a nagy sikerhez ■ A Yeshiva University, a világ legna­gyobb zsidó főiskolája keretében működe és 80. évfordulóját ünneplő Jicchak Elcha­­nan orthodox rabbiszeminárium az 1970- 1977 években végzett növendékei felava­tási ünnepségét impozáns keretek között rendezte meg newyorki székházának audi­tóriumában. A végzett rabbik a világ vala­mennyi tájáról gyűltek össze. 361 rabbit avattak fel, köztük Rav Kahan Natan izra­eli szab rét, aki rovatvezetőnk unokaöccse. Az ünnepség szónokai a hamisítatlan zsidó Tan szellemét tükrözték felszólalásaikban. Sorukban Rav Dr. Norman Lamm, a Te­­shiva University új elnöke és Rav Soloveit - chik, korunk egyik legnagyobb talmudi te­kintélye is szerepelt. A magasztos ünnepség a Hatikva hang­jaival ért véget. semmiképpen sem hangoztathatják nyíltan, hivatalos nyilatkozat keretében. Senki sem higyje a nemzsidó világban és mindenek­előtt az arab világban, hogy Amerika zsidó­ságának soraiban szakadás állott be az Izraellel szembeni megalkuvás nélküli szoli­daritás terén. Ezt szeretné Szadat ravasz propagandahadjárata során elérni és semmi­esetre sem szabad, hogy ebbeli törekvése sikerrel járjon. Máslapra tartozik viszont, hogy sza­bad volt-e Schindler rabbinak ilyen éles nyelvezetet használnia, ami a kormánnyal való jövőbeli kapcsolatokat jelentősen meg­nehezíti ? Nem kellene-e felelős,zsidó ve­zetőknek indulatos kitöréseiket megfékez­ni és diplomatikusabb kapcsolatot kialakí­tani ? Elvégre maga Begin miniszterelnök legutóbbi washingtoni látogatása során is ilyen diplomatikus nyelvezetet használt mindennemű nyilatkozatában, amikor a] súlyos válság ellenére is mindig a legna-1 gyobb tisztelettel és udvariassággal beszélt az amerikai elnökről és soha nem bántotta meg a kormány tagjait. Ha az amerikai zsidóság szószólói is ugyanezt a csendes diplomácia politikáját követnék, akkor nem kellett volna törésnek beállnia az amerikai zsidók és Carter elnök viszonyában. Akkor nem éleződött volna annyira ki a helyzet az amerikai zsidók és Brzezinski között. Akkor Mark Siegelnak - akinek bátor kiállását és elvhűségét csak dicsérni lehet — sem kellett volna derékbe­törni sokatigérő karrieijét. Elvégre ilyen kiváló fiatalember sok hasznos és konstruk­tiv szolgálatot tehetett volna az amerikai zsidóságnak s Izraelnek anélkül, hogy lel­kiismeretével összeütközésbe kerüljön. ASKENÁZI ERVIN ! I ----------------— Egyhetes utazások: Kéthetes utazások: Páris 390 dollártól London 720.-Francia Riviera 460.- Madrid-Majorca 799.­Monte Carlo 450.- Svájc 799.­Róma 390.- Olaszország-Athén-Svájc 410.- görög szigetek 840.­London 350.- Legolcsóbb, legjobb utazást Costa Del Sol 370.- irodánk biztosítja! CARBER UTAZÁSI IRODA 60-02 Woodsfafe A*e, Woodaide, N.Y. 11377 TeL: (212) 457-1000. Fordulón CARBER-hez bfealoanuL M^yar közönségnek magyanl Monk rendeftezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom