Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-03-20 / 4. szám

1978 március 20. NEWYORKI FIGYELŐ 11 A ZSIDÓ LÉGIÓ Nem titkos önvédelmi szerve­zet, mint a HASOMÉR, - nem segéd­szolgálatos egység, mint Trumpeldor gallipoli-i zászlóalja, hanem egy har­cos batalion kék-fehér zászlóval, hé­ber vezényszóval, mely Erec Jiszraél felszabadításáért harcol az angol had­sereg keretében. Kit nem lelkesítene ez a gondolat az első világháború válságos esztendeiben ? Kettőt, a két legfontosabb té­nyezőt: Angliát és a zsidókat. Angliát, mely bár élet-halál har­cot folytat Németország ellen és szüksége van minden épkézláb em­berre, de - attól tart, hogy drágán kell megfizetnie a cionisták segítsé­gét. A légió kiomlott vére fejében köteleznie kell magát, hogy Palesz­tinában nemzeti otthont létesít a zsi­dó népnek, holott a szövetségesek és maga az angol kormány még nem határoztak a Közelkelet sorsáról. A zsidók, mint ilyenek, nem is jelentkezhettek a légióba. Mint a hadviselő államok polgárai szolgáltak a háborús felek seregeiben. Számuk a háború utolsó esztendejében elérte az egy milliót. Vitézül harcoltak, ha­zaszeretetből, no meg azért, hogy ne adjanak lovat az antiszemitizmus nyerge alá. Csak egy zsidó csoport jöhetett számításba, hogy önkéntese­ket ad a Zsabotinszky által szervezett légiónak. Ez a pogromok elől Angli­ába menekült zsidók fiatalsága volt, körülbelül 30,000 ember. Már nem voltak oroszok, de még nem kapták meg az angol állampolgárságot. A há­ború és kimenetele nem érdekelte őket. És ezeket akarta Zsabotinszky beszervezni a légióba ! Meg akarta menteni becsületüket, népünk becsü­letét az angolok előtt és fel akarta használni szolgálatukat nemzeti cél­jaink elérésére. Zsabotinszky már 1914 végén megkezdte a szervezést Alexandriá­ban az erec-jiszraéli menekültek kö­zött. Nemzeti büszkeségből és politi­kai megfontolás alapján elvetette az angol javaslatot, hogy alapítson egy „öszvéres szállító alakulatot.,, Ezt Trumpeldorra hagyta, aki segédszol­gálatos csapatával végigküzdötte a fáradságos gallipoli-i hadjáratot. Ö maga Angliába sietett, hogy ott pro­pagálja tervét. Olaszországban meg­ismerkedett Pinchász Ruthenberg elektromérnökkel, az 1915-ös orosz forradalom aktivistájával, aki halálos ítélete elől nyugatra szökött. A kettő között szoros eszmei barátság alakult ki. Úgy gondolták, hogy egy zsidó légió, mint a megszálló katonaság egy jelentős köteléke, a háború végén döntően befolyásolhatja Erec Jiszraél politikai jövőjét. Zsabotinszky Lon­donba, míg Ruthenberg a semleges Amerikába hajózott, hogy önkénte­seket szervezzen az ottani zsidók között. Egy előbbi fejezetben szóltunk már Weizmann makacs küzdelméről, melyet az angol politikusokkal foly­tatott a nemzeti otthon ügyében. Három évi kérés, kilincselés, diplo­máciai tárgyalás és összeköttetések megteremtése után sikerült elérnie a Balfour-deklarációt. Ugyanannyi ide­ig és ugyanolyan intenzitással harcolt Zsabotinszky a hivatalos körökkel, míg azok beadták derekukat és enge­délyezték a légió felállítását. De a londoni menekült zsidók többsége 1 csak akkor jelentkezett, mikor a kor­mány elrendelte a külföldi állampol­gárok kényszer-sorozását. 1918 február 2.-án vonult fel a Whitechapel, a londoni gettó utcáin szuronyos puskával a vállán a légió, élén Patterson ezredes és Zsabotin­szky hadnagy. Tízezrek tolongtak a fellobogózott utcák járdáin és az ér­dektelen anyagias menekült nép, hogy az álmot megvalósítva látta, őr­jöngve ünnepelte a zászlót és a zász­ló alatt menetelő fiait. Közben az amerikai toborzás is szép eredmény­nyel járt. Ben Gurion és Jitzhak ben Cvi, a későbbi államelnök, folytatták Ruthenberg szervezési munkáját az USA-ba, Argentínába és Kanadába menekült erec-jiszraéliek között. 1918 júliusában már a palesztinai fronton harcolt ez a ,,39.számú kirá­lyi lövész-zászlóalj,, nevet viselő ame­rikai egység Margolin Eliezer ezredes vezetése alatt. Ezalatt az angoloktól már fel­szabadított Jaffóban és Jeruzsálem­ben is folyt a légió harmadik egysé­gének megalakítása, melyben tevé­keny részt vett Élijáhu Golomb és Dov Hoz, a Hagana későbbi parancs­nokai. A tudat, hogy zsidó katonaság is részt vesz a törökök kiűzésében és Erec Jiszraél felszabadításában, hihetetlen lelkesedéssel töltötte el a légió katonáit. Allenby arab-barát és antiszemita vezérkara is kénytelen volt elismerni a légió hősiességét. A harmincnyolcas londoni lövészek, a whitechapel-/ szabólegények, ahogy csúfolták őket, szuronyrohammal MEGJELENT t A 21st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CORP. KIADÁSÁBAN IFJÚKOROM MAGYARORSZÁGON UNKSZ ARTHUR Megrendelhető a «Hakt irodája cfmén : 205 East 85th Street, New York, N.Y. 10028 - Tel: 288-2980 A könyv ára 8.95 dollár Postai rendelés esetén 10 dollár küldendő be csekken vagy money orderen, amely összeg az adót és a postai szák ütés dgát is magában fogk|a. KOVÁCS UTAZÁSI IRODA NEW YORKBAN ai-OS BROADWAY, QUEENS. NEW YORK 11373 MIAMI - egy út 55 dollár — LOS ANGELES 234 dollár RENDKÍVÜL OLCSÓ UTAZÁS BUDAPESTRE 7 éjszaka, szállodával, reggelivel és kirándulással, - adókkal együtt csak 383.85 dollár Indulások: április 25, május 9, május 30 és június 13. BUDAPESTRE KLM - CHARTER regülőgépek indulnak 2 héttől 11 hétig. Áruk 429 dollár. KÉRJE A MENETRENDET ! CHARTER-árak kezdődnek : LONDON 269 dollár, VIENNA 239 dollár, DÜSSELDORF 339 dollár, FRANKFURT 319 dollár, MÜNCHEN 359 dollár, RÓMA 379 dollár, ZURICH 299 dollár. IZRAEL 734 dollár Pihenjen a CARIBBEAN TENGER partján már 299 dollártól. ROKONOK KIHOZATALA A LEGOLCSÓBB ÁRON BUDAPESTRŐL, BUKARESTBŐL Utazzék mindenhová a KOVÁCS - irodával. Olcsó, megbízható és pontos, régi szakiroda. Egyéni kiszolgálás. TELEFON: 212 - 651-2494 Előzékeny kiszolgálással és a legfinomabb hazai recept szerint készült cukrász-árúival váija önt a % HUNGARIAN QUALITY UIŰ PASTRY SHOP Torták, kuglófok, leveles, túrós, almás, lekváros bélesek, édes és sós teasütemények, mignonok, desszertek RENDELÉSEKET VÁLLALUNK MINDEN ALKALOMRA I Madison Av*. (^.utcti sorok) - 535-0158 314 East 78 Street (l.es 2.Ave.közt) - 988-0052 KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL verték ki a törököket a Jordán déli hídfőállásaiból. Az amerikai „har­minckilencesek,, Kol Nidré este vet­ték be Transzjordánia legnagyobb városát, El Szalt-ot. Hogy miként mentek füstbe Zsabotinszky tervei és hogyan, mikor és miért oszlatták fel az angolok a légiót, — arról legközelebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom