Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-02-24 / 3. szám

1978. február 24. NEWYORKI FIGYELŐ _3 ^ajíúszemle irányi keresve, nem lesz kire nézzek: mert Te gyökér vagy, mi csak gyönge ágak, Te tenger vagy, s mi kába tengerészek (Részlet Jicchák ibn (?iát 16. sz. verséből) A világ magvar zsidóságának élete Dr. Braham L. Randolph egyetemi tanár, a Magyar Zsidók Világszövet­sége központi elnökének avató beszéde a Fettman-tanszék megnyitásá­val kapcsolatos ösztöndíjalapításról a Héber Egyetemen, Jeruzsálemben Inter»u Schmelzer Menáchem professzorral: Zsidó-arab kulturális kapcsolatok a költészet szintjén Az amerikai konzervatív zsidóság rabbi-szemináriumának professzora a középkori héber költészet kutatásával foglalkozik és most Izráelben tölti sábbáton-évét — A fiatal. 44 esztendős tudós, aki a budapesti Rabbiszemi­­náriumbun kezdte, majd Svájcban. Koppenhágában és az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait, a középkori hé­ber költészet jeles kutatója. Több mint másfél évtizeddel ez­előtt került az amerikai konzervatív zsidóság New Yorkban működő rabbiszemináriumának könyvtára élére, ahol tudomá­nyos pályája is kibontakozott. A harmadik tudományos fo­kozatot — a tudományok doktora — már ott szerezte meg. s néhány évvel ezelőtt professzori címet kapott — Kik a tanítványai? — Leendő rabbik és fiatal, tudományos ambíciók által fű­tött kutatók. Intézetünk rabbiképzőjében jelenleg százötvenen tanulnak, de van egy tudósképzőnk is. Annak 30 hallgató­ja, pontosabban munkatársa van. Az én előadásaim hallga­tói között az intézet mindkét ágából akadnak szép számmal. — Mióta foglalkozik középkori héber költészettel? KÖLTŐ ÉS TALMUD-TUDÖS — Sok éve. Már a doktori disszertációm is ezzel a téma­körrel volt kapcsolatos. Jicchák Ibn Giát költészetéről írtam. — Mikor élt Giát? — A XI. században. A ma korának egyik nagy Talmud­­tudósa volt. A Kohelet könyvéről irott arabnyelvü kommen­tárja — amelyet egyébként Száádjá gáon neve alatt adott ki, csak sokkal később tisztázódott, hogy ki az igazi szerző —, ez a munkája igen jelentős alkotás. — És a költészete? — Mintegy 4—500 liturgiái költeményt irt. Javarészük a Trjpoli-i zsidóság muchzorjában — vagyis imakönyvében — megtalálható. A disszertációm ezeknek a verseknek tudomá­nyos vizsgálata volt. — Milyen témán dolgozik jelenleg? — Éppen befejeztem egy nagy munkát, már nyomdába is adtam a kéziratot. Jicchák Ibn Ezra költészetét dolgoztam fel. Érdekes ember volt. a 13. században Alcharizi azt irta róla, hogy hátat fordított a zsidóságnak és Mohamed hive lett. Erre utaló bizonyitékok más forrásokból is felbukkan­tak. v — Mi a jelentősége a középkori héber költészet egészén be­lül? Elnök Ur, tiszteletreméltó Kartársaim, tisztelt Vendégek, Hölgyeim és Uraim ! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a középeurópai zsidóság történeti kated­rájának avatóünnepén, a Fettman Joseph és Margaret-tanszék felavatásán, a Héber Egyetemen rész tv ehetek. Mint a Magyar Zsidók Világszövetségének egyik képviselője ezen a szertartáson, különös mértékben hálás vagyok azért, mert Fettman Joseph és Margaret odaadó és elhivatott tagjai és vezetői voltak szervezetünknek. Joe maga hosszú éveken át igazga­tósági elnöke, majd elnöke volt a Világszövetség amerikai tagozatának. Közvetlenül időelőtti elhúnyta előtt egyedül benne látták azt a személyt, aki természetszerűleg lesz a Világszövetség központi elnöke. A Fettman-katedra felavatása nemcsak egy nemes és nemes lelkű egyéniség tény­kedését jelképezi, de egyben elkötelezettséget arra, hogy egy, ezideig elhanyagolt te­rületen általában és a zsidó történetkutatásban, a középeurópai zsidók és ennek kereté­ben elsősorban a magyar zsidóság történetében előrehaladás történjék. A Világszövet­ség vezetőségének egyik legnagyobb gondja az, hogy a jelenlegi ifjú nemzedék, mind a középiskolait, mind a főiskolákon tanulókat ideértve, itt, Izraelben, Amerikában és bárhol másutt a világon nem kellően tájékozott a magyar zsidóság nagy hozzájárulá­sairól, amelyeket a művészetek, a ftikai és társadalomtudományok különböző terü­letein adott a világnak. Ez az avató ünnep egyben azt is jelképezi, hogy tudósok és laikusok széles körének az az álláspontja, hogy a magyar zsidóság kiszáradt ága a világ zsidóságának, - idejét múlta. Bármi tévedéseket is követtek el a múltban - és ilyen sok volt - mi, az Auschwitzot megélt nemzedék megszívleltük George Santayana, a nagy amerikai filozófus figyelmeztetését: nem felejtjük el a múltat, tanulunk a történe­lem leckéjéből. Ma egyek vagyunk mind a többi zsidó közösséggel, vállvetve harcolunk, kéz a kézben dolgozunk közös céljaink és törekvéseink megvalósításáért. Biztosíthatom Önöket, hogy Izrael központi voltát minden célkitűzésűnkben és törekvésünkben szem előtt tartjuk és sohasem felejtjük el. Ebben a szellemben büszkén jelenthetem, hogy a Magyar Zsidók Világszö­vetségének amerikai tagozata úgy döntött, hogy idei jövedelmének egy részét külön ösztöndíjalap megalapítására fordítja, amelynek kezelése ezzel a katedrával áll kapcso­latban. Hálámat kell kifejeznem e vonatkozásban a Világszövetségben tömörült számos vezetőnek és barátomnak, akiknek nemeslelküsége és felvilágosodott közületi érzése tette lehetővé ennek az alapnak a megnyitását. Különösen említenem kell NánásiMik­lóst és Joliet, a Világszövetség amerikai tagozatának és női osztályának elnökeit, Sand Morcéit, a Héber Egyetem odaadó barátját, dr. Carmilly-Weinberger Mózest, a Fett­­man-család bölcs tanácsadóját és végül, de nem utoljára, a Fettman-házaspár gyerme­keit, Strauss Lorrainet és Stevet, - leányukat és vejüket -, akik ennek a katedrának továbbfejlesztését határozták el. A Világszövetség alapítása, ha szerényen is, de hozzájárni Fettman Joseph és Margaret emlékének fenntartásához és egyben a tudás fejlesztéséhez, népünk legjobb hagyományainak megfelelően. Most felkérem Farkas Ervin dr.-t, a Világszövetség ügyvezető alelnökét az ala­pító okirat felolvasására. — Milyen általános tanulságokat nyujt a középkori héber költészet? VILÁGI ELEMEK EGY ÉLETMŰ FELBUKKANÁSA — Ő volt Juda Hálévi legjobb tanítványa és követője. Epi­­gonnak is mondhatnám, ha a szónak nem lenne egy pejora­tív felhangja is. Mindenesetre nagyon sokáig csak a költésze­te egyes darabjait ismertük és 1902 óta tudja a tudományos világ, hogy van egy teljes gyűjteménye ezeknek a verseknek. — Hogy derült ki? — Egy Ezra Silvera nevű aleppói zsidó akkor közölte Chá­­jim Brodyval. a prágai főrabbival, hogy birtokában van a teljes költői anyag. Annak publikálására mégsem került sor. Talán az árban nem tudtak megegyezni. Hosszú évtizedek teltek el, közben 1950-ben Naftáli Ben Menáchem, a kiváló jeruzsálemi. magyar-zsidó bibliográfus, aki azóta meghalt, ö is kiadott egy könyvet Jicchák Ibn Ezráról — az életműve teljességének ismerete nélkül. Végül hat évvel ezelőtt egy Silvera nevű ember telefonon jelentkezett intéztünknél es közölte, hogy a birtokában van Jicchák Ibn Ezra teljes vers­­gyűjteménye. amelyet eladásra ajánl fel. Én mentem el a ve­le megbeszélt találkozóra. Egy bank trezor-termébe vitt. ki­nyitotta a fiókját, amelyben 44 vers volt. Ibn Ezra versei. Rövid alkudozás után intézetünk több, mint 10,000 dollárért megvette. Ezeket a verseket dolgoztam fel uj könyvemben, amelyet Izráelben nyomtatnak, de intézetünk adja ki New Yorkban. UJ KELET — Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy abban az időben a héber költészet művelése egy „csakazértis“-magatartást tük­rözött, mert a költők — akik egyébként rabbik, illetve Tal­­mud-tudósok voltak —, azt akarták bizonyítani, hogy hébe­rül is lehet verset írni. nemcsak arabul. Másrészt — érdekes módon —, az volt a törekvésük, hogy nyelvi értelemben ki­kerüljék a talmudi irodalmat és a bibliai héber nyelven zengjék el mondanivalójukat. — Mi volt a mondanivalójuk? — Álapjában istenes himnuszokat Írtak, de megtanulták az arab költőktől a világi elemek alkalmazását és sokoldalú­an éltek is ezzel a lehetőséggel. Ezért ma nemcsak az iroda­lomtudomány, de a héber nyelvtudomány sem lehet meg a munkáik alapos tanulmányozása nélkül. — Voltak abban az időben hivatásos héber nyelvészek is? — Hogyne. A héber nyelvtudomány alapköveit szintén a középkorban rakták le. Iona Ibn Dzsánách volt az első ko­moly szakismeretekkel felvértezett nyelvtudós. De a közép­kori héber költők — Smuél Hánágidtól — valamennyien része­sei voltak tulajdonképpen egy nyelvi forradalomnak, amely a héber—arab kulturkapcsolatok tövén fogant és elvezetett a zsidó nép nyelvének igazi megújulási folyamatáig. BENEDEK PÁL (A fenti interjút a cikk írójának, a rövidesen Amerikába látogató dr. Benedek Pál barátunknak hozzájárulásával közöljük) Mert h.i Te elhagysz, ismét vándorútra kelhetek én. tántorogva mint a részeg. *. foghatok a régi küzdelembe, vágy va Reád mint egészre a részek: nem lesz hová fáradt fejem lehajtsam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom