Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-11-10 / 15. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 november 10. IAHÁN KALMAN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában AZ AMERIKAI FILMGYÁRTÁS EGYIK ÓRIÁSA AMERIKA EGYIK LEGSIKERESEBB FILMPRODUCERE A példák sokasága igazolja: a valódi ostehetségek mostoha körülmények között is előretörnek a szürke homályból. Többnyire azonban szerencse dolga, kinek milyen mértékben sikerül belekapaszkodnia Fortuna szekerébe és érvényesítenie rendkívüli képességeit. Michael Curtiz, alias Kertész Mihály, előbb a magyarországi, majd európai és utolsó évtizedeiben az amerikai filmgyártás egyik legsikeresebb'nagysága, világviszonylatban is élenjáró úttörője, ügyejpn ragadta üstökön a szerencse istenasszonyát. Nem hiába született - szószerinti értelemben is — burokban. A babonás hiedelem valóban nem cáfolta meg önmagát. Kertész Mihály Budapesten, Bécsben, Berlinben, Francia- és Olaszországban hatvan sikeres filmet produkált. Az amerikai Warner Brothers filmvállalat egyik alapítója, Harry Warner, egyik európai felfedező körútja során 1927-ben leszerződtette az Ernest Lubitsch lemondása folytán megüresedett főrendezői posztra. így kezdődött meg a kis pesti rőfösinas hollywoodi karrierje. A filmvilág Mekkája rövid idő alatt elismerte az egykori budapesti filmrendező képességeit. A világ első filmproducerjei közé sorolták. Amerikai korszaka során, 1962-ben, 74 éves korában bekövetkezett haláláig a magyar-zsidó őrmester fia igazgatása alatt legalább ötven nagysikerű hangosfilmalkotás került a földkerekség csaknem valamennyi mozgóképszínházában vetítésre. Több filmje nyert Oscar-díjat. KERTÉSZ MIHÁLY LEGJOBB HOLLYWOODI FILMJEI A SOKGYERMEKES ZSIDÓ ŐRMESTER BUROKBAN SZÜLETETT FIA Kertész Mihály édesapja továbbszolgáló őrmester volt a kiegyezés utáni osztrák-magyar hadseregben. A zupás őrmesterség nem volt kimondottan zsidó foglalkozás a múlt század második felében sem Magyarországon. Főleg pedig az ősi vallási tradíciókhoz ragaszkodó izraelita nem szívesen választott magának ilyen parnószét. Kertész Mihály édesapja kivételt képezett. Kertész őrmester úr maga - legidősebb fiával ellentétben — nem született burokban. A boszniai hadjárat során, a katonaságnál megsiketült és ezért meg kellett válnia a szolgálattól. Nem sok luxust engedhetett meg tehát tizenhat gyerekkel megáldott családjának. Miska édesanyja ugyan csak tíz gyermeket szült, a jólelkű őrmester azonban elárvult rokoncsemeték felnevelésére is vállalkozott. Sok iskolát azonban nem biztosíthatott nekik. A NAGYTEHETSÉGŰ SZÍNINÖVENDÉK KÉPTELEN TRÉFLIT ENNI Michael Curtiz legsikerültebb ameri- szerint, a következők: kai filmjei, egyik életrajzából vett adatok ,Noah’s Ark (28), Mammy (30), The Mad Genius (31), Cabin in theCotton (32), The Mystery of the Wax Museum (32), Twenty Thousand Tears in Sing Sing (32), Female (33), British Agent (34), Black Fury (35), Captain Blood (35), The Walking Dead (36), The Charge of the Light Brigade (36), Kid Galahad (37), Four Daughters (38), The Adventures of Robin Hood (co-director) (38), Angels with Dirty Faces (38), Dodge City (39), Elizabeth and Essex (39), The Sea Hawk (40)Virginia City (40), Sante Fe Trail (40), The Sea Wolf (41), Mission to Moscow (42), Yankee Doodle Dandy (42), Casablanca (AA) (42), This Is the Army (43), Passage to Marseilles (44), Mildred Pierce (45), Night and Day (46), Life with Father (47), The Unsuspected (47), Romance on the High Seas (48), Young Man with a Horn (50), The Breaking Point (51), I’ll See You in My Dreams (52^ The Jazz Singer (52Jj Trouble Along the Way (53), The Egyptian (54), White Christmas {^f),'We're No Angels (55), The Vagabond King (56), The Best Things in Life Are Free (56), King Creole (58), The Adventures ef Huckleberry Finn (60), Francis of Assisi (60), The Comancheros (62), A Budapesten 1888-ban világra jött Miska néhány évi chéderjárás és az elemi iskola elvégzése után inas lett az Erzsébettéren annak idején működött Fischer és Kohn-féle rőföskereskedésben. Amikor Kertész Miska megtudta, hogy felvétel lesz a Színművészeti Akadémián, se szó, se beszéd, 11 éves korában felvételre jelentkezett. Még nem említettük, hogy a kis „vizesnyolcas" édesanyja kóruslányként énekelve is növelte a család szerény jövedelmét. Miskának tehát már volt némi kapcsolata Thalia világával. Az illetékesek az első percben felfedezték a kis Miska egészen kiváló tehetségét. Váradi Antal igazgató nem csak ott marasztalta, de külön is foglalkozott vele. Később titkárául fogadta. A kezdet azonban korántsem volt könnyű. Az őrmester papa nem akart éhenkórászt és még hozzá vallástalan zsidót nevelni elsőszülöttjéből, aki már kisgyerek korában meglepő színészi képességekről tett tanúságot családi körben. A papa szankcióként Miskától megtagadta a kosztot, - amint erről öccse, Kertész Gábor nyugalomba vonult színművész kiadás küszöbén álló emlékirataiban megemlékezik. Amikor Váradi igazgató megtudta, hogy kedvenc növendéke éhezik, a Mágnás Kaszinó vezetőségét kérte meg, adjanak kosztot az Akadémia legtehetségesebb növendékének. Miska első alkalommal képtelen volt lenyelni a nem-kóser falatokat. A tejfeles paprikáscsirkét papírszalvétába csomagolva zsebrevágta. Otthon édesapja azonnal észrevette Miska egyetlen ünneplő ruhájának zsebe körül a zsírfoltokat. A felelősségrevonás során a kis színinövendék kénytelen volt elmondani a történteket. Annak idején, mint tudjuk, nem igen lehettek „runaway" kiskorúak! Miska ezután már hazajárhatott kosztolni is.... A HÁROM KERTÉSZ-FIÚ ÉS ÉDESANYJUK Kertész Mihály édesanyját és több testvérét is kihozatta Amerikába. Két öcscse, Dezső és a már említett Gábor sikeres filmszínész volt, szintén Hollywoodban. Az előbbi többnyire világhírű bátyja bűvkörében élt, akitől nagy szerepeket kapott. Az előrehaladott korban és leromlott egészségi állapotban Los Angelesben élő Kertész Gábor, bátyjától függetlenül, a maga erejéből csinált sikeres karriert. Bátyja élettörténetének megírásával foglalkozik. Barátjának, Székely Molnár Imrének interjút adott és abban, egyebek között, édesanyjukat illetően derűs epizódot elevenített fel, amely már itt játszódott le, Amerikában: Kertész Mihály első amerikai filmjét, Noé bárkája címen, vetítették a moziban. Elsőnek Kertész Mihály igazgató jelenik meg a vásznon és elmondja, hogy magyarul kell megszólalnia, mert édesanyja valahol itt ül az egyik sorban és nem értené meg, ha ő angolul beszélne. A mama ezen annyira meghatódott, hogy attól kezdve a Noé bárkája minden előadására el kellett vinni. — Elvégre - mondotta a mama - nem hagyhatom hazugságban a fiamat... — Kitz DraeJ ~ BUCHSBAUM Telefon: (212) 628-5771 EGÉSZ ÉVEN AT OLCSÓ UTAZÁSOK BUDAPESTRE, ODA-VISSZA, 1 ÉVIG TERJEDŐ IDŐRE IS ! ! ! MEGJELENT AZ 1979. évi NYÁRI KÖZVETLEN CHARTER JÁRATOK JEGYZÉKE Rokonklhozatal több hónapra Is! VÉGIG REPÜLŐVEL! Egyéni APEX*jegyek. Kocsibérlet mindenütt! A KIS VIZESNYOLCASBÓL HÍRES SZÍNÉSZ LESZ A kis Miskából, aki közben a középiskolát is elvégezte, korán lett nagy színész. Molnár Ferenc Farkas című színművében lépett fel először, a Magyar Színházban. Az egész család nagyon büszke volt rá, a kakasülőről mind végignézték az első előadást. A nagyothalló papát, aki a többiektől állandóan hangosan érdeklődött a szöveg felől, a jegyszedők ki akarták kísérni a színházból. Később a fiatal Kertész Mihály egy színjátszó csoporttal európai körúton is volt. Cirkuszvállalattal is körutazott, elsajátítva a pantomim-művészetet, majd Budapesten bekapcsolódott a még gyermekcipőben járó magyarországi filmszakmába. 1912-ben a Projectograph rt. ösztöndíjával Kopenhágában színészi és rendezői tanulmányokat folytatott. A dán fővárosból visszatérve Budapesten a Phönix-filmgyár főrendezője lett és már egyedül filmrendezéssel foglalkozott. Az első világháborúban az osztrákmagyar hadseregben harcolt és több ízben megsebesült. A fehér terror elől Bécsbe szerződött el a Sascha filmgyárhoz. Itt már világviszonylatban is nagysikerű filmeket rendezett igazgatói minőségben. Rendezett Berlinben is a világhírű UFA-filmvállalatnak. Stockholmban és Kopenhágában Kertész Mihály rendezte Greta Garbo első filmjeit, amelyek tulajdonképen ,,az isteni Garbc-ra irányították a filmszakma akkori amerikai vezéreinek figyelmét.
