Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-09-22 / 13. szám
1978 szeptember 22. NEWYORKI FIGYELŐ 5 SPORTSAROK Szerkeszti: FONYÖ MÁRTON SZILÁNKOK A SPORTBÓL TÓTH POTYA ISTVÁN A Ferencváros válogatott játékosa egyike volt a legnépszerűbb labdarúgóknak. Sohasem volt erőszakos. Róla el lehetett mondani, hogy TÖBBET ÉSSZEL, MINT ERŐVEL. Gyors és gólratörő volt a játéka. Tóth Potya István volt az első futballista, aki a komer-zászló mellett letett labdát úgy tudta góllá értékesíteni, hogy a labdát úgy rúgta meg, hogy fél kört írva jutott a hálóba. Az első világháború többszörösen kitüntetett tisztje volt. A vészkorszakban, mint ellenálló hősi halált halt. Emlékét az Elektromos sporttelepen emléktábla örökíti meg. E sorok írójának felettese volt az első világháborúban. Az őrmester rendeletére három újonc között a gyakorló téren futni kellett. Az őrmester nem volt megelégedve a három újonc futásával, ezért büntetésből még három kört (kb. 5000 méter) futtatott velünk. A futás végén Tóth Potya István százados úr azt mondotta az őrmesternek, aki a végén nagyon meg volt velünk elégedve: r- Őrmester úr, nem tudja, hogy ezek az újoncok békében kengyelfutók voltak? -A három újonc Király Pál, maraton futóbajnok, Bese József hosszútávfutó bajnok és Fonyó Márton közép- és távfutó bajnok volt. XXX Előfizetek • NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 diját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név......................................— Cim KAHAN KALMAN: y MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁLATÁBAN (Folytatás a 4. oldalról) Ha a newyorki magyar-zsidó érdekeltségű szervezetek valaha is emlékmúzeumot kezdeményeznek kultúrális örökségünk megörökítésére, abban Kálmán Imrét méltó hely fogja megilletni. És vájjon nem lehetne-e közös erőfeszítéssel, alapos összefogással, legalább szerényebb keretek között, a Magyar Zsidók Világszövetsége égisze alatt egy hasonló létesítményt megvalósítani? Az utánunk következő és magyarzsidó törzsüktől egyre távolodó nemzedékeknek lenne mivel büszkélkedniök — a gyökerek kutatása során... A MAGYAR ZSIDÓKKAL SZEMBEN TANÚSÍTOTT BÁNÁSMÓD A NÁCIK ÁLTAL ELFOGLALT EURÓPÁBAN {A Jad Vasém-sorozat XII. tanulmánykötetében megjelent tanulmány magyar fordításban.) Dr. BRAHAM L. RANDOLPH 6. közlemény 1942 őszén a németek beható kampányt indítottak, amely azt célozta, hogy a magyarok ne csak hagyják abba külföldön tartózkodó állampolgáraikkal való törődést, de egyben „oldják meg" saját zsidókérdésüket otthon, a náci előírásoknak megfelelően. Október 3.-án ilyen értelmű utasítást adott Franz Rademacher, a Deutschland lll-osztály hivatalvezetője a német külügyminisztériumban, Luther részére. Rademacher felháborodott a magyar követelésen, amely arra irányult, hogy az elfoglalt Nugateurópában levő magyar zsidókat a „legmesszebbmenően kivételezettek" elvének alapján (Meistbegünstigung) kezeljék és hogy az ellenük már törvénybe iktatott intézkedéseket mellőzzék. Rademacher tájékoztatta Luthert, hogy az elfoglalt Nyugateurópában székelő német hatóságokat utasították, hogy a magyar zsidókat internálják, de ne deportálják. Továbbá arról is értesítette Luthert, hogy tájékoztassa a magyarokat arról, hogy a Németországban és a németek által elfoglalt nyugati területeken levő magyar zsidók „kivételes kezelése'" most már nem indokolt, sőt Magyarország tegyen előmozdító lépéseket annak érdekében, hogy minden zsidót küszöböljenek ki az ország gazdasági és kultúrális életéből, lássák el őket megkülönböztető jellel és telepítsék át őket keletre. 41 Luther haladéktalanul utasította Jagowot, közölje a magyar kormánnyal, hogy a Nyugateurópában levő magyar zsidók „kivételes kezelése" 1943 január 1.-én véget fog érni és ugyanazon kezelés alá kerülnek, mint a többi zsidók, értve ez alatt a deportálást. 42 A magyar kormány halogató taktikához folyamodott és felvilágosítást kért arra vonatkozólag október 13.-án, mit értenek nyugateurópai országok alatt és hogyan fogják kezelni a magyar zsidók tulajdonát. 43 Luther október 15.-én Jagow útján közölte, hogy a megnevezés Fran-44 ciaországra, Belgiumra és Hollandiára vonatkozott. és végleges döntésig tartsák tulajdonukat őrizet alatt. A jegyzék azt is követelte, hogy azokat a magyar zsidókat, akik vagy internálva, vagy munkatáborokban voltak, helyezzék szabadlábra, visszahonosításuktól függően. 46 Belgium A január 25.-1 magyar jegyzékre adott válaszban a németek eleinte hajlandónak mutatkoztak 23 belgiumi magyar zsidó visszahonosítási ügyében együttműködni a magyarokkal. 47 Szabadlábra helyezésük azonban nem volt keresztülviható, mert számos zsidót, akik a jegyzéken szerepeltek, nem lehetett többé fellelni. Ezeket a biztonsági rendőrség (Sicherheitspolizei — SIPO) 48 tartóztatta le. A kérdést megoldatlanul hagyták és röviddel 1943 október 10. után, amikor a magyar zsidókkal szemben tanúsított bánásmódot azonosították a német zsidókéval, 11 ilyen magyar zsidót letartóztattak és Mecheln-be deportáltak. A brüsszeli magyar konzulátus ismételten megkísérelte, hogy közbenjárjon érdekükben, egészen Magyarország német megszállásának idejéig. 49 Az új helyzet folytán, amelyet a német megszállás teremtett, a németek nem 50 törődtek többé a Belgiumban maradt magyar zsidók sorsával. 41 U.o. 22.sz.okm. A Rademacher által összeállított pontokat valószínűleg Klingenfussformulázta meg. őt kérte előbbi október 2.-án, hogy készítsen egy tervezetet a tárgyra vonatkozólag, Luthernek Sztójayval 1942 október 5.-én tervezett megbeszélésének előkészítéseként. E megbeszélésen „a zsidókérdés" került volna megvitatásra. NA, 4355 sz. tekercs. Kéretsz. K213392. 42 L. Luther 1942. október 2.-i táviratát: RLB, 23.sz. okm. 43 U.o. 24 sz. okmány. 44 NA 4355 sz. tekercs. Kéretsz. K 213335. 1942 december 3.-án Klingenfuss közölte a magyar kormánynak adott tájékoztatást a RSHA-val, hangsúlyozva, hogy ugyanezt a közlést továbbították a német külügyi megbízottak Párisba, Brüsszelbe és Hágába. Klingenfuss megjegyezte, hogy néhány zsidó esetében, akik iránt a magyar kormány különleges érdeklődést tanúsított, k ivételt fognak tenni. 45 45 RLB, 25.sz. okm. 46 NA 4664 sz. tekercs. Sorozatsz.: K1509IK350792-. 47 L. Luther 1943 január 28.-i keltű távközlését a brüsszeli német követségnek. RLB 26.sz. okm. A határidőt nyilván következmény nélkül elmúlni engedték. Sztójaynak Lutherrel való 1943.január 14,-i megbeszélését követően a magyar követség a német külügyminisztériumnak január 25.-én „sürgős" jegyzéket küldött, amelyben kérte,hogy 101 magyar zsidónak, akik a mellékelt jegyzékeken név szerint fel voltak tüntetve, — 51 Franciaországban, 23 Belgiumban és 27 Hollandiában - engedélyezzék a visszatérést Magyarorszára 48 L. Hahn 1943 február 8.-i keltű jegyzékét G.K. Diel-hez, NA 4664 sz. tekercs, K1509/K350792- sorozatsz. 49 L. Mayr-Falkenberg 1944 március 25,-i keltű táviratát a brüsszeli német követségről, u.o. 4664 sz. tekercs, K1509/K350109-. 50 Az utasítást, amely szerint a belgiumi magyar zsidók eseteit szándékosan tartsák függőben, Thadden 1944 április 19.-én bocsátotta ki. U.o. HARMÓNIA-DISZHARMÓNIA Ron Giládi verse FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! HIRDESSEN LAPUNKBAN! Furulya...nádsíp...tilinkó... a szél, a mező, a tücsök hangja összecseng, fülemüle, őz sírása, esőcseppek kopogása, ős dallama egybezeng. Az ember, ha léha, vagy hasznos, jószándékú, hívő, vagy álnok, vadonban élő, vagy városlakó, magáramaradt, árva, magányos. Nem leli mását, keresi társát, önmagát is keresve az űrben is kutat, hátrálva is csörtet, óvatosan bízó, szomszédhoz, baráthoz elvéti az utat. A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE ÉS A MUSZSZÖVETSÉG ezúton értesíti tagjait, barátait és az érdeklőiket, hogy a MAGYAR-ZSIDÓ MÁRTÍR EMLÉKERDO megnyílt a Szent Városban, Jeruzsálemben. Faültetési igénnyel a két ’szerverét irodájához lehet fordulni. Egy-egy fa ára 3 dollár. Családi események alkalmával Tagaszkodjunk a hagyományos szép szokáshoz és ültessünk fát a Szentföldön. A kegyeleíes eseményről a rendelő és megtiszteltetésben részesülő személy, vagy családja díszes okiratot kap kézhez.
