Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-08-10 / 11. szám

1 1978. augusztus 10. NEWYORKI FIGYELŐ CAST EL GANDOLFO - VATIKÁN­­VÁROS. - VI. Pál pápa, a világ hatszázmil­lió katolikusának feje, szívroham következ­tében, 80 éves korában elhunyt. Az egyházi konzervativizmus vezéralakja volt. Utódát a biborosi conclave fogja heteken belül meg­választani Izrael. - Az izraeli sajtó egyhangú­an súlyosan elítéli a Scsaranszky ellen foly­tatott bűnvádi eljárást és nyomatékot fek­teti az Amerikából érkező hírekre, ame­lyek szerint Carter elnök lépéseket tesz Scsaranszky és Ginzburg érdekében, xxx A KARCAGI ZSIDÓK TÖRTÉNETE XXX Moses Rosen, romániai főrabbi ün­neplésére, aki 30 éve tölti be Romániában a főrabbiállást, nagy ünnepségeket tartottak. 23 ország 115 delegátusa jelent meg a ro­mán kormány részvételével tartott ünnepé­lyen. A közösségek képviselői között jelen volt dr. Burg izraeli belügyminiszter is. xxx. LONDON. - Megszületett az első mesterséges megtermékenyítés útján meg­­fogamzott gyermek. A kisleány 5 font 12 uncia súlyú. A mesterséges megtermékenyí­tés az egyházak közében erős vitatásra és ellenzésre talált. Számos gyrmektelen há­zaspár van azonban, akik ilyen külső meg­termékenyítés útján kívánnak gyermekál­dáshoz jutni. xxx Bécs. — Szadat ésPeresz bécsi tárgya­lásaival kapcsolatosan dr. Nachum Gold­­mann is nyilatkozatot tett. Kijelentéül^ hogy benyomása szerint Szadat túlmaga3 árat kér békeajánlatáért és az el.„D_. .Ta­­tatlan Izrael számára. xxx WASHINGTON. — Carter elnök a legnagyobb amerikai polgári kitüntetést adományozta Arthur Goldberg volt főbíró, az Egyesült ÁHomoknak az Egyesült Nem­zetekben delegációja volt vezetőjének. EHESSEN ELŐ LAPUNKRA! Mutatványszámot kívánságra küldünk .........................................*.................. bírjuk olvasóinkat, hogy VRDETöfNKET TÁMOGASSAK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA EGY MEGMENTETT TÓRA Sátoraljaújhelyen történt a deportá­lások idején, hogy különféle zsinagógák­ból összeszedett tizennyolc Tóra feküdt a református pap házában. Ez a kivételesen jóérzésű református pap felkereste a rabbit és azon tanácskoztak, hogyan lehetne meg­menteni a hatalmas értéket. Végül is úgy döntöttek, hogy koporsókba teszik a Tórá­kat és a templom pincéjében helyezik el őket. így is történt. Felszabadulás után Lipson rabbi Newyorkból Sátoraljaújhelyre utazott. Tízezer dollárt vitt magával a tem­plom és a rászorultak megsegítésére. Cso­dálatosképpen a templom pincéjében meg­találták a tizennyolc Tórát ép állapotban. MOSZKVA. — Christine Onassis, Aristotle Onassis, Jacqueline Kennedy el­­húnyt második férjének leánya, házasságot kötött egy 40 éves szovjet hajóssal. xxx New York. — Ronald Greenwald monsey-i (N.Y.) rabbi tárgyalásokat folytat Berlinben egy Wolfgang Vogel nevű keletnémet ügyvéd­del Scsaranszky kiszabadítása érdekében. A tárgyalások természetesen bizalmas és kényes természetűek. xxx WASHINGTON. — A képviselőház új bevándorlási kvótaszámokat határozott meg, évi 290.000-ben. A képviselőház dön­tése még a szenátus megerősítésére vár. xxx NEW YORK. - A kormányzóválasz­tási küzdelem erőteljesen megindult. Carey kormányzó mellett Krupsak alkormányzó­nő tart igényt a jelölésre. A republikánusok részéről Duryea, a newyorki párt régi veze­tő alakja vesz részt a választási küzdelem­ben. Az ilyenkor szokásos ígéretek árja már magas hullámokat ver és a választási kőr­útot végző jelöltek ismét megkezdik a felé­jük nyújtott kisdedek szorgalmas csókolá­sát. xxx Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 díját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név......................................— Cint A közösség hálája jeléül Lipson rab­binak egy Tórát adott ajándékba, aki azt elhozta New Yorkba és a Forest Hills Jew­ish Center templomában helyezte el, ahol mai napig a frigyszekrényben van és min­den Szimchasz Tóra alkalmával, a többi Tórával együtt körülhordják. A véletlen úgy hozta magával, hogy az egyik Szimchasz Tóra ünnepén féljem kapta ugyanazt a Tórát a körmenetre, aki Sátoraljaújhely szülöttje. Féljem, Somló József meghatott szív­vel, könnyező szemekkel hordta körül a szent tekercset, if]óságának és szenvedései­nek súlyos emlékeivel, de mégis azzal az örömteli tudattal, hogy vészkorszakon, üldöztetéseken túl is az örök Tóra végül is kiemelkedik ! SOMLÓ MAGDA A közelmúltban megjelent Izraelben a karcagi zsidók emlékbizottságának kiadá­sában a karcagi zsidók története. Egy könyv megjelenéséről és ismerte­téséről szóló cikknek megvannak a maga ki­taposott előírásai. Illik beszámolni a mű tartalmáról, előnyeiről és hiányosságairól, a szerző személyéről és végül be kell illeszte­ni a hasonló irodalmi művek kategóriájába. Jelen esetben azonban el kell térnünk az előírásoktól és őszintén meg kell vallanunk, hogy beszámolónk minden tárgyilagosságot félretesz. A mű szerzőjének bemutatásával kell kezdenünk. Távol áll tőlünk minden ma­gasztalás, mert a dicsérő jelzők, a hízelgés és egyáltalán a személyi kultusz lapunktól idegen. Annak megértéséhez azonban, miért fog ez a könyv a magyarországi zsidó hitközségek emlékirodalmában különleges helyet elfoglalni, szükséges a szerző szemé­lyének kellő megismerése. Herskó Móse, a szerénységben párat­lanul álló tudós és író, visszavonult, csen­des ember. Az izraeli elemi iskolák számá­ra újszerű pedagógiai eljárással készített közkézen forgó tankönyveket, amelyek ma már általános elfogadásra találtak Iz­rael elemi iskoláinak valamennyi osztályá­ban. Munkásságának megbecsülése jeléül a Magyar Zsidók Világszövetsége, illetve a HOH Nordau-díj bizottsága Nordau-díjra kívánta jelölni. Ez a szerény zsidó ember olyan határozottan tiltakozott a kitünte­tés ellen, hogy a bizottság illetékesei nem tehettek egyebet, mint jelölését visszavon­ták. Most azonban, a karcagi zsidók törté­netének megjelenése után, Herskó Mósenak az eddiginél is nagyobb nehézségei lesznek a Nordau-díj visszautasítása terén... Ezek után téljünk rá magára a műre. A könyv két, látszólag egymásnak ellent­mondó alapelvre épül. Az első célkitűzés a tetemrehívás azokkal szemben, akikkel a karcagi zsidók együtt nőttek fel a nagy HELYREIGAZÍTÁS Klein J., szombathelyi származású olvasónk felhívta figyelmünket arra, hogy dr' Hacker Iván: Anekdoták életemből c. rovatába, a Newyoiki Figyelő III. évf. 9. számában közöltekbe hiba csúszott, mert a cikk főszereplője, gróf Mikes szombathe­lyi püspök sohasem volt hercegprímás. Kedves olvasónknak teljesen igaza van. A tévedés nem is dr. Hacker Ivántól származott, aki maga is szombathelyi szár­mazású, hanem szerkesztőségünk hibázott a német eredeti cikk magyarra való átülte­tésében. Elnézést kérünk a hibáért. tanyavilágban. A szomszédokkal szemben, akik valláskülönbségre tekintet nélkül, mint egyetlen nagy család élték minden­napi életüket és akik között mégsem akadt egyetlenegy sem, aki bujtatta volna az ül­dözött zsidó anyát karonülő gyermekével. A másik cél pedig a béke hirdetése, Herslcó Móse szemében a legmagasabb emberi esz­méé. A könyv hátterében meghúzódik a nagy vallási ellentmondás árnyéka, amely a magyar zsidóságra ráborult azóta, amióta az új zsidó állam eszméje, Cion gondolata felmerült a vüágpolitikában. Köztudomású, hogy a magyar zsidóság hazafias érzelmei­vel, az orthodox zsidóság pedig a messiási gondolattal összeférhetetlennek tartotta Izrael Államának újból való megalapítását és az oda való vándorlást. És a nehéz ár­nyék terhe alatt a szentéletű és 48 éven át Karcag orthodox főpapjaként műkö­dött Schück Salamon főrabbi 1905-ben megvalósította szentföldi útját és meg­hirdette, hogy mindkét csoportnak: a csodaváróknak és az építőknek egyaránt igazuk van. Hadd imádkozzanak és vár­janak Messiásra a csodavárók, de hadd építsenek az építők és segítsék elő a szán­tóföldekké változó ugarok a Messiás eljöve­telét. A csoportok között létesülő béke a mű szerzőjének is alapelve. Dr. Hersko­­vits Fábián tudós főrabbi barátunk mél­tató cikkét ezzel fejezi be az Cj Kelet ha­sábjain: — Kegyeletes emlékezés ez a könyv a múlt felé és komoly figyelmeztetés a jövő irányában. -Az egyetemes magyar zsidóság hálás lehet Herskó Mósenak műve megjelenteté­séért és útmutatásáért. * A karcagi zsidók története megren­delhető a Newyorki Figyelő szerkesztősé­gében és a Magyar Zsidók Világszövetsége newyorki irodájában. NEW YORK KÖZPONTJÁBAN, a világ üzleti életének centrumában, a Broadway közepén van az Abbey- Victoria Hotel 7th AVE. at 51at STREET — Telefon: Cl 6-9400 — A MAGYAROK KÖZPONTI TALÁLKOZÓHELYE! T KÖNYVSZEMLE KRÓNIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom