Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-07-21 / 10. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 július 21. ERDOBAZI HUGO: ZSIDÓ VALLOMÁS PISSARRORÓL Nézem Camille Pissarro önarcképét, az öreg kor minden bájával és bölcsességével. A hosszú, ősz szakáll már összegyűjtötte az éveket. A szemüveg mögött elmélkedő szemek küldik a géniusz üzeneteit. Gyűrött kalapjában kora bohémvilágának jelképét örökítette meg. És mindent öszszegezve, az öreg zsidó időtlen arca példázza: Camille Pissarro a zsidó impresszionista tehetségével lett a 19. század nagy festőtanítója, a modern festészet inspirálója. Nem kellett nekem elolvasni Kathleen Adler most megjelent Pissarro-biográfiáját, hogy megismerkedjem a nyugatindiai francia szefárdi családdal, ahonnan a festő elindult, otthagyva maga mögött a családi üzletet. Kora ifjúságomtól művészi tiszteletem galériájába soroltam Rembrandt és Chagall mellé Camille Pissarrot. Szeretem kisvárosi hangulatait, az elhagyott utcák házait, tétlenül kóborló alakjaival. Mindig a kisvárosra emlékeztetett, ahol éltem a Duna partján és ahonnan csak szomorúságot, fájdalmat vittem magammal és az ifjúság örömei eltűntek a magyar és német fasizmus kegyetlenségében. Imádtam varázslatosan hízelgő tájképeit, Páris 19. századának kiegyensúlyozott atmoszféráját. Micsoda zsidó érzelmességgel látta meg női alakjait, körülvéve az otthon meleg szobafalaival, bútoraival...Csak a zsidó atavizmus álmodhatta meg ezeket a festményeket ecsetjét vezetve... Valóban, Camille Pissarro volt az első zsidó impresszionista és évtizedek óta vita tárgya: vájjon Pissarro volt az európai művészeti történelem első nagy, halhatatlan zsidó festője, általában művésze? ... Ma lenne jó meginterjúvolni Cezannet, Seuratot, Gaugint, Van Goghot: hogyan segítette őket, a fiatal kezdőket Pissarro és később öregedő éveiben még tanult is a francia impresszionista óriásoktól. A szabadságharcos, nyugtalan Európa 1847-es évében érkezett meg a paletták, figurális kompozíciók új világát ízlelni. 1855-ben ült le az Ecole des Beaux Arts iskolapadjaiba. Nem wok, hogy múlhatatlan befolyással formává festői évtizedeit Corot és legendás hűséggel ápolta Monet-val kötött barátságát. 1863-ban résztvett a Salon des Refuses kiállításán. Nekünk, zsidóknak, - mint ahogyan Chagall jelentőségét csillogtatjuk, Modigliani képeiért rajongunk, intellektuális karakterünk kíváncsiságával és kultúrszomjasságával kell követnünk Pissarrot: mivel járult hozzá alapvetően az impresszionizmus világhódításához, hogyan hagyta maga mögött a 18. század arcképcsarnokát és színeinek, formáinak konzervativizmusát. A Salon des Refuses falain kiállított képek már érzékeltették Pissarro festői pedagógiájának forradalmi változásait. A kisváros házainak csendje, a kertek magánya, az emberek távolodó léptei, halk vallomások az életről, meghitt miliők Nrája: ezekből támadt a zsidó Camille Pissarro impresszionizmusának korszakos demonstrációja. mely behatolt Cezanne küszködő padlásszobájába, elért Seurat vágyaihoz és felborzolta Gaugin. Van Gogh nyugtalan vívódásainak képzelgősségét. Pissarro szinte tudományos technikai felkészültséggel, és mégis művészi ösztönnel tette a festészet centrumává a fények játékát és hatását. Zsidó családi örökségének bölcsességével a festői művészet ábrázolásában szinte elsőnek tanúsította: a mindennapi egyszerű élet magasabbrendű százada fennhéjázásánál, kérkedésénél, társadalmi gőgjénél, mely divatos tárgya volt a dilettánsoknak számos párisi szalon kommerciális kiállításán.1870- ben menekült át a csatornán a viktoriánus Londonba (a porosz-francia háború javában dühöngött). A fiatal család menedéket talált Pissarro féltestvérénél, Emmánál. Emma férjét Phineas Isaacsonnak hívták. Upper Norwoodban laktak. London, Anglia világa, Turner képei a tenger háborgó hullámaival, távoli vitorlák, hajók bukdácsolása haragos hullámhegyeken, - Constable falusi idilljei, az angol táj zöldje csak elmélyítették Pissarroban iskolája és ecsetje céljait: a színek, táj, formák egyszerűségét, élet-realizmusát. 1874-ben rendezték meg Londonban az első impresszionista kiállításokat, nyolc kép-bemutatót tartva. Pissarro mind a nyolc alkalommal szerepelt vásznaival. A nagy zsidó festő mutatta be a viktoriánus Angliának Gaugint, Seuratot és Signacot. Minden évben elmegyek a Tate-képtárba a Themze mellé és a Nemzeti Galéria impresszionista falaihoz, hogy felidézzem Camille Pissarro, a nagy zsidó festőtanító és géniusz emlékét, barátainak ragyogó alkotásaival is hitet merítve a szépség és emberség múlhatatlanságában. Miért szerettem meg Kathleen Adler Pissarro életrajzát ? Elárulom. Olvastam számos tanulmányt, élettörténetet Camille Pissarroról, sosem tárgyalták zsidóságát, családi körülményeit. Kathleen Adler szinte az első közé tartozik: felmutatja Pissarro Egyhetes utazások: zsidó múltját és örökségét. És miért ne hivalkodjunk ezzel... Camille Pissarro: Önarckép, — mondja egyszerűen a katalógus. A szemüveges, hosszú szakállas, gyűrött párisi kalapos zsidó néz ránk, aki kisvárosi id illek és színek, formák, magányos emberek, kertek egyszerűségével teremtett új világot az impresszionizmus Parnasszusán, összegyűjtve Páris festőnagyságait: Cezennet, Seuratot, Gaugint, Van Goghot, Signacot. Jól esett beszélni Camille Pissarroról, a szefárdi zsidóról, a festő óriásról.. Kéthetes utazások: Páris 390 dollártól London 720.Francia Riviera 460.-Madrid-Majorca 799.Monte Carlo 450.- Svájc 799.Róma 390.- Olaszországé thén-Svájc 410.- görög szigetek 840.London 350.- Legolcsóbb, legjobb utazást Costa Del Sol 370.- irodánk biztosítja! CAREER UTAZÁSI IRODA 60-02 Woodfáde Ave, Woodskle, N.Y. 11377 TeL: (212) 457-1000. Fotdu|on CARBER-hez bizalomul. Magyar közönségnek magyaral Monk rendefcezéare. Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 diját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név......................................— Cím .............................................. A MAGYAR ZSIDÓKKAL SZEMBEN TANÚSÍTOTT BÁNÁSMÓD A NÁCIK ÁLTÁL ELFOGLALT EURÓPÁBAN * (A Jad Vasém-sorozat XII. tanulmánykötetében megjelent tanulmány magyar fordításban.) 3. közlemény Dr. BRAHAM L. RANDOLPH Martin Luther, a német külügyminisztérium német osztályának akkori vezetője, láthatóan felbosszankodott Sztójaynak viszonylag gyakori közbenjárásain és utasította Dietrich von Jagowot, az akkori budapesti német nagykövetet, hogy kísérelje meg meggyőzni a magyar kormányt: fogadja el a német álláspontot a magyar zsidók kezelése tekintetében. 8 1942 augusztus 18.-án, a következő napon SS-Obersturmbannführer, Friedrich Suhr kormánytanácsos, a birodalmi biztonsági főhivatal IV B 4 b-osztályának jogi szakértője — az osztály élén Eichmann állott — érintkezésbe lépett Kari Klingenfuss külügyi tisztviselővel és felvilágosítást kért a magyar kormány várható állásfoglalására vonatkozólag azesetben, ha a magyar zsidókkal szemben alkalmaznák ugyanazon intézkedéseket, amelyek már hatályban voltak a német zsidókkal szemben, mégpedia a zsidók megjelölését és keletre való deportálását illetően. 9 A magyar kormány csökönyös álláspontjának ismeretében Klingenfuss óvatosságot javasolt és azt ajánlotta, hogy a magyar zsidók „Ideiglenesen kivételt képezzenek.,, 10 Luther, akinek a külföldi zsidók általános problémája a németek által elfoglalt területeken sok gondot okozott, hosszas memorandumban azt javasolta Joachim von Ribbentrop német külügyminiszternek, hogy a magyar kormányt félre nem érthető stilu±>an tájékoztassák : ha nem honosítja v issza a magyar nemzetiségű zsidókat 1943 január 1 .-ig, akkor ugyanolyan elbánásán fognak részesülni, mint a helyi zsidók. 11 Később a 12 végső időpontot 1943. április 1.-ig terjesztették ki. A németek a rendszabály kierőszakolását folytatták anélkül, hogy akár a magyar kormányt, akár a berlini magyar követséget értesítették volna. A terv részletei mégis kiszivárogtak és amikor Tahy László, a követség titkára Magyarország súlyos aggodalmának adott kifejezést, az ügyet ismét elejtették. 13 A német külügyminisztérium megbízásából Fritz Gebhard von Hahn felkérte Tahyt, hogy 1943 április 15.-ig adja át a Németországban és a Protektorátusban élő magyar zsidók jegyzékét. 14 Egyidejűleg utasította Eichmannt, hogy „egyelőre,, tartózkodjék magyar zsidók őrizetbevételétől a német területeken és helyezze szabadlábra azokat, akiket már letartóztattak. 15 8 Luther 1942 augusztus 17.-i jegyzékét illetően I. RLB 4.sz.okm. 9 U.a. 5 sz.okm. 10 U.a. 6. sz. okm. 11 U.a. 7. sz. okm. 12 L. Bergmann 1943 február 18.-Í jegyzékét a budapesti német követséghez. U.a. 8. sz. okm. 13. U.a. 9.sz.okm. Luther sze/int több, mint 530 magyar zsidó maradt a Birodalomban 1942 októberében, nem értve ide a Protektorátusban élőket. Az említett 530 főből 250 Berlinben élt. U.a. 73. sz.okm. 14 A német külügyminisztériumnak a cseh és morva főkormányzó hivatalához rendelt megbízottja 1941 január 8.-án kelt jegyzéke szerint 1940 december 20.-án 1116 magyar zsidó élt a protektorátusán. NA. 4664. sz. tekercs. Sorozat sz. K1509IK350291-. 15 RLB IQ sz.okm.
