Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-07-21 / 10. szám

1978 július 21. NEWYORKI FIGYELŐ 5 F.GY HITLER-ANALIZIS VISSZHANGJA Dr. HACKER IVAN:-Halottgyalázás vagy pszichológia ? ASKENÁZI ERVIN ANEKDOTÁK ÉLETEMBŐL Egyik newyoiki lap szerkesztőségé­ben megjelent Gertrude Kren, egy trentoni (N.J.) lakos özvegye. Krenné Linzből szár­mazik, ahol apja dr. Eduárd Bloch évtize­deken át áldásos orvosi tevékenységet foly­tatott. Paciensei közé tartozott Hitler any­ja, Klara, akinél 1907 januárjában előreha­ladott mellrákot állapított meg és a házior­vos javaslatára megoperálták. Bár a műtét után Hitlemé gyorsan összeszedte magát, életét csak meghosszabbítani tudta néhány hónappal. Az év decemberében meghalt. Hogy a zsidó orvos és a történelem legvéresebb zsidógyűlölőjének életútjai ke­resztezték egymást, az a sorsnak olyan ki­ismerhetetlen játéka volt, amit történelem­kutatók és Hitler-biográfusok nem hagyhat­tak figyelmen kívül. John Toland amerikai történész és a legújabb Hitler-biográfia szerzőjének teóriája szerint ez a sorsdöntő találkozás volt Hitler zsidógyűlöletének ki­indulópontja. ADOLF HITLER című könyvében Toland kifejti, hogy egyáltalán nem szokatlan dolog, ha egy fiú apja vagy anyja haláláért a kezelőorvost teszi felelős­sé. Hitler esetében egy zsidó orvos iránti — tudatalatti - harag fejlődött zsidógyűlö­letté. Ugyanezt a teóriát vallja Rudolph Binion, a Massachusetts állambeli Brandeis egyetemen működő pszicho-történész HIT­LER AMONG THE GERMANS (Hitler a németek között)címen megjelent művében. Sőt dr. Binion még egy lépéssel tovább is megy, mint Toland. Ő ugyanis meg van győződve, hogy Hitler tudat alatt a házior­vost tette felelőssé rákbeteg anyja utólagos „megmérgező,, kezeléséért (jodoform pó­lyakötések alkalmazása) és a „túlzottan költséges orvosi számláért.,, A neves pszi­chológus szerint, aztán 1918-ban, amikor Hitler sebesülten feküdt a pasewalki kato­nai kórházban -e tudatalatti harag tudatos zsidógyűlöletté változott—, ami a „zsidó rákdaganat,, és a „zsidó méreg,, egyszer és mindenkori eltávolításában nyüvánult meg. Harctéri gázmérgezését dr. Binion szerint, Hitler anyja Jodoform mérgezésével,, asszociálta és hadikórházbeli lázálmai során egy magasabb hatalom által kiszemelve érezte magát, mint a háborút vesztett né­met nép megmentőjét. Dr. Binion pszicho­­hisztorikus analízise során végül arra a kon­klúzióra jut, hogy Németországot, amelyet meg kell bosszúlnia, talpraállítania, azaz „meggyógyítania,, tudatalatt ismét csak anyjával azonosította. (Mint szójátékot itt nem érdektelen megjegyezni az „anyaföld,, és az „anyaország,, kifejezést, ami ezt az asszociációt még aktuálisabbá teszi.) Bármilyen érdekesnek is tűnik a fenti teória, olyan neves amerikai pszicho­­analitikusok és történészek, mint Peter Löwenberg, Theodore Lidz és John S. Kaf­ka élesen bírálják és elvetik a hitleri tudat­­alattiság elemzését, aminek szerintük merő szenzációhajhászáson kívüL semminémű értéke nincs. A Spiegel című ismert német folyóirat viszont pozitívan értékeli a To­land és Binion által vallott tézist. A lap szenzációsan harangozza be ezt a legújabb fejleményt, „miáltal végre választ kapunk az eddig érthetetlenre.,, A lap különben teljesen egyoldalúan üdvözli és fogadja el ezt a teóriát, miköz­ben teljesen elhallgatja a többi neves tudós bírálat, illetve cáfolatát. Krennét is tulajdonképpen a Spiegel egyoldalú cikke keserítette el, aki az ana­lízist apja elleni vádként fogta fel. Ezért Krenné levelet írt a Spiegelnek, amelyben erélyesen tiltakozott az apját ért sérelem­ért. Levelében megcáfolja és alaptalannak minősíti : a.) hogy Hitler tudat alatt dr. Blochot tette felelőssé anyja haláláért, eb­ből eredt izzó zsidógyűlölete, ami végül is a Holocaust-hoz vezetett, b.) hogy dr.Bloch helytelen kezeléssel Klara Hitlert „megmér­gezte,, és c.) hogy Hitler a dr. Bloch által számított tiszteletdíjat túl magasnak tar­totta. Kezelés: A sebre való jodoform pó­lyák rakása volt az egyetlen ismert mód abban az időben a műtét által nyitott seb utókezelésére. Ezzel a kezeléssel egyetér­tett a műtétet végző sebész dr. Doberer. Számos orvost konzultáltam ezügyben és többen kijelentették, hogy még ma is ezt a kezelés alkalmazzák. Mérgezés: Mérgezés szimptomái me­rőben különböznek a halálos rákbetegség­től. Akár a Hitiemét ápoló lánya, akár dr. Bloch azonnal észrevették volna a legcse­kélyebb eltérést a rákbetegség ismert szim­­ptomáitól. Honorárium: Amikor Hitler és nő­re kifizették a számlát, agyondícsérték dr. Blochot odaadó áldozatos kezeléséért. Szó sem volt túlzott költségfelszámításról. Dr. Bloch különben Klara Hitler halála után is a család háziorvosa maradt, ami semmikép­pen sem lett volna lehetséges, ha az orvosi számlát túlmagasnak tartották volna. A továbbiakban Krenné megjegyzi a Spiegelnek írott levelében, röviddel anyja halála után Hitler képeslapot küldött apjá­nak Bécsből: „az önnek örökké hálás Adolf Hitler,, aláírással. A hatalom átvétele után sem feledke­zett meg Hitler a család egykori háziorvo­sáról, sőt ismételten kifejezte köszönetét. 1. ) Személyesen megparancsolta, hogy dr. Blochot és családját haladékta­lanul helyezzék a Gestapo védelme alá. 2. ) Dr. Blochnak és feleségének enge­délyt adtak, hogy életük végéig szép fekvé­sű, tágas linzi lakásukban maradhassanak. Dr. Kren és és családja kivándorlásukig szintén lakásukban maradhattak. 3. ) Elrendelték, hogy amennyiben dr. Bloch is kivándorolni óhajt, minden vagyo­nát magával vihesse és erre az esetre min­dennemű devizakönnyítést alkalmazzanak nála. 4. ) Hitler személyes fényképészét küldte, hogy felvételt készítsen dr. Bloch Most, a jubileum évében, különösen sokat írtak Molnár Ferencről, könyvben és cikkben egyaránt. Egyetlen egyszer volt meg az a felejt­hetetlen élményem, hogy asztalánál ülhet­tem. Ezt is úgy jelölhetem meg, mint anek- I dotát életemből. A harmincas években történt. Az Im­perial Hotel terraszán ültem anyámmal és Mayer-Kadelburg Margit barátnőjével, aki a Neues Wiener Journal-ba és a Neue Freie Pressé-be írt tárcákat, különösen Nizzáról és Biaritzról. Apja híres színházigazgató volt Berlinben. Színházi emberek és újság­írók ültek még az asztalnál. Egyszerre csak megjelent Molnár Ferenc. Beszélgetés in­dult egy Mayer-Kadelburg-cikkről, amely egy biaritzi tartózkodásról szólt és amely­ben az írónő a bécsi és budapesti polgári társaság viselkedését kritizálta - ez volt Molnár Ferenc kedvelt témája is. Többször vette fel és le monokliját a szeméről. Kadelburg asszony cinikusan megkérdezte, monoklival vagy anélkül lát-e jobban. Mol­nár az Ördög ismert mondatával válaszolt: — Már igazán ismerhetné álláspontomat, hogy a monokli olyan, mint az elegáns fele­ség. Fess, szép, de nélküle jobban lát az em­ber. Közben egy fiatal újságíró jött meg, mélyen meghajolt Molnár felé, aki rámo­­solygott és ezt mondta: - Nincs inteiju és — közben ránézett az újságíró fényképe­zőgépére — és nincs fényképezés, de az asztalhoz leülhet. — Az újságíró egyideig ült az asztalunk­nál, majd néhány perc múltán távolabb lépett és onnan fényképezte Molnárt, aki ezt látszólag nem vette észre. Amikor az újságíró visszatért, Mol­nár így szólt: - A kép szörnyű lesz. Csak egyszer készült jó kép rólam. Végignéztem, rendelőjében. A képet a berlini birodalmi kancellária archívumában őrizték. 5.) Amikor Linzbe való bevonulása­kor Hitler résztvett a városi képviselőtes­tület ünnepi ülésén, első kérdése volt Eigl polgármesterhez: — Tudja-e, hogy van jó­barátom, dr. Bloch ? Ha minden zsidó olyan lenne, mint ő... — xxx A fentiekből világosan bebizonyo­sodik, hogy nemcsak nem viseltetett Hit­ler semminémű gyűlölettel anyja volt orvo­sa iránt, hanem csakis elismeréssel és kö­szönettel. Ezért szégyenteljes, téves követ­keztetés az egész tulajdonképpeni vészkor­szakot közvetve dr. Blochra hárítani. Szomorú dolog, hogy egy feltevést ténynek fogadtak el és egy tiszteletreméltó orvos, emlékét megsértették és meggyalázták, - fejezi be elkeseredett levelét dr. Bloch P Amerikában élő leánya. amikor feleségemet, Darvas Lilit fényképe­zik. Nem vettem észre, hogy engem is fény­képeznek, ez azonban az egyetlen jó kép, ami jól sikerült. A magáé használhatatlan lesz. -'Ez az élmény felejthetetlen maradt számomra. Molnár Ferenc szerette Velencét, de ez az érzése valójában A zenélő angyal cí­mű regényében jutott kifejezésre. Aki a könyvet olvassa, a Frari-templomban, Bel­lini képe előtt, a kis angyalok láttára, ön­kéntelenül Molnár Ferencre kell, hogy gon­doljon. Amikor azonban a Café Flóriánban, kedvenc helyemen a San Marcon ülök, ak­kor is Molnár Ferencre kell gondolnom. Szemben van a Quadri-vendéglő. Mesélik, hogy ott Molnár Ferenc egy ízben egy jó barátjával a terraszon ülve, élvezte az olasz különlegességekből össze­állított vacsorát. Amikor a pincér egy tálcán a szám­lát hozta, természetesen asztalkendővel le­terítve, s Molnár egy pillantást vetett a vég­összegre, odahívta a pincért és így szólt: — Egy kollégájának számítja ezeket az árakat ? — A pincér meglepődött. Visszavette a számlát és rövidesen a felére leszállított összegről kiállított, új számlát prezentált. Molnár Ferenc fizetett és távozóban a vendéglőből a pincér, aki udvariasan el­köszönt, még megkérdezte Molnárt: — Kolléga úr, szabad kérdeznem, ön is alkalmazásban van, vagy saját vendéglője van-e és ha igen, hol ? -Molnár Ferenc mosolyogva válaszolt: — Nem, kérem. Sem pincér nem va­gyok, vendéglőm sincs, de a KOLLÉGA-ki­fejezés mégis helyénvaló, mert én is olyan gazember vagyok, mint maga. -E sorok írója sem pszichiáter, sem lélekbúvár, de szerintem Krenné tiltakozá­sának és felháborodásának semmi alapja nincs. Hogy a Spiegel mint szenzációs „bombát,, tálalta a felfedezést olvasóinak, az megszokott dolog egy magazintól és ez érthetően fájhatott Krennének. Dr ugyan­akkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy a két analitikus ismételten kiemelte, hogy Hitler zsidógyűlölete TUDAT A­­LATT fakadt a „mérgező gyilkos zsidó orvostól.,, Ettől tudatosan még tisztelhette és becsülhette az anyját oly odaadóan ápo­ló orvost. Ezért nagyonis érthető a kivéte­les bánásmód, amiben Hitler személyes uta­sítására (tudatosan) dr. Blochot és család­ját részesítették a nácik. De ugyanakkor az is nagyon jól érthető, hogy hallucinációi­ban (tehát tudat alatt) a „zsidó méregkeve­­rőt„ tette felelőssé anyja, illetve a német haza (anyaország, anyaföld) elpusztításáért HDtDSSSlEN LAPUNKBAN! fBMBt BL6 LAPUNKXA1

Next

/
Oldalképek
Tartalom