Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-05-11 / 12. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. május 11. KAHAN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában Molnár Ferenc hosszas és kínos betegség után bekövetkezett halálának híre nemcsak a második világháborút megelőző vagy az azt követő korszakban Amerikába szakadt, magyar ajkú olvasótábort és színházlátogató közönséget, nemcsak a magyarországi vagy magyar tájakon élő Molnárrajongó milliókat döbbentette meg. A már •életében legendás hírnévnek örvendő írófejedelem halálhírét mély megilletődéssel fogadták a földkerekség valamennyi táján csaknem minden kultúrnyelvre lefordított műveinek olvasói, színműveinek kedvelői. Molnár Ferenc amerikai korszakának talán legközelebbi barátja, a szintén hírneves Faragó László (Ladislas Faragó), egyébként a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozata kultúrbizottságának illusztris, új elnöke az egyik legutóbbi vezetőségi ülésen tette az ünnepélyes bejelentést: Január 12.-én lesz Molnár Ferenc századik születésnapja .Neves amerikai írók, művészek és közéleti személyiségek közreműködésével széleskörű mozgalmat indítottunk, hogy az 1978-as év MOLNÁR FERENC C ENTEN NÁRI UM-nak nyilváníttassák. A fő ünnepséget Molnár Ferenc századik születésnapján a Plaza-szállóban tervezzük. Abban a szállodában, amely az egyetemes irodalom ezen kimagasló személyisége élete utolsó tizenkét esztendeje alatt állandó lakhelyéül szolgált és ahonnan utolsó útjára vitték. A szervező bizottság élén Faragó Liesel, az író élettársa áll. Molnár Ferencről nyugodt lélekkel elmondható, hogy „burokban született.,, Egy dr. Neumann nevű jómódú budapesti orvos gyermekeként jött a világra, Fortuna az első perctől kezdve rámosolygott. A talpraesett, minden tekintetben sikerült, szimpatikus gyerek közszeretetnek örvendett. Gazdag háztartásban, értelmiségi környezetben nevelkedett. A 19. század utolsó negyedének Budapestje, az aránylag még teljesen frisskeletű magyar-zsidó emancipáció teremtette, felszabadult, erősen asszimiláns, pápánál is katolikusabb,magyar hazafias szellemben. EGY SZERENCSEFI PÉLDÁTLAN IRODALMI SIKEREI Tanulmányait,beleértve a jogakadémiát, szülővárosában végezte, de már diákkorában eljegyezte magát az irodalommal, feltűnt írói tevékenységével. Jogi tanulmányokat egyébként a genfi egyetemen is végzett, anyagi gondoktól mentes szórakozásoknak is sokat hódolva, de jó előmenetellel. Diplomája megszerzése után azonban ügyvédi gyakorlatba bele sem kezdett. E helyett már 1896-ban belépett a Pesti Napló szerkesztőségébe és vonzó, egyéni stílusával csakhamar a lap népszerű munkatársa lett. Egyidejűleg dolgozik a Pesti Hírlap és a Magyarország című napilapoknak, hosszú éveken át cikkírója a felejthetetlen költő, Kiss József A Hét című zsidó irodalmi lapjának. Bátor hangú, jól megfogott politikai jellegű vezércikkeivel, a pesti élet bizarr oldalait, jellegzetes furcsaságait ötletesen kifigurázó krokijaival, a társadalmi kérdéseket elmésen, de élesen boncoló tárcáival, már egész fiatalon, a századfordulót megelőző években igen népszerűvé válik. Szépirodalmi munkásságát a MAGDOLNA, valamint a CSÓKOK ÉJTSZAKÁJA című novellás kötetekkel kezdte, de első komoly sikerét AZ ÉHES VÁROS című regényével aratta. A századvégi Budapest néha végtelenül kegyetlen képét sötét színekben, de művészi erővel vázolja. Egymásután jelentek meg EGY GAZDÁTLAN CSÓNAK TÖRTÉNETE, ÉVA, RABOK, ANDOR, A GŐZGÉP című nagysikerű regényei, JÓZSI, KETTEN BESZÉLNEK, HÉTÁGU SÍP, KIS HÁRMAS KÖNYV, TOLL, BÁRÓ MÁRCIUS című humoros karcolatai és szatirikus elbeszélései, AZ ÁRUVIMI ERDŐ TITKA, AZ ÓRIÁS novellás kötetei. Élénk, újszerű megfigyelősépességével, erős lélekelemző képességével, művészi emberábrázolásával ragadja magával az oívasót. AMERIKA FELFEDEZI MOLNÁR FERENCET mokban felvették a kötelező iskolai olvasmányok közé. Később Hollywood filmesítette — bombasikerrel. Önként adódik a kérdés: vájjon nem alakult volna-e másként Amerika bűnügyi statisztikája, ha az ifjúság lelkületét a jelenleg futó krimi sorozatok helyett a Pál utcai fiúkhoz hasonló TV- filmek formálnák ? ... Az első világháború esztendeiben — 1914-18 — Molnár Ferenc haditudósító volt az orosz fronton. Harctéri beszámolói messze felülmúlták kollégáiét, majd A HADITUDÓSÍTÓ NAPLÓJA című gyűjteményes kötetét a New York Times és a londoni Morning Post is közölték. Mindezen sikereket túlhaladóan a legnagyobb dicsőséget és anyagi sikert a színművei hozták meg Molnár Ferencnek. E téren valóban felülmúlhatatlannak bizonyult. Hollywood már évtizedekkel Amerikába érkezése előtt valósággal elkényeztette És a filmmáanások sem fizettek rá. Korántsem ! Molnár Ferenc világsikerének köszönhető oroszlánrészben, hogy a modern magyar drámairodalom annak idején közismertté vált. Olyan témákat tudott mindig találni, amelyek minden nemzet közönségét egyformán magukkal ragadták. A témaválasztáson kívül a feldolgozás terén is kivételes tehetségű virtuóznak bizonyult, az irodalomnak minden „hangszerén,, brillírozott — a rímbeszedett költészet kivételével. Mert még pénzt sem költött szívesen. Szíműveit illetően meg kell állapíta ni, hogy önmagát sem utánozta soha: újabb darabja sohasem volt akár témájában, akár mondanivalójában hasonló az előzőhöz, vagy akár annak folytatása Mindig változatosságra, meglepetésre törekedett - sikeresen. Az elkápráztató szellemessége, igen ötletes színpadi technikája mellett érző ember, finom író, kiválasztott művészi egyéniség volt. AZ ÍRÓ FEJEDELEM LEGHÍRESEBB SZÍNMŰVEI Legismertebb színpadi munkái, amelyek mind szülőhazájában, mind külföldön- Amerikában is- évtizedeken keresztül futottak és ma sem kerültek le teljesen ! - szokatlan melegségű megbecsülést szereztek a magyar és az egyetemes irodalomnak is. Első nagysikerű színműve a már korábban megjelent DOKTOR ÚR (The Lawyer) után AZ ÖRDÖG (The Devil, 1907). 1909-ben a LILIOM-mal aratott példátlan sikert. Az Egy csirkefogó élete és halála alcímet viselő színmű egy városligeti hintáslegény és egy cselédlány mindennapi és hatásában mégis rendkívüli története, amelyben a szerző nemcsak a földet, de a mennyországot is megjárja. A szeretetnek és minden ember testvériségének hitvallását hirdető nagy költői alkotás. New Yorkban csak 1921-ben hozzák színre Éva La Gallienne és Joseph Schildkraut sztárokkal a főszerepekben. Hollywood később filmesítette, ugyancsak Franciaország és Németország is. Az 1910-ben kihozott A TESTŐR című színművét New Yorkban 1924-ben mutatták be (The Guardsman). 1941- ben Oscar Strauss megzenésítette és The Chocolate Soldier címen mutatták be. A HATTYÚ című színműve (The Swan) már 1923-ban a francia érdemrendet hozta meg Molnár Ferencnek. Hosszadalmas volna felsorolni valamennyi, eredetileg Magyarországon megjelent művét, színpadi alkotását. Ragadjunk ki csak néhányat: ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM, A VÖRÖS MALOM, FARSANG, A ZENÉLŐ ANGYAL, SZÍNHÁZ, UVEGCIPŐ, JÁTÉK A KASTÉLYBAN, CSODA A HEGYEK KÖZÖTT, OLYMPIA (amelynek főszerepeiben a világ ünnepelt színészei nyújtottak fényes alakítást). Valamennyien Amerikában, angol nyelven is színre vagy filmre kerültek. 1937-ben Louis Rittenberg fordításában és előszavával New Yorkban megjelent ALL THE PLAYS OF MOLNÁR, még 1924-ben kihozták prózai műveinek gyűjteményes kiadását HUSBANDS AND LOVERS címen, B. Glazer fordításában. MOLNÁR FERENC ÉS A ZSIDÓSÁG Molnár Ferenc kapcsolatai a zsidósággal sohasem voltak szorosak, sem magyarországi, sem amerikai korszakában, de sohasem tagadta meg fajtáját. Akrácsak híres barátja. Max Reinhardt, az elismerten legnagyobb, legtalálékonyabb, osztrák színházi rendező és színapdtechnikai feltaláló, a Salzburgi Festivalok főrendezője. Molnár színpadi sikereinek egyik érlelője. Reinhardt élete végéig önérzetes zsidó maradt. Hitler elől Ausztriából Amerikába menekült. Mindketten egymás mellett nyugszanak egy New York-környéki zsidó temetőben. Molnárt az egyre fenyegetőbb arányokat öltő barna pestis szintén arra késztette, hogy idejekorán Amerikába meneküljön. 1940 elején feleségével, DARVAS LILIVEL, a pesti színpadok világhíres szépségű dívájával véglegesen New Yorkban telepedett le. Itt ugyan nem éltek egy fedél alatt, de Darvas Lili mindvégig Molnár Ferenc pénzügyeinek intézője maradt. Az érdekkapcsolatok halálig sem szűntek meg közöttük. (Folytatás a 10. oldalon) GALLERY ARTIS Jaffa (Tel-Aviv), Shimon Haburski Street Old City of JAFFO - Phone 829424 márkás magyar művészek festményei eladók. Várja amerikai látogatóit és vevőit. Molnár Ferenc egészen kivételes íróművészi nagysága legélesebben a PÁL UTCAI FIUK cjmű, világsikert aratott (1907) gyermekregényben domborodott ki, amely csakhamar best seller lett úgyszólván valamennyi kultúrnyelven. Angol fordításának megjelenésére csak közel két évtized múlva került sor, de akkor az Egyesült ÁllaMOLNÁR FERENC CENTENNÁRIUMA A SZÁZADIK SZÜLETÉSNAP - A NEW YORK PLAZÁBAN Negyed évszázaddal ezelőtt,pontosan 1952. április 1.-én, a távirati irodák és a hírközlő hálózati adók világgá röpítették az éter hullámain keresztül: New Yorkban, a Mount Sinai Hospital kórágyán, örökre lehúnyta szemét Molnár Ferenc, — a legnagyobb és legsikeresebb színmű- és regényíró, akit Középeurópa adott a nagyvilágnak... —
