Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)

1977-05-11 / 12. szám

\ ) \ J I II NEWYORKI £■! | | 3 VELŐ Tájékoztató 11. évf. 12. szám — 1977. május 11. - Ára 25 cent Ai afrik ii —gyár mUfctg Diplomáciai figyelő I FETTMAN JÓZSEF rí 1 A nemzetközi diplomáciát Carter európai útján folytatott tárgyalásai és bennün­ket, zsidókat Assad sziriai elnökkel való találkozásán elhangzottak foglalkoztatnak. A nyugati világ hét politikai vezetőjének legfelsőbb szinten való tanácskozásán egyetlen pontban történt megállapodás és ez úgy hangzik, hogy tovább Jognak tanács­kozni. A gazdasági nehézségekre valamennyi panaszkodtak és kétséges, hogyan tudnak azokkal megbirkózni.. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország erős hangú jegyzékben hívta fel a Szovjetunió figyelmét arra a veszélyre, amely akkor állna elő, ha a Szovjetunió megkísérelné a berlini statusquo megváltoztatását.Hangsúlyozták a közös kommünikében, hogy a Berlinre vonatkozó jelenlegi megállapodások szigorú betartását elengedhetetlenül szükségesnek tartják a helyzet javítása és a detente erősítése érdeké­ben. A jegyzék, amelynek nem volt támadó éle, megfigyelők álláspontja szerint, azért került most kiadásra, mert nemcsak Berlinben, de főleg Afrikában és Ázsiában mutat­koznak zavarkeltési törekvések jelei és a helyzet rosszabbodásának kívánták a szövet­ségesek elejét venni az energikus figyelmeztetéssel. Assad sziriai elnökkel való találkozása során Carter elnök - tárgyaló partnerével együtt - nagy reményeket hangoztatott a közelkeleti béke kilátásai és még ezévben való előrehaladás iránt és kiemelte a sziriai elnök mérsékelt és erős személyiségének jelentőségét a béke megvalósítása érdekében, viszont ami meglepő volt az Egyesült Államok elnökétől, hogy fontosnak látta kiemelni a palesztinai „haza,, létesítésének szükségét anélkül, hogy állandó, hü szövetségesét, az igazi demokrácia közelkeleti bás­tyáját akár egj’etlen szóval is említette volna. Ezzel Jimmy Carter olyan útra lépett, amelyet előtte az Egyesült Államoknak egyetlen elnöke sem nyitott meg magának. Ez természetesen az amerikai zsidóságnak okot ad a nyugtalanságra. Assad válaszában kellő nyomatékot adott a „palesztinai arab nép hazátlansága,, feletti bánatának és bár nem ismételte meg a szokásos arab megjegyzéseket, annyit mégis megengedett magának, hogy Izrael 1967. évi erőszakos területi foglalásait emlí­tette, amelyek elkerülhetetlenül meghosszabbítják a palesztinaiak szenvedéseit. Mind­ezt a „mérsékelt,, megjegyzést a sziriai elnök az Egyesült Államok elnökéhez címezve ' és annak jelenlétében tette meg, anélkül, hogy Jimmy Carter - mérsékelt ség ide vagy oda - egy szóval is felhívta volna Asyid figyelmét arra, hogy a hivatalos, arab „mérsé­kelt,, megnyilatkozások sem mentek el a mai napig odáig, hogy Izrael fennállásának tényét elismerték volna. A Magyar Zsidók Világszövetség« kulturális kiadványai Megrendelhetők s Világszövetség irodájában: 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016. Tel: 683-5377 X magyarországi zsinagógák albuma, magyar, angol és héber nyelven, 467 képpel _7__________$10.00 Eichmann and The Destruction of Hungarian Jewry________ 3.00 Eiqhmann és a magyar zsidóság pusztulása ---------------------- 3.00 Magyar-zsidó tanulmányok, angol nyelven, kötetenként (I. és II.)______________________________10,00 The Eichmann Case: A Source Book, az Eichmann-figy angol nyelvű bibliográfiája__________ 8.00 «S- .or:,' -’. í .* - V • — iSsb; PROF, AUGUST I0LSAR ' <BA 177 SOMERSET DR. P.O.B. 1084 N,J. 08<»3 L' £22 NÉV 8RQHSICS EGY EL NEM MONDOTT GYÁSZBESZÉD Nem érez az, aki érez szavakkal mondhatót — írja Vörösmarty Mihály halhatat­lan versében és most sok százan, aki utolsó utadra elkísértünk és sok-sok ezren a világ­ban szétszórt magyar és nem magyar ajkú zsidóság körében ugyanezeket az érzéseket, ugyanezeket a szavakat tudják csak kifejezni és tudomásul venni, hogy Te, drága, jó ba rátunk, Fettman Jóska, nem vagy többé közöttünk. Elmentél, hogy pótolhatatlan űrt hagyj családod, barátaid, ismerőseid körében és a magyar közélet gyorsan fogyó sorai­ban. Hosszú volt utad a debreceni kis , sok gyermekes családi háztól a newyorki köz­élet vezető szerepéig és hosszú, fárasztó utadat úgy jártad meg, hogy nem ismertél meg­állást, nem ismertél fáradtságot és azt az érzést sem, hogy eleget tettem már, megáll­hatok pihenni. Te mindig úgy érezted, hogy amit tettél, még nem volt elég és mindig újabb és újabb aktiv cselekedeteiddel lepted meg az egyetemes magyar zsidóságot. Hosszú utadat úgy jártad, mint akinek a sors különleges erőt adott, hogy építsen, alkosson, — nemcsak saját, de a közösség javára is. A mi szemünkben nagy építész voltál. Nagy építő, aki sohasem riadt vissza az akadályoktól. Nem az iskolai képzettség, hanem magad akaratereje és józan eszed irá­nyított az építő munkában, amivel földi életedet eltöltötted. Nemcsak óriási vállalkozást ácsoltál össze, nemcsak ragyogó és példamutató családi életet építettél fel, hanem időt találtál olyan aktivitásra, olyan építő munkára közéleti szereplésedben, amelyet sokáig, nagyon sokáig fognak nélkülözni az általad szeretett és támogatott egyesületek és intézmények. Építő lelke és mindent felülmúló segítője voltál a szervezeteknek, amelyekben tevékenykedtél és senki nem veheti el Tőled azt a határtalan érdemet, amelyet a Világ­­szövetségen keresztül az Izraelben és Magyarországon élő testvéreink segítésében sze­reztél. Nem voltál megelégedve több évtizedes munkáddal és az elmúlt hónapokba,i építő tehetségeddel újabb, bombaként ható alapítványt létesítettél. A Te nevedhez fűződik az a kezdeményezés, mely Jeruzsálemben, a Szent Városban, a Héber Egyetem katedrájáról fogja a középeurópai zsidóság, benne elsősorban a magyar zsidóság törté­netére oktatni a felnövő, új zsidó nemzedéket, amely meg fogja ismerni a szörnyű vész­korszakot, amelyben a Te családod nagy része is elpusztult. Amíg magyar zsidók élnek és a jeruzsálemi egyetemen tanítani fogják az euró­pai zsidóság történelmét, a Te nevedet különleges érdemmel fogják emlegetni. A szörnyű tragédia után, ami pár hónappal ezelőtt ért, látszólag erőt vettél maga­don és új erőre kaptál, amikor a nemrég eltávozott é; annyira szeretett Mancika emlé­két a nagy jelentőségű alapítvánnyal megörökítetted. Utaztál, tárgyaltál, mozgósítot­tál magad körül mindenkit, hogy a felejthetetlen emlékű Mancikád részére ezt a mo­numentális kezdeményezést tető alá hozzad. Készültél a méltó befejezésre, a nagy napra, amikor ismerősöknek, barátoknak, rokonoknak, elsősorban imádott leányod­nak, vödnek és unokáidnak megmutathatod, hogyan fejezted ki halhatatlan szerete­­tedet az évtizedeken keresztül Veled küzdött, ragaszkodó élettársad emléke iránt. Nem sajnáltál időt, fáradságot és profán gondolat nélkül, anyagiakat sem, hogy fénye­sen tündököljön a nagy alapítvány és vele Mancika neve is. Ki érti a nagy Teremtő titkos útjait, hogy miért rikatja meg legjobbjait és miért nem engedi véghezvinni azok nemes akaratát, akik jobbá, szebbé akarják tenni ezt a világot. Ki érti meg a nagy Te­remtőt, hogy nem engedte meg Neked megérned életed megkoronozásának napját és legragyogóbb munkád befejezte előtt ragadott ki azok köréből, akik életükben ezen­túl csak mérhetetlen űrt éreznek. Példaadó szeretetben éltél négy évtizeden keresztül életed párjával és hosszú éve­ket töltöttél el gyógyíthatlan kórjának ápolásával. Hányszor mondtad: én nem rendel­kezem magammal. Minden percben hívhat Mancikám és akkor csak azt tehetem, amit ő akar. Ezek a szavak csengenek fülünkbe most is, amikor végső utadra léptél:elmentél, mert Mancika hívott és Te nem hagyhattad egyedül. Most, hogy túl vagy az élet nagy titkain és Mancika hívó szavára telketek találko­zott,- a végtelen, örökkévaló térben és időben maradjatok együtt.szeressétek továbbra is egymást abban a földöntúli misztikumban, amely számunkra, földi halandóknak megfejthetetlen. Fogadd barátaid nevében, a Szövetség nevében, amely egybefoglalt mindnyájunkat, utolsó búcsúszavunkat: Isten veled, Fettman Jóska. DR. KARDOS LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom