Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-04-22 / 11. szám
8 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. április 22. ERDÖHÁZI HUGÓ : A MAGYAR ASSZIMILÁCIÓ REFLEKTORFÉNYBEN Tudományos vita a modem idők zsidó asszimilációjáról Haifa egyetemén Izgalmas olvasmányt hozott a posta Haifáról. Aije Kaddar barátom küldte el a haifai sympozium előadás-kivonatait erről a ma is aktuális kérdésről. Professzor Ettinger, a Héber Egyetem kiváló tudósa az asszimiláció útját mércézte a Felvilágosodás korszakos évtizedeiből, amikor Disraeli, Heine, Lasalle mutathatták meg tehetségüket az emancipálódó nyugati civilizációban. Igaz, ezzel vette kezdetét a politikai antiszemitizmus is. Professzor Katz Utópia és Beteljesülés című értekezésében Wilhelm Humboldt víziójával vette fel a harcot, akinek utópiájában az emancipáció bűvészmutatványai nyomán a zsidó eltűnik... Professzor Marrus a szélesebb értelemben vett európai asszimüációról adott elő. A michigani William O. McGragg, Jr. szerint az európai asszimüáció képtelensége szülte Theodor Herzl álmait 1890 körül. A nem-zsidó Prof. Macartney a teljes angliai asszimiláció sikereivel szembeállította az angliai antiszemitizmus felébredését. Románia, Középeurópa, Németország, Oroszország zsidóságának hasonulási törekvéseit és ellentmondásait vitatták meg. Bennünket első sorban a magyar zsidóság asszimilációs törekvéseivel és történelmi fejlődésével foglalkozó előadások érdekelnek. A Bar-Ilan Egyetem ismert és tudományos körökben megbecsült-professzora, Nathaniel Katzburg a magyarországi tizenkilencedik század zsidó asszimilációjának elemzésével helyesen látta meg, hogy a Halachához ragaszkodó zsidóság-részleg ellenezte az asszimüációt. A hagyománytisztelő orthodox közösségek ellenálló erejét azonban lassan megtörte a reform,- neológ zsidóság simulékonysága, az erősen megjavuló szociális és politikai körülmények a XIX. században. Katzburg rámutat arra, hogy amíg Nyugateurópa orthodoxiája homogén társadalmi alapokra épült, addig a magyar orthodoxiában nemcsak a nyugati típusú askenáz zsidóság foglalt helyet, hanem a keleteurópai chaszid vüág is, főleg a Galíciából induló bevándorlás következtében. Az asszimiláció elleni harc Magyarországon az orthodox zsidóság részéről igazi erőt jelentett, - amíg Nyugateurópában erőtlennek bizonyult, mert vallásilag meggyengültek a közösségek... A politikai körülmények is kedveztek az orthodoxiának, mely lojális volt a „konzervatív,, Habsburgokhoz, az asszimilánsok pedig lelkesen követték a magyar nacionalista mozgalmak ifjúságát: kossuthi, Petőfit követő nemzedékeit... Az 1867-es kiegyezés után az orthodox zsidóság elszigetelődött, gettó magatartást vett fel a „magyar,, világban. Á tizenkilencedik században mégis: még élt az orthodox hagyományok ihlete, a chaszidiküs páthosz és vallási romantika csodálatos inspirációja... A haifai egyetem professzora, Asher Cohen előadásában megvizsgálta a magyarországi fiatal zsidó intelligencia magatartását az asszimüációval kapcsolatban: az 1930-as években, amikor már a hitleri Európa antiszemitizmusának körvonalai kímélet nélkül rajzolódtak ki a középeurópai horizonton. 1922-ben Magyarország volt az első európai ország, mely törvénybe iktatta a numerus clausus-t, mely hűen tükrözte vissza az egyetemes népi antiszemitizmus közvéleményét a Dunamedencében. Az asszimilációt ez nem akadályozta meg. Ugyanis Magyarországon sosem engedték meg Horthy társadalmában a zsidó politikai szervezkedést, mint Romániában, Csehszlovákiában, vagy Jugoszláviában. Fájdalom, a zsidóság jó része nem is kívánt politikai-zsidó szervezkedést. Az asszimiláció délibábját követő magyar zsidóság többsége patrióta kokárdával közeledett a katasztrófa szakadékai felé... Szemüket vakká tették, fülüket süketté, - nem akarták tudatosítani, hogy a nép nem fogadta el őket egyenrangú „magyar,, polgároknak. A gazdasági és kultúrális területeken tehetségük arányában érvényesültek. Itt még a gazdasági és kultúrális integráció frazeológiáját is alkalmazni lehetett. Érdekes követni a harmincas évek „népi és urbánus szellemi áramlatainak,, állásfoglalásait az asszimüáció, a zsidó kérdésben. A Válasz és Szépszó köré tömörülő fiatal írók közül páran foglalkoztak a zsidósággal. Veres Péter szerint „vér-keveredés,, nélkül nincs asszimüáció és mivel a zsidók és parasztok nem házasodnak össze, a zsidók nem azonosulhatnak a magyar néphez. Németh László, a másik jelentős író, az Iszonyat európai hírű alkotója szerint az asszimüáció nem lehetetlen. Túl sok zsidó működik a magyar kultúrális életben: így antiszemitáskodott. Majd kijavítva vaüomásait: „két nép,, között jobb megértést sürgetett. Németh László brutális őszinteséggel tette fel a kérdést már a harmincas években: „A zsidóknak választaniok keü „Jeruzsálem és Magyarország,, között... Ezt mondta Németh László, amikor a zsidó ifjúság csak titkos vágyakban és óvatosan feltámadó chaluc mozgalomban élte a cionizmust és a magyar zsidóság zöme félve és talán idegenkedve gondolt Herzl tanaira. A történelem sodrában felbukkannak nevek... Radnóti Miklós, a szegedi fiatal „népiesekhez,, tartozó, nagy magyar-zsidó költő, akit elpusztítottak a jugoszláviai haláltáborok lázai, szenvedései... Erdélyi József, a nép költő, aki tőről metszett nyilas, úszító fasiszta lett, a Veres Péterek, Németh Lászlók nem nagy dicsőségére... Kovács Imre, a tehetséges népi író viszont az asszimüált zsidót teljességgel magyarnak MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁLATÁBAN (Folytatás a 4. oldalról) HA A „FURCSÁN VISELKEDÖK,, FREUDI „TEST,, ALÁ KERÜLNÉNEK Az amerikai freudisták New Yorkban megjelenő folyóirata, a Psychology Today, legutóbbi kimutatása szerint a Big Apple területén minimálisan huszonötezer állandó pacienst kezelnek a helyi pszichoanalitikai rendelőkben. E szám alatt persze nem szerepelnek az időnkénti betegek vagy a zárt intézetekben ápolt, ön- és közveszélyes beutaltak, akik magától értetődően, egészen más kategóriát képeznek. Azok sem szerepelnek a statisztikában, akik a nyílt utcákon, tereken, összejöveteli helyeken, társasközlekedési járműveken, bérházak vagy irodaépületek halijaiban, magánlakásokban, árúházakban és ki tudja felsorolni, mennyi más helyen - - enyhén szólva — furcsán viselkednek és következő megnyilvánulásuk teljesen kiszámíthatatlan. Vájjon hány életet lehetne megmenteni és anyagi kárt megtakarítani, ha ezek is kezelés alá kerülnének - freudi alapon ? ——— — ....... HUNGARIAN MEAT CENTER, Inc. —sertés, marhahús készítmények — házi füstölt kolbászfélék, —szalámi és az összes finom felvágottak, —füstölt sonka, paprikás szalámi, turista, szebeni szalámi, —m inden házilag készül! 1592 SECOND AVENUE (82. és 83. utcák között) NEW YORK, N.Y. 10028 - TEL.; 650-1015 1 l Lapunk hasábjain szívesen helyt adunk közérdekű, vagy érdekes írásoknak. Nem közölt kéziratokat nem küldünk vissza. Minden cikkért annak írója felei. -7oto EUctz'lC cSupp(tj Co. CAMERAS • FILMS ELECTRICAL APPLIANCES WHOLESALE AND RETAIL All electrical appliances for European use - 110-120 Volt Open Sunday - Closed Saturday ORegon 3-5222-3 S. FRUCHTER 31 ESSEX STREET E. GOLDSTEIN____________New York, N. Y. 10002 H. ROTH & SON IMPORTERS "Lekvár hordóból" mák, dió, háztartási cikkek 1577 FIRST AVENUE NEW YORK, N.Y. 10028 — TEL.: RE 4-1110 — Szerezze be gyógyszerszükségleteit megbízhatóan, olcsón nálunk: HEYMAN'S PHARMACY 5101—13 Avenue Boro Park, Brooklyn — Tel. 435-5644 — Beszélünk magyarul, héberül és jiddisül is. A legfigyelmesebb kiszolgálás! E hirdetés felmutatói kedvezményben részesülnek! fogadta el. Teljességgel ? Asher Cohen leleplezi nézete őszinteségét, idézve tőle: Középosztályunk részeg lesz a német-zsidó, ál-magyar kultúra lemonádéjától. Igazat adok professzor Cohennek, hogy a magyar szeüemi élet fiatal generációja nem fogadta el, mint „fait accompli„-t a zsidó asszimüációt. A sympozium keretében a magyarországi zsidó asszimüációról előadást tartott a Londonban élő Schöpflin Géza, a nagy magyar esztéta és író, Schöpflin Aladár leszármazottja. Kitűnő ajánló levél...Foglalkozik a magyarországi zsidóság megsemmisítésével, a háború utáni helyzettel, az antiszemitizmus és anticionizmus fogalmaival és társadalmi, politikai hátterével. A zsidóságot szerinte sem fogadták be a táján, teljesen „idegenek,,-nek, „gazdasági versenytársakénak tartották őket. A magyar zsidóság formális asszimüációja sosem ereszthetett olyan gyökeret, amelyről Bródy Sándor ábrándozott, az alföldi nyárfák szépségét zengve... i A zsidó asszimüáció kérdését leegyszerűsítették és „megoldották,, a vészkorszak évei. És győzelmes útmutatást kaptak a diaszpóra zsidói Izrael áüamiságának politikai, társadalmi és kultúrális inkarnációjában. Talán Bródy Sándor ma már a cédrusokat és nem a nyárfákat választaná. Ki tudja ? ...
