Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)

1977-02-01 / 7. szám

12 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. február 1. Nem hinném, hogy tévedek, amikor Amerika varázsáról szólok. Mióta a távolságok órákra csökkentek a kontinen­sek között, az országjárás felér egy újabb népvándorlással. A ..sokat olvasott., embert felváltot­ta a ..sokat látott,, ember. Az ítélet nem írók fantáziájának kölcsönzése, útleírása, hanem személyes élmények egyéni kiérté­kelésén alapul. Nyelveket beszélő magya rok. pozitív ismereteink alapján máskén’ ítélhetjük meg Rómát. Párist. Bécset. Lon­dont. hol annak történelme sem újdonság részünkre. A nagy német álom azon bukott — például —. mert nem ismerték Amerika óri­ásának. vagy a nagy angol világbirodalom erejét, gazdagságát, lehetőségeit, szellemét, makacs kitartását s az ismeretek megtor­pantak egy-egy belgiumi hídnál, talán a Maginot-vonalnál s mire ráeszméltek a való­ságra. késő volt. Ez a ..varázs., ma sem vesztett érté­kéből. A polgári utas már megjárhat múze­umot, tornyot, csúcsot, szülőföldet, beku­kucskálhat múltba, jelenbe, hozzátartozó­ink takargatott rejtelmeibe is. s mikor jól kifáradt élményeiben, hetek után visszavá­gyik ide: Hiába, itt a legjobb...! De jó visszaérkezni. A vámtiszt is mosolyog egyet: Welcome Home ! Amíg az őszinte jóérzésnek eddig a pontjáig jutunk, rögös az út. A tapaszta­lat szerint több, mint öt esztendőt ád a tör­­vérty a polgárosodásig s itt nincs kivétel. Ezalatt valami mást is megtanulunk, mint hogy milyen színű az autóbusz, hányféle a kenyér, a munka nem szégyen. Azt mondanám, a tandíjat meg kell fizetni, ha már ide szakadtunk. Kerek öt­ven esztendeje hajóztam először s akkor ideát rettenetesen ,,béke volt,,. Pro­­hibició, depresszió, gangsztervilág, volt ám tanulnivaló. Másodszor is megjártam az utatc már éppen küszöbön volt a polgáreskű, mikor egy baleset folytán visszakerültem Pestre. Az ébredezés évei ígéretesek voltak, miié bekapcsolódtam -észre kellett vennem - . hogy amerikaivá lettem. Életpárom Chicagóban született, mindkét nyelvet tökéletesen beszélte. így kapcsolódtunk a hazai társadalomba. De a „varázs„-t, az itteni élet tapasztalatait. A merikaszeretetét vittük, beépítettük éle­tünkbe. Kapocs voltunk a két kontinens kö­zött, hiszen hábrú előtt ezrével volt látoga­tó az Egyesült Államokból is. Összegyűj­töttem a visszavándorlott —immár állandó­an otthonélő — magyarokat, kitelt uhu egy kis kolónia is. Semmi sem tart örökké, mire fel­ocsúdhattunk volna, már Varsót is össze-A NEW YORKI FIGYELŐT kiadja a 21st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CORP. Tel.: 288-2980 205 East 85th Street New York, N.Y. 10028 Minden cikkért annak írója felel bombázták. Úgy látszott, semmi közünk hozzá. Napokkal előbb -nem túlságosan nagy figyelemmel - olvastunk egy, a US- vetség küldötte gépelt ívet nejemnek címez­ve. Vészfelhők gyülekeznek, ajánlatos pol­gárainknak visszatérni. Hogy mennyire, azt még senki nem gondolta. Hadköteles lévén, az ország elhagyása egyre megold­­hatatlanabb volt. leragadtunk, lassacskán éber megfigyelőjeként amerikai szemmel követve a meglepetéseket. Európa fogság­­baesését. Pöttömnyi országok parancsra üzen­tek hadat világbirodalmaknak, de Amerika józansága szemmelláthatólag kímélte ha­zánkat: nem bombázta. Pedig az ország la­kossága erre is felkészült. Rendeletek írták elő minden új házban, villákban óvóhelyek vasbetonos építkezését, riadó próbák, ko­moly oktatás, felkészültség és fegyelem vár­ta az elkerülhetetlent: a véget. Az ország német megszállása után (március 19.) válságba került, kiút nélkül. Az eszelősek megvadultak, a többség józan maradt. A főváros is. Papírjaim szerint a csillagsávos lobo­góra felesküdtem és így a fegyveres szolgá­lat helyett a polgári légoltalmi szolgálatra kaptam beosztást. A régi kapcsolatok alapján bizonyos mozgási lehetőséget biztosított. így volt alkalmam felkeresni azokat az amerikai polgárokat, kiket fokozatosan internáltak, mint -nem ellenséges- idegeneket. íratlan kötelesség volt meglátogatni őket. Nem kértem engedélyt se erre. A Ke­leti pályaudvar indulási oldalával szemben nagyobb rendőrségi épület volt, ott kaptak helyet a kijelöltek csoportosan. Az első be­nyomás is az volt, mint Ellis Island feladata New Yorkban a háború előtti évek idején Szokványos étkezési idők, férfiak, nők el­1571 YORK AVENUE NEW YORK, N. Y. 10028 Phone: RH 4-0556 különítve hálótermeikben, nappal unalom­űzés. Naponta az internáltak által szabadon kijelölt személyek kíséret nélkül kimehet­tek a városba, szükségletek bevásárlására. ’ Keresztények-zsidók voltak az elkü­lönítettek között, erőszaknak, anomáliák­nak nyoma sem volt. (Érzésem szerint a németek nem is tudtak a csoportról.) 1944 április 3.-án az amerikaiak elő­ször bombázták Budapestet. Még a „riadó,, alatt gyalog és kerékpáron jártam be az el­pusztított területet (főként Soroksári út ipari negyedét), ahol a polgári lakosságból nem volt nagy az áldozatok száma. Ezirányban, tudtom szerint Törökor­szágon át, a kormány figyelmeztetést ka­pott a tömeges elhurcolásokra készülődés­ben (július másodika adta meg a választ, mikor is a lakónegyedek is „szőnyeget,, kaptak). A pusztítás megdöbbentő volt. Előzőleg -április 3 tapasztalata alap­ján- internáltjaink kérték, hogy helyezzék el őket a Keleti p.u. környékéről, hiszen az stratégiai pont. A kérés indokolt volt. Rendőrségünk jóindulatában a Pálma utca hét villáját kiürítette, oda költöztek be - mondhatni - emberséges és nem szigorú elbánásban részesülő polgáraink. A fásított, kellemes környezetből nem is szívesen mentek a városban! de a légoltalmi (Civil Defence) törvények őket is kötelezték. A Városliget keleti oldalán levő utca az Állatkerthez volt közel, ahol -emberi számítás szerint- nem volt célpont. Július másodikén vasárnap délelőtt megszólaltak a szirénák. A napsütésben megcsillantak a liberátorok szárnyai, aztán tervszerütlenül,-hol itt, hol ott lobbantak tüzek, egyre kíméletlenebbül. Szolgálati beosztásom a Stefánia-úti körzethez kötött. Közel a Ligethez, ahol a Milleneumi Emlékmű és a Műcsarnok is bombát kapott. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Hirtelen a Pálma utca felől láttunk becsapódást. Kis osztagommal azonnal a helyszínre siettünk: az ötös számú ház pin­céjének vaslemezét hajlította meg az fontos bomba. Feltéptük, 4-5 félalélt em­bert sikerült kimenteni. Akik odébb voltak... már nem volt mentség.Megérkezett a Vöröskereszt, mentőautók, feladatunk végétért. A név­cédulákat a rendőrség elhelyezte a tizenhét áldozatra. Nem volt ellenvetés, mikor fel­jegyeztem neveiket. Este megkaptam az en­gedélyt az Amerikába szóló rövidhullámú adón, hogy beszámolóm a rádión jusson el: a legszomorúbb riport. Aztán feleségem is az első amerikai géppel visszatért szülőföldjére. Átvészelte a világégést otthon, de a béke biztonságát alig élvezte. Van valami, ami az óvóhelyek bombáinál is kiszámíthatatlanabb, ahol megtorpan az orvostudomány. Örök vilá­gosságnak hívjuk. Úgy hiszem, jeltelen ma­radt a Pálma utca öt is. GY1MESI KÁSÁS ERNŐ WEISZ MALKA: TÖVISEK UTJÁN (versek) Az Ízléses kivitelű és megható kö­tet a .szerzőnőnél $4.50 áron rendel­hető meg: 189 Ross Street, Brook­lyn, N.Y. Tel.: (212) 384-1874. KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Antik és műbutorok ! a legszebb kivitelben kaphatók LÁSZLÓ KATZ volt nagyváradi antik és műbutor asztalos üzemében 525 West 26th Street New York, N.Y. 10001 DAN OFRY: Izrael győzelmes hat napja A HÚSZÉVES IZRAEL LEON URIS : EXODUS ISZER HAREL : A Garibaldi utcai ház Kishont Ferenc: 100 új humoreszk Dr. Kraus: Lélek szárnyain-héber-magyar imakönyv Dr. Singer Leo: Sulchan Aruch, héber­magyar, l-lII. Dr. Singer Leo: Dávid zsoltárai, héber­magyar Az újpesti, váci, dési, erdélyi, stb. zsidó­ság története és mártirkönyve, Gréda József: Héber költők antológiája Újvári Péter: Zsidó Lexikon Abádi Ervin: Az ítéletnapi háború Abádi Ervin: Mérlegen Radnóti Miklós összes versei Radnóti Miklós: Bori notesz Plesz Artur: A . játékos Eötvös Károly: A nagy per l-ll-lll Hans Habe: Küldetés Hans Habe: Halál Texasbani Hans Habe: Mint hajdan Dávid Kiss József: Összes költeményei l-ll Klein Juda: Őszi rózsák, versek Kóser szakácskönyvek Vajda Albert: Só, bors és patkány méreg (Humoreszkek) László: Eli Kohen István: Szakadék Dezső: Istenkeresők M. GOLDSTEIN 4418 16th Avenue Brooklyn, N.Y. 11204 - Tel.: 853-5708 -Deutsch Barzilay Schön Dr. Atlasz Miklós: Az élet forrásai Fürth Margit: Maris I Maris I Fürth Margit: Alagút Galili Ervin: Tanúk vagyunk Scheiber Sándor: Évkönyv Hegedüsné: Miért ? Egy deportált nő élményei J.M. Chum: Meséld el fiadnak J. M. Chum: Ez a föld l-ll ÚRI DÁN : Az Uganda művelet Halász Péter: Fogócska Halász Nicolae: Dreyfus kapitány John Carré: A kém, aki a hidegről jött Salom Alechem: Tóbiás, a tejes ember Salom Alechem: Énekek éneke Aczél Tamás: Vihar a napsütésben Nagy Vince:Októbertől Októberig Zilahy Lajos előszavával Weisz Malka: Tövisek útján Ismét kapható: KATZ LÁSZLÓ: The Art of Wood Working PÁLMA UTCA 5 KERESTETES SASSON (BIRN) LILI-t keresi adai (Jugoszlávia) barátnője. Tudtával a keresett személy Californiában él. Apja neve Josip Birn. Sasson Lili A Ián, valószínűleg 1919-ben szüle­tett. ott élt 1940-ig, majd Milanóba ment, 1969-től pedig Svájcban élt. végül 1975-ben Californiába távo­zóit. A kereső személy apróságokat, vala mint a keresett Adán eltemetett édesanyja sírhalmáról akar neki fény­ke oet küldeni. Értesítést a Figyelő ♦nUba kér. ABALON GLASS MIRROR & VENETIAN BLINDS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom