Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-11-03 / 20. szám
8 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. november 3. ERDOHÁZ1 HUGO: A CIONIZMUS ERKÖLCSI ÚJJÁSZÜLETÉSÉNEK KÖNYVE Ideje Truman politikai szerepével foglal- I zott? Vájjon ma Amerika és Anglia állam-A cionizmus és Izrael történetének kutatói számára nélkülözhetetlen forrásmunkák sora sorakozik fel szerencsére a könyvtárak polcain: Stein munkája a Balfour Deklarációról, Elon dokumentációs tanulmánya Herzl működéséről, Weizman írása: Kísérlet és Tévedés, valamint Herzog tanúságtétele: A bűnbocsánat háborúja. Mindnyájunk számára fontos a sorsdöntő hónapok és évek sodrában felvértezni tudásunkat a cionizmus és Izrael védőiéként, --„végvári katonájaként,,—ahogyan a diaszpóra zsidóit nevezte el Izrael államának első elnöke, a manchesteri kémikuskutató, Chaim Weizmann. E ragyogó alkotásokhoz csatlakozik most Howard M. Sachar számos új történelmi revelációt tartalmazó kötete: Izrael története a cionizmus keletkezésétől napjainkig. Meghökkentően újszerű, akár a cionizmus pártjainak politikájáról szól, akár például a Jóm Kippur-háborúról. 800 oldalon keresztül bontakozik ki az eseményekbe mélyen behatoló, vizsgálódó, elemző dokumentációja. Talán először mutatkozik meg világosan és drámai módon, hogy Herzl inspirációja, páthoszának varázsa hogyan hatott Weizmannra és követőire, hogyan tette lehetővé a cionizmus korai óriásainak, hogy kiépítsék politikai kapcsolataikat az angol államférfiakkal, akik akkor a világpolitika imperiumi fegyverzetében formálták a földkerekség térképét. Professzor Sachar természetesen Lloyd George-ra, Balfourra, Milnerre gondol. Az oknyomozó módszerekkel operáló profeszszor szinte prófétai hevülettel hangsúlyozza (kevesen előtte ilyen világosan), hogy a Balfour-deklarációnak a zsidó állam jövője szempontjából felbecsülhetetlen értéke volt. A Balfour-deklaráció a- hazára vágyó zsidóságnak olyan „harcos hídfőt, hidat,, épített, amelyen át az országalapító út Palesztinához vezethetett. Ezen a „hídon,, át érkezett az akkor sivatagi tájra a zsenilis „második alija,, - amely új zsidó társadalmat teremtett, különbözve a kétezer év óta ismert diaszpóra-zsidóságtól, Róma, a Spanyol félsziget, Keleteurópa, Amerika zsidóságától, az államalapításra érett új zsidó népiséget rakta le a maláriától sújtott forró, sivatagi utakra és a régi dicsőségre emlékeztető judeai hegyek sziklás-erdős ösvényeire. Számunkra, akik Izrael propagandistái vagyyunk New Yorkban és Londonban, igen fontos tájékoztatót nyújt arról, hogy a húszas-harmincas években hogyan keletkezett Palesztinában az arab-zsidó összeütközés, amikor az arabok rájöttek arra, hogy számukra előnyösebb a terror, gyilkolás, t zendülés, mint a diplomácia. Vájjon Arafat és terror-különítményei nem ezt az utat követik ma is ? Kétségtelen, hogy Professzor Sacher hőse Chaim Weizmann és megállapításai a cionizmus történészei között viharos vitákat inspirálhatnak. Mert az érdekes szempontok szerint módszerező tudós-kutató arra mutat rá, hogy Weizman ellenezte az úgynevezett „cionista maximalizmust,, és bár a Palesztina-konfliktusban a zsidó jogokat „jogosabbaknak,, tartotta mint az arab aspirációkat, de igyekezett azokat is „elismerni,, - nagy perpatvarokat, belső kiábrándulásokat okozva a második alija úttörőiben és később feszültséget vonva Ben Gurion és az államelnök közé. Professzor Sachar hőse Weizmann, aki kicsit háttérbe szorult az ötvenes, hatvanas évek országmentő izgalmainak sodrában s kit lehetne ezért okolni ? A könyv két fejezete érdemel említést: „Anglia visszautasítja a Zsidó Nemzeti Otthont,, és „ A Jisuv visszautasítja a Mandátumot,,. Az amerikai zsidóságot közelről érdekelni fogja Truman elnök szerepe, korszakos hozzájárulása Izrael születéséhez. kozni, emberi nagyságának méltó keretet adni a háború utáni izraeli-állami tudomány lapjain, az izraeli emberek szívében. Annál is inkább, mert a sors kifürkészhetetlen akaratából: a névtelenség szürkeségéből a világszínpadra érkező „csendes,, amerikai Izrael államának egyik alapítója, nem-zsidó „honfoglalója,,. Professzor Sachar kihangsúlyozza, ha Roosevelt élt volna ebben az időben, a zsidó állam újjászületés talán még évtizedekig is vajúdhatott volna. Ismerjük a háborús döbbenet és a hitleri vérfürdők tragikus éveiből Roosevelt fagyos szívét, politikájának tragikus merevségét, ha a zsidóságról van szó. Gyönyörű elismerés ajándékát nyújtja Sachar Adnauernek, emlékének, aki a zsidó állam gazdasági életében játszott emlékezetes szerepet. Adenauerrel szemben is bátor, újszerű a könyv hangja, nem konvencionális frázisokkal tárgyalja ezt a történelmi időszakot. Az 1956-os szuezi kampánytól a hatnapos háborúig forgatja a történelem napjait és nem rejti véka alá, az arabokkal való békés együttélés perspektívája csak csalóka délibáb. Vájjon ma a helyzet váltoférfiai nem újból délibábokat kergetnek ? A hatnapos háború után „Izrael Birodalma,, című fejezetben hangsúlyozza az izraeli „uralkodó osztály,, jólétét és nem késlekedik meghirdetni: tragikus illúzió, ha azt hisszük, az arabok elfogadják a „megszállást.,. Bár a jövőt néha Sachar félelmetesen apokaliptikusnak látja, bár rámutat könyörtelenül olyan valóságokra, melyeket eddig nem akartunk felfogni, „földrengésről,, is szól próféciája (nem mindenben értünk vele egyet), mégis a remény meggyőződésével tesz pontot nyolcszázoldalas művére: Megjövendöli az izraeli társadalom erkölcsi regenerálódását, újjászületését „weizmanni,, értelemben, hősének morális normáival és programmjával. És valóban, a Jóm Kippur-háború nagy kataklizmájában ez az erkölcsi újjáébredés folyamata már meg is kezdődött. Professzor Sachar a cionizmus prófétai mozgalmát új világításba helyezte számunkra. Tanulmányozzuk. Vitatkozhatunk vele, de tanuljunk is revelációiból. JÖN! S • fi "3 ff n ßuchtbautit Ciiterjirijej Pic^ckU. JÓN l K (Mill m SZOMBAT 1977 . DECEMBER 10.-én este 7.00 PM VASáüftóP 1977. DECEMBER 11.-én d.u. 3.00 PPA A JULIA RICHMAN HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN 317 EAST 67th STREET AT THE SECOND AVENUE ILYEN isii ÉG mm VOLT! \|Z fiz AMIT MINDENKINEK LÁTNI KELL! * * * A H 'k * * BUDAPESTI : •I •< f: f | f. « FŐVÁROSI nagycirkusz ” LEGJOBB ARTISTÁINAK VENDÉGSZEREPLÉSE NEW-YORK-bai A MŰSORBAN SZEREPELNEK: TOMMI A VILÁGHÍRŰ ZENEBOHÓC, AKROBATÁK ,«CHARLES” UGRÓCSOPORT, REPÜLÉS AZ UGRÓDESZKÁRÓL, LEGIBALETT, VILLÁM ZSONGLŐR, EGYENSÚLYOZÁS A LEVEGŐBEN, KIVÁLÓ ART ISTÁK , I DOM I TOTT KUTYÁK, ÉS RENGETEG MÁS NAGYSZERŰ CIRKUSZI MUTATVÁNYI Hefyárak: FELNŐTTEK : $ aOO - 7.00 ~ 6.00 - 5.00 Gyerekek 12 éves korig: 5 5.00 -4.00 - 3.50 - 3.00 SZÁMOZOTT HELYEK Jegyek kaphatók éa telefonon ii megrendelhetők: BUCHSBAUM ENTERPRISES, INC., 1563 Second Avenue New York, N. Y. 10028. Telefon: 628-5771 (bármikor hivhaló) HMaMtMIttMMttMItMMMtMtNMMNtM«
