Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-02-01 / 7. szám
4 NEWYORKF FIGYELŐ 1977. február 1. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA SZERTEFOSZLOTT A KÖLTŐI DÉLIBÁ3 Magyar zsidók Amerika szolgálatában A KÖLTŐNEK INDULT ORVOSPROFESSZOR A tények által oly gyakran igazolt jiddis közmondás szerint egy zsidó lelket sohasem lehet felbecsülni... A nyolcadik X- től már nem nagyon távol levő, sajátságosán zsidó dr. Linksz Arthur szemészprofesszor Columbus földjén eltöltött közel négy évtized alatt sem tartotta magát túlságosan közel a zsidó közösségi élethez. Akik már elolvasták a VISSZANÉZEK...címen a napokban megjelent, lebilincselően érdekes és századunk első két évtizedének még „ferencjózsefi Nagymagyarországára,, és önmagára rendkívüli mértékben jellemző önéletrajzi művet, amely a FIGYELŐT is kiadó vállalat gondozásában jelent meg,magyarázatot találnak a paradoxonszerű jelenségre, — igazolást a jiddis közmondás mélyebb értelmére. Szinte gyermekkorában került el hazulról. Az elemit még a devecseri iskolában végezte, a négy polgárit már Pápán, majd a latin különbözeti letételével bejutott a pápai református kollégiumba,— oda, ahol Petőfi és Jókai Mór is diákoskodtak. Édesapja kedvéért Pápán is, szabad óráiban, kevés hévvel még, folytatta zsidó tanulmányait. Bár apja orthodox rabbinak szánta, matézisből és más exact tudományokban volt a legjelesebb, arról szövögetett délibábos álmokat, hogy híres magyar költővé válik. Irt is lirai költeményeket, három szemeszteren keresztül jogot is hallgatott, végül orvos lett belőle. Kitűnő specialista. Mindez nem merő véletlenségből és nem is ment símán. Nem csak azért, mert egyedül kellett létfenntartásáról is gondoskodnia, hanem mert már a kurzusos Magyarországon is re héz volt zsidónak boldogulni. A prágai német egyetemen kezdte orvosi tanulmányait, majd a weimari Németországban, Kiéiben 1925-ben szerezte meg orvosi doktorátusát, amely nem jogosította Németországban orvosi gyakorlatra. 1928- ban végül Pécsett nosztrifikál, közben a pesti Zsidó Kórház szemészeti klinikáján is működik, egybekel élettársával, Orbán Magdával és együtt Münchenben töltenek két szép évet - már Hitler árnyékában, - de még naivul egyetemi tanári karrierről ábrándozott. A Völkischer Beobachter egy förmedvénye hideg zuhanyként érte. A náci-hivatalos „leleplezte,,- hogy a magyarzsidó orvos „az Egyetem szemklinikáján egy német szájából veszi el a kenyeret.,, Főnökéért, akinek ereiben 25 százalékban zsidó vér folyt, „Lusztig zsidó,, szintén diága árat fizetett. AZ ELSŐ ZSIDÓTÖRVÉNY NYIIOTTA FEL SZEMÉT EGY ELKANYARODOTT ORTODOX RABBI-IVADÉK ÖNVALLOMÁSA Az általános magyar irodalmi szempontból is eseményszámba menő, értékes, önvallomásszerű mű piacra dobása alkalmával az illusztris szerző tiszteletére rendezett impozáns fogadáson általános tapsvihart váltott ki Nánási Miklós, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozata új elnökének bejelentése, amely szerint Linksz professzort a Világszövetség tiszteletbeli elnökévé avatja. Ugyanígy Carelli Gábor, a hírneves operaénekes, a Fészek Club elnökének hasonló bejelentése a magyar írókművészek szervezete tiszteletbeli elnökséget illetően. Dr. Linksz Arthur professzornak a VISSZANÉZEK... című műve az egyetlen, amely magyar nyelven látott napvilágot és amely nem kimondottan „száraz,, tudományos jellegű. Egyben apropos is ahhoz, hogy a szerző életével, jelentőségével ebben a rovatban foglalkozzunk. Rendszerint ugyanis eddig azokat méltattuk -egyes kivételektől eltekintve-, akik már a történelemhez tartoznak. Kezdjük néhány korai életrajzi adattal, amelyek művéből is adódnak. A felvidéki, Nyitra megyei Galgócon látta meg a napvilágot 1900 júnjus 23.-án. A zsidó kalendárium szerint 5660 Szíván hó 26.-án. Édesapja, dr. Jicchak Ignác Linksz annak idején még segédrabbi, tanár — valóságos „anachronizmus,,: sohasem használta a budapesti tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori titulusát, és használaton kívül helyezte a világhírű budapesti rabbiszemináriumban kapott rabbiképesítését. Ehelyett apósa és két másik, ismert, szigorúan orthodox rabbi által „kézfeltevéssel,, SMICHA-val avattatott orthodox rabbivá és ekként működött előbb Devecseren, —ahol az ifjú Arthur nevelkedett—, majd később az osztrák határmenti Kőszegen. A 75 esztendős agg rabbit és nejét innen deportálták a vészes emlékű 1944-ben. Dr. Linksz Arthur szülőanyja egyetlen gyermeke születése után pár héttel viszszaadta lelkét Teremtőjének. A híres Landesmann-rabbidinasztia leszármazottja volt. Mostohaanyját, akiről csak serdülőkorban tudta meg, hogy nem édesanyja, fiúi rajongással vette körül — nem érdemetlenül. A szigorúan hithű rabbi-apa -egyházi művek szerzője- és a másik véglet felé hajlamos fiú között a viszony pedig eléggé bizarr volt. De ez már a VISSZANÉZEK-re tartozik...- Puski-Corvin -HUNGARIAN BOOKS, RECORDS & IKKA 1590 Second Ave. (82-83 utcák között) New York, N.Y. 10028 - (212) 879-8893 KÉRJE DÍJMENTES ÁRJEGYZÉKÜNKET! TÖBBEZER KÖNYVBŐL, HANGLEMEZBŐL ÉS HANGSZALAGBÓL VÁLOGATHAT — POSTÁN IS SZÁLLÍTUNK! — Látogassa meg boltunkat! Szombaton egész nap nyitva Egy talmudi mester szerint az a bölcs, aki előrelátó, — aki látja az eljövendőt. — Linksz doktor az eléggé alapos müncheni leckéből sem okult még. Igaz, könynyű utólag bölcsnek lenni! 1931-ben „végleg hazatért,, Magyarországra. Kiakasztotta a réztáblát új, budapesti lakásának ajtajára és a Zsidó Kórház szemészeti klinikáján is újrakezdte szakorvosi működését. Az első zsidótörvény hatása alatt, 1938-ban, még mindig nem túlkésőn, eszmélt rá a barna pestis vészes közeledtére: Amerikába szóló vizűm iránt folyamodott. A „Kivándorlás célja,, című rovatot a kérdőíven így töltötte ki: „Én magyar vagyok, szeretem hazámat és tisztelem törvényeit. Ha hazám törvényhozói úgy látják, hogy a zsidók nagy száma és befolyása kárára van hazámnak, akkor úgy gondolom, legjobb, ha minden zsidó, aki csak teheti, elmegy és a törvénynek mielőbb engedelmeskedik.,, Bizony, minő katasztrófát jelentett törzsünknek, hogy olyan kevesen voltak akkor még előrelátó bölcsek... Dr. Linksz kérését rekordidő alatt teljesítették. 1939 tavaszán már bronxi rokonsága körében él. Fél esztendővel később felesége is követte. Jelentős szemészeti szakorvosi gyakorlatot, élettapasztalatát, kitartó szorgalmat és hivatása —szembetegek gyógyítása— iránti nagy-nagy lelkesedést hozott magával. Évek folyamán azután ez a lelkesedés fogadott hazája - a fajra, felekezetre és Származásra való különbség nélküli, egyenlő lehetőségeket a gyakorlatban is biztosító Egyesült Államok iránti rajongássá változott. Ez a szerelem a mai napig is tart I AMERIKA ÉS A HAZÁJUKBÓL ELŰZÖTT TUDÓSOK EGYMÁSRA TALÁLTAK Rövid időn belül, szerencsés módon, egy őt még Münchenből ismerő kollégája révén sikerült bejutnia a New Hampshire állambeli Hanover város Dartmouth Collegednek szemészeti intézetébe. Három évig működik e régi, kitűnő hírű klinikán, majd 43 éves korában Manhattan-ben (6 East 76th Street) megnyitotta ma is fennálló magánrendelőjét. Közben előadott, a New York University-n professzori kinevezést nyert, - kongresszusokon vesz részt, tanul, egyre tökéletesíti magát, a tanítás szinte hobby-jává válik. Generációkat gyógyított, nevelt. Több, elismert és didaktikus anyagként fs használt angol nyelvű szakműve jelent meg. Közülük legjelentősebb a két kötetben nyomtatott PHYSIOLOGY OF THE EYE és számos kisebb tanulmány. Tagja az American Academy of Ophtalmology-nak és az előkelő, exkluzív jellegű American Ophtalmological Societynek és magától értetődően az Amerikai Magyar Orvosszövetségnek. Két fia, James és David már az USA- ban született, „valódi amerikaiak,, és Philadelphiában élnek, — profán, business-jellegű pályán működnek. Az „apakomplexumos,, dr. Linksz Arthur önéletrajzi művében még ma is kesereg azon, hogy megboldogult édesapja sohasem látta unokáit, pedig, ahogy írja: „apámnak oly sokat köszönhettem azért, ami csak önmagam részére bírt értékkel ést akivel szemben oly háládatlan voltam mindazt illetően, ami számára volt magasztos...
