Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-10-01
12. oldal. NÉPSZÖVETSÉG. II. évfolyam. Október hó. az intézmént. Tegye államivá, nevezzen ki az intézmény hivatalaiba tisztességes, hazafias, képzett köztisztviselőket, a mai haza- fiatlan szociáldemokrata közegek helyett, szüntessék be az iparosok terhére menő fényűző működést s szűnjék meg az az állapot, hogy akik egyik nap mint szociáldemokrata izgatok gyűlöletesek az iparosok előtt, másnap mint az iparosok pénzéből előkelőén fizetett nagyurak uraskodjanak és gorombáskodjanak a derék, szorgalmas, hazafias iparos gazdákkal. Félő, hogy leghübb választóink fognak ilyenek után tőlünk elfordulni, de hiú ábránd azt hinni, hogy viszont talán a szocialistákat nyertük meg. Különösen kéri a minisztert, hogy a benyújtandó ipartörvénybe semmiképpen se engedje bele ezt a úgynevezett paritást, mert látjuk, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. Kossuth Ferenc miniszter: Kétségkívül vannak aggodalmak a kisiparosok körében, de ezeknek rászben a munkaadók is okozói. A paritás tényleg nincs úgy meg, mint a törvény kontemplálja, mert a munkaadók nem jelennek meg a gyűléseken, mig a munkások abszolút fegyelmezve vannak. Ennek tudható be, hogy a kerületi pénztárak alkalmazottai közé több iclyen vidéken szocialisták kerültek be. ismerteti azokat az intézkedéseket, amely: cn , folytán ki van zárva annak a lehető ét bogy a betegsegitő pénztárakban lév egyének bármely szervezetnek tagjai lehessenek, vagy aktiv politikában résztvehessenek. Búza Barna: A betegsegitő-pénztárak- nál igen pazarló gazuálkodás folyik. Valósággal fényt űznek a pénztárakban uralomra jutott szociali'sták. S ez bántja a munkás iparosságot, ez keseríti el őket, nem éppen az, hogy nagy áldozatot kell hozniok. Furcsán is érezheti magát az a tekintélyes iparos, aki talán ma elbocsát valami agitátort s ugyanaz másnap hivatali felsöbbsége, nagy fizetéssel, úri móddal, mig az a törekvő iparos alig tud megélni. Ismer egy esetet, amelyben a pénztár igen jól meglehetne egyszerű helyiségben is, de c helyett 2400 koronás erkélyes lakást béreltek a pénztárnak. Az ilyen dolgok nagyon fájnak az iparos munkaadóknak. Minek kellett éppen itt Groszmannak és Bokányinak, valamint társaiknak horribilis fizetéseket adni, különösen mikor semmi előképzettségük sincs. Kossuth Ferenc részletesen válaszol Búza Barnának s kijelenti, hogy intézkedni fog, hogy a pénztáraknál költekező gazdálkodás ne folyhasson s oda fog törekedni, hogy ez az áldásosnak induló intézménye kezdetleges bajoktól megtisztittassék. Grosz- man és Sarkadi még nincsenek véglegesítve. Országos Vallásegyenlőségi Szövetség. Szeptember 30-án, az egyházi és társadalmi körök élénk részvételével, a fővárosban megtartott gyűlésen megalakult az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség, a mely céljait a következőkben határozta meg : Öntudatra ébreszteni s a társadalmi munka terén egyesíteni hazánkban, felekezeti különbség nélkül, mindazoknak az egyéneknek és testületeknek munkaerejét, a kik a felvilágosodás terjesztése, a nemzet és a nép anyagi, szellemi és erkölcsi jólétének emelése, a józan vallásosság ápolása érdekében, az országos törvényekben kimondott és biztosított teljes lelkiismereti szabadság és a vallás felekezetek között való tökéletes jogegyenlőség és viszonosság elvei alapján s azok megvalósítása végett nasonló gondolkodású honfitársaikkal közremunkálni hajlandók. Az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség megaiakitói abban a meggyőződésben élnek, hogy ha nemzetünk javát munkálni akarjuk: meg kell szüntetnünk az anyagi és szellemi szegénységet; a bölcses- :g !c és a szeretetnek munkáival orvo- >h ;k kell szociál bajainkat; oc uunk 1 jII • vezeti ö ég . mé ; ■ in v >11 isságóí l t s arr< kell munkálnunk, h ,gy valóra váltván a törvényesen bevett teiekezetek között a mindenféle előjogok, kiváltságok nélküli tökéletes jogegyenlőséget és viszonosságot s egyenlő arányúvá tevén azok nemes valláserkölcsi és kulturális versenyét, mind az egyes egyházak, mind azoknak tagjai között megteremtsük a ma még hiányzó, de nélkülözhetetlen harmóniát s mindezekkel ösz- szeforraszthassuk a nemzetnek különböző rétegeit. Az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség nem tekint senkinek fajara, nyelvére, társadalmi állására és vallására; tagja lehet felekezeti, társadalmi osztálykülönbség néhül minden olyan nagykorú állampolgár, férfi és nő és minden olyan testület, a ki és a mely a szövetség kitűzött céljait szolgálni kívánja. A tagok örökös, rendes és testületi tagok lehetnek. Örökös tag az, a ki egyszersmindenkorra 50 koronát befizet. Rendes tag az, a ki magát legalább 3 évre 1 — 1 korona befizetésére kötelezi. Egyesületi tag az a testület, a mely legalább 3 évig 10—10 koronát fizet. Az alapszabály értelmében az olyan községekben, a melyekben a szövetségnek legalább 20 tagja van, a tagok helyi fiók-szövetséggé alakulhatnak és az Országos Szövetséggel szerves összeköttetésben álló önkormányzati szervezetet alkothatnak. A taggyüjtö-iveket
