Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)

1908-09-01

II. évfolyam. Szeptember hó NÉPSZÖVETSÉG. 5. oldal nem veszi kezébe a népsegitő akció fona­lát, akkor elveszti hatalmát a nép fölött végkép. Már pedig nemcsak hatalmi szempont­ból lenne szükség is ezi megcselekedni, hanem azért is, hogy jövedelmeit fokozza és erejét növelje. Az állam jövedelmeit óriási mértékben emelné az, ha az agrikultura nem szorítkoz­nék csupán az őstermelésre, hanem inten­zív lenne; de gazdasági egyesületeink nem képesek ezt megvalósítani. Azért lenne szükséges minden megyé­ben, községben szervezni a népsegitő egye­sületeket, amely országos kapcsolatánál fogva lelket öntve a gazdasági egyesületbe is s ha az állam megtartaná a vasúti és hajózási jegyeket (mint Tisza Kálmán ter­vezte) a gyermek menhelyek számára min- * den zóna jegy után 2 fillérrel s fokozato­san nagyobb pótdijjal: úgy lenne elég jöve­delme, hogy segélyezze a gazdasági egye­sületeket működésökben. Mert amint vármegyei pótadót vetnek ki a gazdasági egyesületek érdekében a lakosságra, ez népszerűtlenné teszi a gaz­dasági törekvéseket a nép előtt és elfordul minden újítástól, amelyeket gazdasági téren javaslatba hozna a hivatalos, adó fillérből fentartott gazdasági egyesület. Ha azonban a népvezető egyesületek országos szervezeti társadalmi utón karolják fel a gazdasági törekvéseket, akkor a gazda­sági egyesületeket is hajtani fogja az áramlat, akkor ezek is játszva könnyen fognak ered­ményeket elérni #— ha tudniillik a Népsegitő egyesületek előkészítik a közvéleményt, s megértik a parasztok és urak, hogy állami vagyoni függetlenséget csak úgy éri el nemze­tünk, ha gazdaságilag megerősödünk, ha gyá­rak, ipartelepek létesülnek a búzatermő földe­ken. És még üdvösebb nagyobb eredményt várhatunk a Népsegitő országos akcióval a nép nevelés terén. Ezer és ezer ama rende­letek száma, amellyel a népoktatás körüli teendőket a társadalom figyelmébe ajánlja: Ezek a rendeletek mind, vagy leg- többnyire végrehajtatlanok — mert a társa­dalom figyelmét elvonják a szociális és politikai küzdelmek vásári zaja. Amikor egy egységes társadalom lesz majd Magyarországon — akkor a kulturá­lis törekvésektől nem fog épen Magyaror­szág, a nemzeti élet legnagyobb faktora — elfordulni mint ma, hanem előharcosa lesz a magyar genius győzelmes küzdelmeinek. De hát ide az kell — hogy a társa­dalmat, s főleg a munkás népet mi is ve­gyük észre valahára. Mi is foglalkozzunk azoknak érdekeivel, mi is hallgassuk meg az ö panaszait, sérel­meit és akkor aztán mi is fogunk tudni azokon segíteni. Hamarabb, könnyebben, mint a több­nyire törvényeinkkel ismeretlen fiatal vándor apostolaink: De az idő nap-nap mellett egyre ért­hetőbb jelekkel sürgeti társadalmunkat és az államkormányt, hogy minél hamarabb vegye kezébe a Népsegitő országos egye­sület szervezését, amelynek célja, hivatása az egységes magyar nemzet számára egysé­ges magyar és modern társadalom szerve­zése, a gazdasági kulturális és nemzeti hivatásunk teljesítése céljából. Maga Kossuth Ferenc keresk. miniszter ur eiösmerte, hogy a „Népsegitő“ akció méltó az egész nemzet támogatására, oly annyira üd­vös eszméket tartalmaz. De hát az a fő, hogy legyen egy-két vármegye, amely ne maradjon csak a szó­nál, hanem lépjen síkra a Hollós Mátyás szocial politikai elveinek a 48-iki ország- gyűlés népsegitő hagyományainak megvaló­sítása érdekében! Kivándorlás és vissza- vándorlás. (— ó—) A csend, a nyugalom, a béke otthona, az akáclombos magyar falu is megmozdult az utolsó években; fiai elha- gyogatták az ezer évig változatlan szere­tettel művelt földet, rászállottak a hajó­óriásokra s kétségbeesés és remény, fá­sultság és kíváncsiság közt ingadozva vár­ták, mig a verőfényes mezők üdítő leve­gője helyett a homályos bányák fojtogató levegője veszi körül őket, mig a szántás­vetés és aratás helyett be kell vonulniok

Next

/
Oldalképek
Tartalom