Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-09-01
NÉPSZÖVETSÉG. II. évfolyam. Szeptember hó. 2. oldal. mohácsi vész és a majtényi fegyvenetétel után még megmaradt kincseit, forrásait és beolvadunk a nagy német és nagy szláv kultus tengerébe. Ez pedig rettenetes halál lenne, olyan, a melyből nincs többé ébredés, nem lenne újra feltámadás. Amig megmarad egy nemzetnek társadalmi egysége, mint a zsidóknak, kultúrái egyénisége mint a helléneknek, lengyeleknek: addig nem haltak meg. Lelkűk, kul- turájok s ebben a nemzeti géniusz él s idővel újra fölébred álmaiból: de ha a társadalmi egység szétbomlott, egy különben is harcias nemzetben s ha a nemzeti lélek átváltozott, kihalt a széthúzó és idegen kultúrán táplálkozó társadalomból, akkor csak névleg élünk állami életet s akkor a feltámadás reménye nélkül jobb, ha sírba szál- lunk mielőbb, mert szereplésünk már csak olyan szánalomra méltó lenne, mint a földön járó kísérteteké, akiknek csak a nap bizonyos órájában szabad mutatkozni. Minket is csak akkor szerepeltetnek, mikor éjfélre jár az idő, mikor Ausztria fölött a halálmadár sivit. Ilyenkor élő kell állanunk és el kell kergetni a halált Ausztria mellől s aztán mehetünk újra aludni a sírba. Aludni és álmodni a szép nagy Magyar- országról, régi dicsőségéről, nagy királyairól, nagy prófétáiról, akik előre láttak, a magasba törtek, akik évszázadokkal előbbre gondoltak mint kartársai, s azért ölte meg őket a hálátlanság. Hollós Mátyás a nagy bölcs és Martinuzzi már a népsegités állami feladatain, a jobbágyság felszabadításán, a közterhek egyenlő viselésén dolgoztak, Bezerédi István, Kölcsey Ferenc, Széchényi István, már a Hollós Mátyás népsegitő eszméinek megvalósításának törvényeit szövegezték, mikor jött az éjfél és Ausztria a pokol ördögeit a tűzerőt, a testvérháborut reánk kényszeritette, hogy véncsontjaival újra a mi koporsónkon ülhessen, mint kényelmes és biztos trónon. Mi tehát állhatunk egységes társada- dalom és nemzeti lélek nélküli hullák, akiknek szelleme csak kísérlet gyanánt jelent meg immár Európa küzdő, haladó kultúrával biró nemzetei előtt. Pedig nincs a világon annyi jóakaratu miniszteri rendelet, annyi jót célzó miniszteri utasítás, annyi üdvösét hajtó törvény, mint nálunk. Dehát a pokol utjai a jóakarattal vannak kikövezve — mint Dante mondta — és ez a sok holtan fekvő messze esett, de végrehajthatatlan rendelet, utasítás, törvény, szinte ordit, kiáltva kiált, hogy adjunk neki életet, keltsük fel őket a koporsóból, állítsuk, szervezzük a magyar közigazgatás legfőbb orgánumát, a népsegitő ügyosztályt valamelyik minisztériumban, amely a nemzetet a szociál politikai és kulturális téren nemzeti irányba vezesse a Hollós Mátyás által kijelölt nyomokon. És ha e holtan fekvő üdvös rendeletekbe életet önt a kormány, talán megtörténik az a csoda is, hogy egyszer azt fogja látni Ausztria és a német, szláv kultúra, hogy a koporsónk fedele megmozdul, hogy most már nemcsak éjfélkor fennjáró kisértet a magyar nemzeti állam, hanem egy életre kelt kulturtényező a világ versenyében, olyan kulturális tényező, akiknek van mondani és alkotni valója az emberiség számára. Ekkor majd meghallgatnak bennünket, addig pedig, csak nevetik kisérteti kard- csörtetésünket. Hogyan lehet a társadalomban rejlő erőket egyesíteni ? Hogyan lehetne a nép anyagi és erkölcsi erejét fejleszteni s ez által az állam függetlenségét, hatalmi erejét növelni s országunkat minden idegen befolyástól, nyomástól függetlenné tenni ? Ezek a kérdések mind egy főtörekvés által megvalósulhatnak, ha a kormány és társadalom minden erejükkel oda fognak hatni, hogy a nagy állami alapítvány és hitbizományi birtokok bérletei ne egyes tőkepénzes bérlőnek adassanak ki bérbe, akik a föld uzsorával Amerikába kergetik a munkás népet. Ellenkezőleg, a népsegitő ügyosztály közvetítésével az állam vegye bérbe ezeket a nagy birtokokat, aztán örökbérletenként adja ki albérletbe a birtok közelében levő községeknek, a következő feltételekkel és célzattal, hogy a birtok a község lakosai közt egyenlő arányban fog bérletbe kiadatni. Hogy a bérlet hasznával, a községi pótadókat fogják leszállítani. Hogy szövetkezeti