Népszövetség, 1907 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1907-02-20 / 1. szám
10 szégyen és meggyalázó a kosárfonás, hanem büszkeségnek, becsületnek tartották, sőt már versengtek, hogy kikészített több, jobb kosarat és ki keresett többet a másiknál. A községnek kötelessége a keresetképtelen szegényeket segélyezni, Ezen községnek ez évnek télén nem volt szegénye, mert aki segitségért jött, azt a kosárgyárba küldték, ott kereshet. Elment és keresett, — nem koldult. A beteges ember, aki sok más munkára nem alkalmas, a kosár- fonási házi iparban részt vehet, ha sokat nem is, annyit mégis megkereshet, hogy nem kénytelen éhezni és koldulni. Ez évben 7 községben 5—600 szegényember reggel 5 órától esti 9—10 óráig dolgozott, el volt foglalva, nem sokat beszéltek másról, mint a vesszőről, ennek tulajdonságairól, kosarakról és egymás szorgalmáról, versenyről, hogy ki fog többet dolgozni. Már maga ezen körülmény nemzetgazdaságilag és erkölcsileg is nagy nyereség.“ Felemlitésre méltónak találjuk azt, hogy egyesek a kosárfonást otthon gyakorolták. Ezek otthon levő családtagjaikat is belevonták a munkába. Az egyik családtag hasogatta állandóan a vesszőt a másik állandóan a kosár tetejét készíti, a harmadik a kosár fenekét, mig maga a családfő a kosárfonás legnehezebb részét végezte. E szerint képződik minden egyes családban a természetes munka- beosztás. Nehány év alatt a családok mind otthon fogják űzni a háziipart és akkor lesz a kosárfonás valódi háziiparrá. Éhez hasonló eredmények érettek el mindenütt az országban, a hol helyes alapokon indult meg az akció s megfelelő lelkes egyének vették kezükbe a vezetést. Bács-Bodrog vármegyében pl. az orsz. központi szövetkezet a f. évben 10 gazd. háziipari termelő szövetkezetét alakított meg. A 10 szövetkezetnek közel 1000 mező- gazdasági munkás tagja van, kik egy két évvel ezelőtt a gazd. háziipamak hirét sem hallották. Tépán a gyékényfonók háziipari szövetkezete 50.000 korona üzletrészszel alakult meg. Mindezen adatok azt bizonyítják, hogy helyes utón járunk, amidőn a gazd. háziipar meghonosításának, fejlesztésével iparkodunk a munkalkaalmakat szaporítani. Minthogy ezen gazdasági háziipari ágak alkalmasnak bizonyultak arra, hogy téli időben tétlenségre kárhoztatott mezőgazdasági munkásaink egy számottevő részének biztosítsanak keresetet nyújtó foglalkozást. A szervezkedésről. Szervezkednek a munkaadók. Mindazok, a kik a modern Magyarország kiépítését rokonszenvvel kisérik, csak örömmel regisztrálják ezt. Elvégre a fejlett ipar és mezőgazdaság elengedhetetlen feltétele a munkaadók szövetsége is, éppen úgy, mint a munkásoké. Csak az a kérdés: a munkaadó olyan [érdekeit kivánja-e előmozdítani, melyek némiképpen összeegyeztethetők a munkásokéval vagy pedig minden erejével a munkásszervezetek ellen irányul ?
