Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-11-15 / 21. szám
1907. november 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 5. Tanítói fizetések Würtenbergben. Wurtenbergben rendezték a tanítói fizetéseket. Nem olyan lármával és dicsekvéssel, mint nálunk, hanem annál több jóakarattal és eredménnyel. Lássuk csak: 3 évi szolgálat után 1560 korona törzsfizetés. 6 „ ff ff 1680 ff ff 9 „ ff ff 1800 ff ff 12 „ ff jí 1920 ff ff 15 „ ff ff 2040 ff ff 18 „ ff ff 2200 ff ff 21 „ ff ff 2400 ff ff 24 „ .ff ff 2580 ff ff 17 „ ff ff 2760 ff ff Nem sokkal több ez a fizetés, mint a miénk. Ámde Würtenbergben 30 esztendőre terjed a szolgálat, nálunk negyvenre. Ebben aztán nagy a különbség köztünk és a würtenbergi tanítók között. A tanítók felírnak. A Fejérmegyei Általános Tanítótestület sárbogárdi köre minap tartott rendkívüli gyűlésében elhatározta, hogy megkeresi a kultusz kormányt, miszerint a fizetéskiegészités, korpótlék és államsegélyek dolgában gyorsabban intézkedjék, mert a közigazgatás huza-vonájával sok tanítót fenyeget a nagy drágaság és a tél réme. Polgári leányiskola Hosszufaluban. Az állam Hoszu- faluban telket vásárolt, hogy oda polgári leányiskolát épitsen 50 tanulót befogadó internátussal. A nagy csapás.' Makay Zádor, dévaványai népiskolák népszerű és jólelkü igazgatóját súlyos csapás érte. Leánya, Makay Ida oki. tanítónő, hirtelen meghalt. A boldogtalan embernek négy szép felnőtt gyermeke volt, a könyörtelen halál sorsa vitte el valamennyit. Legutoljára Ida leányát, a szeme fényét, a vigasztalását, az utolsó reményét. A letört virág hervadásán busuló kartársunk gyászában mi is osztozunk és kívánjuk, hogy a mikor az egész világ összeomlott előtte, és bármint belé markolt is a sors ragadozó madara az ő éles körmével-érzelmes szivébe, a férfi erős akarat erejével épitsen magának reményt, hogy bánatát elviselve, példát nyújtson a kis bajok felett is kesergő, gyönge báboknak. Túlzsúfolt iskola. A makói városi és tanyai állami eilend iskolák kicsinyek, sziikek és a mióta Láng István a csanádmegyei kir. tanfelügyelő a ki komolyan veszi hivatását és ő állott a megye tanügye élére, azóta az iskolákat is szorgalmasan látogatják a tanulók. Most azon dolgoznak Makón, hogy az igácsi és palotai utón új állami iskolákat építsenek. Sejtjük azonban, hogy mire az iskolák készen lesznek, Láng Istvánt megint áthelyezik oda, a hol valami nagy rendetlenség lesz, mert ő már vagy 5 vármegyé Augias istállóját kiseperte. A vasadi iskola. Van Pestmegyében, Monor mellett egy puszta: Vasad. Lakosai szétszórt tanyákban lakó magyar parasztgazdák. Vasadnak iskolája nem volt. Sem Monor község sem az állam nem állított fel; de már van, állítottak maguk a paraszt.lakosok miután hasztalan kérvényeztek, depu- tációztak. Az a magyar nép, kiről még ma is szeretik hallani és hirdetni, hogy irtózik a tudománytól, művelődéstől a maga emberségéből állított fel iskolát. Hogy állították fel? Paraszt észszel. Egy 2 szobás tanyát kibéreltek az egyik szobát berendezték a tanítónak lakásul, a másikat berendezték tantermük Ki fizette a taniót? A tanítványok. Mindegyik hoz havonta 1 koronát. Van 70-75 gyermek. Panaszkodott a tanító, hogy nem kap kosztot. Azon is segítettek. Mindennap más gazda vitet neki ebédet. Kartársunk nem félhet az éhen hálástól, mert a gazdaszonyok között valóságos verseny fejlődött ki, hogy kinek a kosztjától csömörük meg jobban a kosztos. Ilyen a vasadi uj iskola. Se állam se község nem ad fentar- tására egy vasat sem, de azért az országban mégis az első iskola, mert a tanítója mindennap jól lakik. Minden nő asszony. A bécsi „Általános Osztrák Nőegyesület kérvényt adott be az osztrák belügyminiszterhez, melyben kérik: rendelje el, hogy a nőket tekintet nélkül asszonyok-e, vagy leányok, fogatlanok-e, vagy bokorugró szoknyában jár- nak-e asszonyoknak titulázza mindenki. A hogy úr a fiatal ember, mihelyt bajusza serked és ur a nötlenember akkor is, ha feje kopasz és sima mint a tányér feneke, legyen asszony — legalább titulusban — a vénkisasszony is. Lehet, hogy a belügyminiszter teljesiti a kívánságukat, hiszen címet adhat, férjet aligha. Az osztrák nők beérik a címmel is, addig, még vénkisasszonyok, azután mégha férjhez mennek úgy se bányják, ha leányoknak is, nézik őket. Még talán jónéven veszik a tévedést. Tanítók taulmány útja ingyen. Kiss Gyula szegedi tanító kérvényt adott be a Csongrádvármegyei Tanító Egylethez melyben kéri, hogy a vezetőség oly irányú felterjesztést intézzen a kormányhoz, miszerint tanítók részére a tanulási időn kívül ismeretszerzés okából vasúti jegyet adjon. Az indítvány szép is, okos is, de ide fenn azt mondják, hogy naiv. Mi is azt mondjuk, ha arra gondolunk, hogy a vidéken még komolyan veszik a tanítók a „szélesebb alapokon“ való kiművelését. Szerkesztői üzenetek. Kérelem. Kérjük hátrálékos t. előfizetőinket, hogy hátrálékos dijaikat a lap kiadóhivatalába mentői előbb beküldeni szíveskedjenek. A lap kiadása sok pénzbe kerül, mi is csak úgy tudunk kötelezet- ségeinknek megfelelni, ha a tanítóság erkölcsi és anyagi támogatását bírjuk. Lapunk a tanítóság ügyéért becsületesen dolgozik. Szívesen küldünk mi is a beérkezett címekre mutatványszámot. Valamint kérjük t. barátainkat, hogy lapunkat — mint a tanítóság lelkes szószólóját — gyűléseknek, testületeknek, magánosoknak ajánljuk. Cz. J. Székelykeve. A tudósítást köszöjük. Verset nem közlünk, kivételben csinos versét azonban közöltük volna, de sajnálatunkra nem volt helyünk. Sz. S. Nagybecskerek. Mai számunkban közöljük a jogvédelemről írott cikkedet. B. A panaszt megkaptuk, de úgy láts/ik’ hogy az egész kanapé- pör. Ilyen apró-cseprő dolgokért kár veszekedni. Higyje el a hírlapi herce-hurca csak elmérgesiti az ügyet. Béküljenek ki, hiszen három tanító megférhet egymással békésen. T. A. Sopron m. Szándékunk szép és nemes. Fordúljunk a József
