Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-04-15 / 7. szám
1907. április 15, NEMZETI NÉPMŰVELÉS 5 kell jegyeznünk, hogy csak a látszat kedvéért kaptak valamit, illetve majd csak fognak kapni valamit. Mert annyi tény, hogy a tanítók fizetésrendezését — amely azonban még korántsem érett alma — akkora zenebonával és muzsikával indították siralmas útjára, hogy mi, szegény tanítók sokkal jobban örültünk ennek a lármának, semhogy figyelmünk intenzivebben konczentrálódhatott volna a fizetésrendezés lényegére. Apponyi miniszter úr fentebbi nyilatkozatára azonban volna egy-két mondani való szavunk. A tanügyi sajtóban már több évekkel ezelőtt előtérbe tolta e tanítóság a maga azon óhaját, hogy minden tanító az adóhivatalból kaphassa meg a fizetését. Nos tehát, ha a kormány nem tud más útat és módot kieszelni arra nézve, hogy a nem állami tanítók fizetése is épp olyan legyen, mint az államiaké, ajánljuk, valósítása meg a fentebbi kívánalmat. Mondja ki a tanítók fizetésrendezéséről szólandó törvény, hogy az összes iskolafentartók —• az államról nem szólunk — köteleztetnek, hogy az iskolájuknál alkalmazásban levő tanítók részére biztosított vagy megállapított összes illetményeket pontosan szolgáltassák be az adóhivatalba. Mindazon járandóságokat pedig, melyeket a tanítók eddig természetben élveztek — kivéve a lakást — tartoznak megfelelő értékben készpénzre váltani s hasonlóan az adóhivatalba beszolgáltatni. Ha az így beszolgáltatott pénzmenyiség nem tenne ki még annyit, hogy az megfelelne egy ugyanazon osztályú és ugyanannyi működési évvel biró állami tanító fizetésének, tehát, hogy fizetésük egyenlő legyen, akkor a hiányzó összeget, mint segélyt adja meg az állam. így egyenlővé lehetne tenni minden tanító fizetését És ha ezt megvalósítanák, akkor ki lehetne mondani törvény szerint azt is, hogy kivétel nélkül minden tanító fizetésének minimuma ennyi és ennyi (szerintünk legalább is 1400 K) kell hogy legyen, így és így kell előlépnie s eddig és eddig kell emelkednie. Mert Hellebronth képviselő úrnak tökéletesen igaza van, hogyr tanító és tanító között nem lehet, de nem is | szabad különbséget tenni mindaddig, míg tanítói hivatásá- í nak minden tekintetben, kifogástalanul eleget tesz. Tolihegyi. A hontmegyei tanítók gyűlése. Hontvármegye tanítói f. évi márczius hó 27-én Ipolyságon gyűlést tartottak, hogy a fizetésrendezési törvény- javaslatban foglalt sérelmeket megbeszéljék. Elnök: Jávor B. Lajos ipolvsági, jegyző: Tóth Aladár ipolyszakállosi tanító volt. Az elnök rövid megnyitó beszéd után beterjeszti a j hatos bizottság által megszerkesztett határozati javaslatot, mely felöleli a tanítóság összes sérelmeit. A javaslat észszerű munka, nem állít föl jogtalan követeléseket, hanem rámutat a javaslat sérelmes pontjaira és azoknak módosítására irányt mulat. Főbb pontjai a következők : 1. A fizetésrendezési törvényjavaslat 4. §-a ellen, mely a törzsfizetést állapítja meg, a közgyűlés tiltakozik, ameny- nyiben a minősítés tekintetében alacsonyabb fokú áll. és közig tisztviselők fizetésénél a megállapított törzsfizetés kisebb. Kívánja e sérelem feltétlen orvoslását. 2. A 3. § t akként kívánja módosítani, hogy — ha már mind a hat korpótlék 200 K nem lehet — legyen az első 4 korpótlék 200—200 K, az V. és VI. pedig 10Ó-100 korona. 3. Ugyancsak a 3. §-nak a segédtanítók alkalmazásáról szóló rendelkezéséhez, nehogy takarékossági szemponthói az iskolafentartók állandóan segédtanítókat alkalmazzanak, hozzáteendő, hogy segédtanítók legfeljebb egy évig alkalmazhatók s ennek eltelte után az állás végleg betöltendő. 4. A legnagyobb sérelmet tartalmazó 11. §. akként módosítandó, hogy a kántor-tanítók kántori jövedelme mellékkeresetnek tekintessék és az a jövedelem a tanítói fizetésbe be ne számít tassék. 5. A 12. §. akként módosítandó, hogy az iskolafenntartók fizetéskiegészítési kötelezettsége már 1907. julius 1-ével kezdődjék, ne pedig 1910. jun. 30-tól, mint azt a törvényjavaslat tervezi. 6. A tanítónőknek és a nőtlen tanítóknak ugyanaz a lakbér adassák, mint a nős tanítóknak. 7. A 37. Sj-hoz hozzáteendő, hogy az a tanítónő, aki más vidékre férjhez megy, állásáról lemondottnak tekintetik ugyan, de nyugdíj, illetőleg végkielégítési jogosultságának épségben tartása mellett. A gyűlés egyhangulag elfogadta a határozati javaslatot és elhatározta, hogy kívánságait a képviselőházhoz és a kultuszminiszterhez intézendő memorandumban fogja elmondani. A memorandum megszerkesztésére 12 tagú bizottságot választott. Heves kifakadások történtek a tárgyalás alatt, melyre különösen a függetlenségi párt szolgáltatott okot. Ez a párt volt ugyanis az, mely 1893-ben a tanítóság részére G00 forintos kezdőfizetést követelt s ma, mikor a hatalom a kezében van, megfeledkezik Ígéreteiről, becsületbeli adósságáról. Határozatilag mondotta ki a közgyűlés, hogy a vármegye képviselőinek tudomására hozza, hogy csak abban az esetben támogatja őket a tanítóság a legközelebbi képviselőválasztás alkalmával, ha a fizetésrendezési törvényjavaslat tárgyalásánál a tanítóság jogos kívánságait befolyásukkal és szavazatukkal támogatják. Mert hát: *Honor est honorantis « Végül köszönetét szavazott a közgyűlés a hatos bi. zottságnak, az elnöknek, a jegyzőnek. t. a. Magyar Gyermektanulmányi Társaság alakulása. A gyermekek megfigyelése és tanyulmányozása végett országos egyesület alakult gróf Teleki Sándor elnöklete alatt Budapest székhelylyel. A társaság nem új egyesület, hanem a volt Gyermektanulmányi Bizottság folytatása. A megalakuló közgyűlésen elnökké választották gróf Teleki Sándort, élnöklársakká Bárczy István dr. polgár- mestert, Babarczi-Schivartzer Ottó dr. főrendiházi tagot s Nyáray-Szabó Sándor min. tanácsost; ügyvivő alelnökké Nagy László tanítóképző intézeti igazgatót, titkárrá Jablonkay Géza dr. el. isk. tanítót, jegyzőkké Dániel Jenőné polg. isk. tanítónőt, Krécsy Béla főreálisk. tanárt s Tas József el. isk. tanítót; könyvtárossá Dóri Zsigmond polg. isk. tanítót, pénztárossá Perényi József dr. főreálisk. tanárt s ellenőrré Schön József el. isk. igazgatót; a kísérleti paidológiai osztály elnökévé Ranschburg Pál idegorvost, kiváló psvcholó- gust és az adatgyűjtő osztály elnökévé dr. Pékár Károly főreálisk. tanárt, jeles filozófust. Ezenkívül megválasztották a 75 tagú választmányt. A társaság a művelt társadalom minden rétegéből számlál tagokat, u. m. a pedagógusok és gyógypedagógusok minden köréből, orvosok, különösen ideg- és gyermekorvosok, hivatalnokok, földbirtokosok, kereskedők, ügyvédek stb.-ek közül. Rendes önálló folyóirata április elejével indul meg Nagy László tanítóképzőintézeti igazgató, az egyesület
