Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-04-15 / 7. szám

1907. április 15, NEMZETI NÉPMŰVELÉS 5 kell jegyeznünk, hogy csak a látszat kedvéért kaptak vala­mit, illetve majd csak fognak kapni valamit. Mert annyi tény, hogy a tanítók fizetésrendezését — amely azonban még korántsem érett alma — akkora zene­bonával és muzsikával indították siralmas útjára, hogy mi, szegény tanítók sokkal jobban örültünk ennek a lármának, semhogy figyelmünk intenzivebben konczentrálódhatott volna a fizetésrendezés lényegére. Apponyi miniszter úr fentebbi nyilatkozatára azonban volna egy-két mondani való szavunk. A tanügyi sajtóban már több évekkel ezelőtt előtérbe tolta e tanítóság a maga azon óhaját, hogy minden tanító az adóhivatalból kaphassa meg a fizetését. Nos tehát, ha a kormány nem tud más útat és módot kieszelni arra nézve, hogy a nem állami tanítók fizetése is épp olyan legyen, mint az államiaké, ajánljuk, valósítása meg a fentebbi kívánalmat. Mondja ki a tanítók fizetésrendezéséről szólandó törvény, hogy az összes iskolafentartók —• az államról nem szólunk — köteleztetnek, hogy az iskolájuknál alkalmazás­ban levő tanítók részére biztosított vagy megállapított összes illetményeket pontosan szolgáltassák be az adó­hivatalba. Mindazon járandóságokat pedig, melyeket a tanítók eddig természetben élveztek — kivéve a lakást — tartoznak megfelelő értékben készpénzre váltani s hasonlóan az adóhivatalba beszolgáltatni. Ha az így beszolgáltatott pénzmenyiség nem tenne ki még annyit, hogy az meg­felelne egy ugyanazon osztályú és ugyanannyi működési évvel biró állami tanító fizetésének, tehát, hogy fizetésük egyenlő legyen, akkor a hiányzó összeget, mint segélyt adja meg az állam. így egyenlővé lehetne tenni minden tanító fizetését És ha ezt megvalósítanák, akkor ki lehetne mondani tör­vény szerint azt is, hogy kivétel nélkül minden tanító fizetésének minimuma ennyi és ennyi (szerintünk legalább is 1400 K) kell hogy legyen, így és így kell előlépnie s eddig és eddig kell emelkednie. Mert Hellebronth képviselő úrnak tökéletesen igaza van, hogyr tanító és tanító között nem lehet, de nem is | szabad különbséget tenni mindaddig, míg tanítói hivatásá- í nak minden tekintetben, kifogástalanul eleget tesz. Tolihegyi. A hontmegyei tanítók gyűlése. Hontvármegye tanítói f. évi márczius hó 27-én Ipoly­ságon gyűlést tartottak, hogy a fizetésrendezési törvény- javaslatban foglalt sérelmeket megbeszéljék. Elnök: Jávor B. Lajos ipolvsági, jegyző: Tóth Aladár ipolyszakállosi ta­nító volt. Az elnök rövid megnyitó beszéd után beterjeszti a j hatos bizottság által megszerkesztett határozati javaslatot, mely felöleli a tanítóság összes sérelmeit. A javaslat észszerű munka, nem állít föl jogtalan kö­veteléseket, hanem rámutat a javaslat sérelmes pontjaira és azoknak módosítására irányt mulat. Főbb pontjai a kö­vetkezők : 1. A fizetésrendezési törvényjavaslat 4. §-a ellen, mely a törzsfizetést állapítja meg, a közgyűlés tiltakozik, ameny- nyiben a minősítés tekintetében alacsonyabb fokú áll. és közig tisztviselők fizetésénél a megállapított törzsfizetés kisebb. Kívánja e sérelem feltétlen orvoslását. 2. A 3. § t akként kívánja módosítani, hogy — ha már mind a hat korpótlék 200 K nem lehet — legyen az első 4 korpótlék 200—200 K, az V. és VI. pedig 10Ó-100 korona. 3. Ugyancsak a 3. §-nak a segédtanítók alkalmazásá­ról szóló rendelkezéséhez, nehogy takarékossági szempont­hói az iskolafentartók állandóan segédtanítókat alkalmaz­zanak, hozzáteendő, hogy segédtanítók legfeljebb egy évig alkalmazhatók s ennek eltelte után az állás végleg be­töltendő. 4. A legnagyobb sérelmet tartalmazó 11. §. akként módosítandó, hogy a kántor-tanítók kántori jövedelme mellékkeresetnek tekintessék és az a jövedelem a tanítói fizetésbe be ne számít tassék. 5. A 12. §. akként módosítandó, hogy az iskolafenn­tartók fizetéskiegészítési kötelezettsége már 1907. julius 1-ével kezdődjék, ne pedig 1910. jun. 30-tól, mint azt a törvényjavaslat tervezi. 6. A tanítónőknek és a nőtlen tanítóknak ugyanaz a lakbér adassák, mint a nős tanítóknak. 7. A 37. Sj-hoz hozzáteendő, hogy az a tanítónő, aki más vidékre férjhez megy, állásáról lemondottnak tekinte­tik ugyan, de nyugdíj, illetőleg végkielégítési jogosultságá­nak épségben tartása mellett. A gyűlés egyhangulag elfogadta a határozati javasla­tot és elhatározta, hogy kívánságait a képviselőházhoz és a kultuszminiszterhez intézendő memorandumban fogja elmondani. A memorandum megszerkesztésére 12 tagú bi­zottságot választott. Heves kifakadások történtek a tárgyalás alatt, melyre különösen a függetlenségi párt szolgáltatott okot. Ez a párt volt ugyanis az, mely 1893-ben a tanítóság részére G00 forintos kezdőfizetést követelt s ma, mikor a hatalom a kezében van, megfeledkezik Ígéreteiről, becsületbeli adósságáról. Határozatilag mondotta ki a közgyűlés, hogy a vármegye képviselőinek tudomására hozza, hogy csak abban az esetben támogatja őket a tanítóság a legközelebbi képviselőválasztás alkalmával, ha a fizetésrendezési tör­vényjavaslat tárgyalásánál a tanítóság jogos kívánságait befolyásukkal és szavazatukkal támogatják. Mert hát: *Honor est honorantis « Végül köszönetét szavazott a közgyűlés a hatos bi. zottságnak, az elnöknek, a jegyzőnek. t. a. Magyar Gyermektanulmányi Társaság alakulása. A gyermekek megfigyelése és tanyulmányozása végett országos egyesület alakult gróf Teleki Sándor elnöklete alatt Budapest székhelylyel. A társaság nem új egyesület, hanem a volt Gyermektanulmányi Bizottság folytatása. A megalakuló közgyűlésen elnökké választották gróf Teleki Sándort, élnöklársakká Bárczy István dr. polgár- mestert, Babarczi-Schivartzer Ottó dr. főrendiházi tagot s Nyáray-Szabó Sándor min. tanácsost; ügyvivő alelnökké Nagy László tanítóképző intézeti igazgatót, titkárrá Jablonkay Géza dr. el. isk. tanítót, jegyzőkké Dániel Jenőné polg. isk. tanítónőt, Krécsy Béla főreálisk. tanárt s Tas József el. isk. tanítót; könyvtárossá Dóri Zsigmond polg. isk. tanítót, pénztárossá Perényi József dr. főreálisk. tanárt s ellenőrré Schön József el. isk. igazgatót; a kísérleti paidológiai osz­tály elnökévé Ranschburg Pál idegorvost, kiváló psvcholó- gust és az adatgyűjtő osztály elnökévé dr. Pékár Károly főreálisk. tanárt, jeles filozófust. Ezenkívül megválasztották a 75 tagú választmányt. A társaság a művelt társadalom minden rétegéből számlál tagokat, u. m. a pedagógusok és gyógypedagógusok minden köréből, orvosok, különösen ideg- és gyermekorvosok, hivatalnokok, földbirtokosok, kereskedők, ügyvédek stb.-ek közül. Rendes önálló folyóirata április elejével indul meg Nagy László tanítóképzőintézeti igazgató, az egyesület

Next

/
Oldalképek
Tartalom