Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-05-30 / 10. szám

1907. május 30. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 7 oktatást, a nevelést államellenes irányban, az állam ellen ne fordíthassa. (Zajos helyeslés.) (,A tantervek.) Itt van a tankönyveknek, a tanterveknek, a bizonyos tantárgyaknak meghatározása. Mely tárgyak ezek? A magyar nyelv, valamint a polgári jogok és kötelességek ismertetése; és talán a miniszter beavatkozása abból a szempontból is szükséges, hogy a polgári jogok és kötelességek ismertetésé­ben ne egyoldalulag a jogokra fektessenek súlyt, hanem a kötelességekre is. (Elénk helyeslés. Taps.) Mert az autonó­miáknak én nagy tisztelője vagyok, de az állammal szemben megvan az a természetes hajlandóságuk, hogy a jogok és kötelességek korrelativ fogalmai között az elsőre szeretik tenni a súlyt. (Helyeslés.) Továbbá a hazai földrajz és törté­nelem is. Mind oly tantárgyak ezek, amelyek tanítása a leg­nagyobb mértékben összefügg az állam polgári képzéssel. Már most, hogy államkormányzatnak ne legyen hozzászólási joga, ne legyen joga a tekintetben az utolsó szót kimondani, vájjon megfelel-e az állampolgári képzés mértékének és kívánalmai­nak, az a tanterv és tanköny, amelyek ezekben a nemzeti tartalmú, ezekben a tág értelmében véve politikai tárgyak­ban használtatnak; aki az autonómiát ennyire akarja ki­terjeszteni. aki az államot annyira nullifikálni 'akarja, hogy saját létérdekeinek megóvása tekintetében semmi eszköz ne legyen kezében, az elhunyt szemekkel jár végig ezen az országon, az nem tudja, nem latja, hogy ebben az országban mi van, hogy ebben az országban micsoda tényezőkkel kell küzködnünk, hogy ebben az országban minő veszélyeket kell minduntalan elhárítanunk. (Igaz! ügy van!) Sohasem lehet, nem képzelem azt a minisztert, aki egy kaptára mér ebben a tekintetben mindenkit, nem képzelem azt a minisztert, aki az általános tantervbe való beillesztetés czéljából a tanterv megállapítása előtt nem keresi az érintkezést az is- kolafentartó tényezőkkel; de az utolsó szót, a döntő szót ezen tantárgyakra nézve kell, hogy a miniszter kimondhassa, különben t. képviselőtársaim, nem vállalhatom a felelőssé­get azért, hogy a nem állami iskoláknak csak egy fillér szubvencziót is nyújtsunk, vagy azoknak fennállását to­vábbra is lehetővé tegyük. (Élénk helyeslés és taps.) {Fegyelmi bíróság.) Azután ott van a fegyelmi hatóság kérdése. Hát t. képviselőház! aki azokat a beszédeket hallja, amelyek itt elhangzottak, azt hinné, hogy a nem állami iskolák feletti legyelmi jogot a miniszter egészen a kezébe akarja ragadni és megszüntetni a felekezeteknek, illetőleg a nem állami iskolafentartóknak fegyelmi hatóságát. Pedig, kérem szépen, ez a törvényjavaslat mit tesz ? Tisztán az állam ellen el­követett fegyelmi deliktumokra nézve állapítja meg az ál­lami közegek fegyelmi hatóságát, tisztán és kizárólag azokra. (Igaz! Úgy van!) Merem állítani, t, képviselőház, hogy az állítólag au­tonómia-ellenes szabályoknak és intézkedéseknek egész so­rozata, amely ebben a törvényjavaslatban le van fektetve, csupa írott betű marad mindazokkal az iskolafentartókkal szemben, akik saját elhatározásukból, saját akaratukból a namzeti és állami érdekkel egyöntetűen járnak el iskoláik vezetésében. (Elénk helyeslés.) Az egész mechanizmus ak­ként van kigondolva, — ha szabad ezzel a kifejezéssel él­nem — hogy ne gátolja, ne háborgassa, sőt előmozdítsa, sőt segítse mindazoknak az iskolafentartó tényezőknek kul- turmunkáját, akik a nemzeti és állami czélt magukba fel­vették, de egyszersmind adjon erőt az államnak arra, hogy lecsaphasson ott, ahol az állami czél van fenyegetve. (Hosz- szantartó élénk éljenzés és taps.) Hát most már mi marad abból a nagy autonomia-el- lenes vádból ? A tanítás egész irányítása, a tanítás jellegé­nek meghatározása, a jellemképezés, a nevelés vezetése, a tanítónak alkalmazása, a tanító feletti fegyelmi hatalom négyötödtrészben: ez mind, szóval minden, ami az iskolá­nak munkájához tartozik,' marad az iskolafentartó kezében, az állam kezében pedig csak annyi van, hogy az állami és nemzeti szempontokat érvényesítését föltétlenül biztositsa, de ezekben is csak akkor járjon el saját közegei utján, ha az iskolafentartó ezt a kötelességét elhanyagolta. Hát t. Ház, elfogulatlanul méltóztassék megmondani, hogy a valódi tényállásnak ezen ecsetelése után mi marad azokból a támadásokból, amelyek az autonómia, az önren­delkezés megtámadása czimén emlittettek ? '(Fölkiáltások: Semmi!) És t. barátaimat, azokat, akik nemzeti alapon állva, mégis aggodalmakat támasztottak, mégis féltették, féltik kü­lönösen a felekezeti iskolákat, a valláserkölcsi nevelést e törvényjavaslat intézkedéseitől, az állami beavatkozási jog­nak azon minimumától, amelyet ez a törvényjavaslat meg­állapít, azokat legyen szabad egyre figyelmeztetnem. (Halljuk ! Halljuk!) Nekik leikükön fekszik, hogy fentarthassák a fe­lekezeti oktatás princzipiumát. Én fentartoin és fentartani akarom, de bocsánatot kérek, akkor nem szabad ellenezniük, sőt hozzá kell járulniok. amint tették is túlnyomó többsé­günkben az ország összes felekezeti tényezői, ahol a fele­kezeti és egyházi élet nincsen nemzetiségi velleitásokkal átszőve, segédkezet kell ahoz nyujtaniok, hogy a felekezeti oktatás fentartásának elvén belül lehessen érvényt szerezni a nemzeti és állami szempotoknak (Hosszantartó élénk él­jenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Molnár János t. képviselőtársam mintegy szememre lobbantotta és ugylátszik szemére lobbantja az egész kor­mánynak, hogy mi átmeneti kormányzásunk ideje alatt még leszünk egyebet is, kivéve azt a három pontot, amire a ko- aliczió alakult, amiben ő minket támogat, egyebekben fen- tartva szabadságát. Bocsánatot kérek, én nem tudok t. képviselőtársammal egyetérteni abban, hogy a mi főfeladatunk, tudniillik a vá­lasztói jog reformja, olyan, amelyet, ha az ember lelkiisme­retesen és a nagy nemzeti érdekeknek az általános emberi érdekekkel való összeegyeztetése utján akar megoldani, azt máról holnapra megtenni lehetne. Miután ezen főfeladatunk megoldása egy bizonyos időt igényel, amelyet mi bizonyára nem fogunk moghosszabbitani kelleténél túl, (Általános he­lyeslés.) de miután bizonyos időt mégis igényel, hát ezt az időt nem kötelességünk-e felhasználni, hogy a nemzetnek anyagi és kulturális megerősödésére tegyünk annyit, ameny- nyit tehetünk, hogy a múltnak sebeit tőlünk teihetőleg or­vosoljuk ? (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) (Folyt, köv.) Az Orsz. Pedagógiai könyvtár és vele kapcsolatos pedagógiai olvasó és állandó tanszerkiállítás (Budapest, VIII., Szentkirályi-ű. 47. Ferencz József Tanítók Háza) nyitva van állandóan és díjtalanul az ünnepnapok kivételével: hétfőn d. u. 3—6-ig, szerdán d. u. 3—6-ig, csütörtökön d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig, szombaton d. u. 3—6-ig és vasárnap d. e. 9—12-ig. Az olvasóban 98 hazai és kül­földi tanügyi lap áll az érdeklődőknek rendelkezésére. Szerkesztői üzenet. Sassi N. L. Nagyon köszönöm! Fel fogom használni. Üdvözlet! — Ipolyszakállos. >A mi parlamentünket megkaptam; le is fogom adni. A most küldöttek is kezemhez értek. De a »Tanító és kántor* nem érkezett meg. Talán tévedés van a dologban. Üdv. Laptulajdonos és kiadó: ZKZovátce G-srvila.

Next

/
Oldalképek
Tartalom