Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-02-30 / 4. szám

1907. február 28.

NEMZETI NÉPMŰVELÉS

7

a határozat hozatalára — minden más eljárás kizárásával — a vallás- és közoktatásügyi miniszter illetékes.

A hozott határozat ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye.

(Korlátozások.)

12. §. Az állami elemi népiskolai tanítóknak a jelen törvény 2. §-ában, valamint a jelen törvény kiegészítő részét képező A) és B) kimutatásban fizetésemelkedésükre nézve megállapított igénye csak jogerős fegyelmi ítélettel korlátozható.

13. §. Az állami tanító, aki akár saját kérése folytán, akár szabályszerű fegyelmi eljárás következtében, vagy a köz- szolgálat érdekében valamely alacsonyabb fizetési csoportba tartozó község állami iskolájához helyeztetett át, megtartja ugyan az eddig élvezett fizetését, de új állomásán fizetésemelkedésben mindaddig nem részesül, amíg az új állomásának megfelelő fizetési csoportban a szolgálati évek szerint járó fizetésének összege az addig élvezett fizetés összegét el

nem ^r1' (Fegyelmi vétségek.)

14. §. Addig is, míg a tanítók jogviszonyai általános rendezést nyernek, az 1876. évi XXV111. t.-cz. 7. §-ának 3. pontja a következőleg módosíttatik:

1. A tanító fegyelmi vétséget követ el:

a) minden államellenes cselekedet által. Hogy mi értendő államellenes cselekedet alatt, azt az 1907

............t.-cz.

24

. §-ának c) pontja határozza meg;

b) közbotrányt okozó erkölcstelen magaviselet által;

c) ha a felekezetek vagy egyes társadalmi osztályok ellen, úgyszintén a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy törvény ellenére magán- vagy köztulajdon felosztásával ámít, vagy ha növendékei bármely részének vallási meggyőződését sértő nyilatkozatot tesz, történtek legyen ezek a hibák akár az iskolában, akár az iskolán kívül, akár élő szóval, akár Írásban, akár nyomtatvány vagy képes ábrázolat terjesztése utján;

d) a növendékekkel való durva bánásmód által;

e) a felettes hatósággal szemben tanúsított engedetlenség vagy durva tiszteletlenség által;

f) egyáltalán tanítói és nevelői kötelességének vétkes elmulasztása vagy azzal ellenkező minden cselekedete által.

2. Mindezen vétségek alapján a közigazgatási bizottság állami, vagy községi iskolában alkalmazott akár rendes, akár segédtanító ellen az iskolaszék, a gondnokság, vagy ezek valamely tagja, úgyszintén a szülők följelentésére, vagy anélkül is, fegyelmi vizsgálatot elrendelhet, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére pedig elrendelni köteles.

A közigazgatási bizottság azon tanítót, aki ellen fegyelmi vizsgálat índíttatik, a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg hivatalától felfüggesztheti; azt a tanítót pedig, aki büntető vizsgálat alatt áll, mindenesetre felfüggeszti.

Ha a fegyelmi vizsgálat során büntetendő cselekmény (bűntett, vétség, kihágás) jelenségei mutatkoznak, a közigazgatási bizottság az ügyet az illetékes büntető hatósághoz teszi át. A fegyelmi eljárás abban az esetben, ha a fenforgó vétség már tisztán fegyelmi szempontból is, a hivatalból való elbocsátás kimondását teszi szükségessé, a fegyelmi eljárás, a büntető eljárásra való tekintet nélkül folytatandó és befejezendő; ha pedig a fenforgó vétségek a hivatalból elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolják, az iratok azonnal átteendők a büntető bírósághoz, mely esetben a további fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős ítélettel befejezéséig függőben tartandó.

3. A fegyelmi vizsgálatot kis- és nagyközségekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal biró városokban a a polgármester teljesíti. A vizgálat foganatosításának idejéről a tanfelügyelő értesítendő, aki a vizsgálatnál saját személyében, vagy megbízottja által jelen lehet. Az iskolaszék, illetőleg gondnokság a vizsgálatnál mindig meghallgatandó.

A vizsgálat befejeztével a fegyelmi bíráskodást a köz- igazgatási bizottság fegyelmi választmánya gyakorolja. ítéletei 8 nap alatt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felebbez- hetők; hivatalvesztésre történt elítélés pedig felülvizsgálat végett a miniszterhez hívatalaól fölterjesztendő. A felebbezés a közigazgatási bizottság elnökénél nyújtandó be.

4. Az állami és községi népiskolai tanítók ellen foganatosított vizsgálat alapján a vizsgálat eredményéhez és a vétség fokozatához képest kiszabható fegyelmi vétségek a következők:

a) Dorgálás.

b) Pénzbírság, amely a tanító nyugdíjba számítható illetményeinek 10 százalékáig terjedhet.

c) Saját költségén más állomásra való áthelyezés.

d) A fokozatos előléptetések, illetőleg az esedékessé váló korpótléknak bizonyos időre való megvonása. Ez a megvonás csak határozott, de két évnél nem hosszabb időre szólhat és azzal a joghátránynyal jár, hogy ez az idő a köz- vetetlenül következő előléptetésre való igény megállapításánál nem számit. A további előléptetésre a fegyelmi büntetés nem hat ki és a magasabb illetmény akként utalványozandó, mintha fegyelmi eljárás nem jött volna közbe.

Ha az állami tanítóra nézve áthelyezés büntetése is meg van állapítva, a fegyelmi ítéletben ezzel a büntetéssel együtt az előléptetésre való igény megvonása is kimondható. Ebben az esetben ez a megvonás szintén csak határozott, de egy évnél nem hosszabb időre szólhat. A büntetés joghátrányai tekintetében a fennebbi határozatok érvényesek.

e) Állásáról való elmozdítás.

(Iskolai gondnokságok.)

15. §. Minden községben, ahol állami népiskola áll fenn, Fiume kivételével és a 19. §-ban foglalt kivételekkel, gondnokság alakítandó.

A gondnokságnak választott és kinevezett tagjai bat év tartamára nyerik megbízásukat; azok, akik hivataluknál fogva tagjai a gondnokságnak, tagságukat addig tartják meg, mig hivatalukat.

Ott, ahol a politikai község anyagi részesedéssel, vagy ahol a hitközség iskotája átengedésével, vagy egyéb anyagi támogatással járul az állami iskola szervezéséhez, vagy fen- tartásához, a goudnokság nem hivatalos tagjainak felét a képviselőtestület, a törvényhatósági város bizottsága, illetőleg a hitközség képviselete választja saját kebeléből másik felét pedig a tanfelügyelő javaslatára az illetékes főispán (Budapesten a főpolgármester) nevezi ki. Ahol úgy a politikai, mint a hitközség, vagy több hitközség járul az állami iskola fentartásához, mindezek a tényezők egyenlő arányban választják a gondnokságnak választás alá eső tagjait.

Ahol az iskola kizárólag állami költségen állittatik fel és tartatik fenn, ott a gondnokság összes tagjait a főispán nevezi ki.

Minden esetben hivatalból tagjai a gondnokságnak: a községi bíró (polgármester), mindazon törvényesen bevett hitfelekezet helybeli lelkésze, mely hitfelekezet híveinek száma az illető községben a lakosság 5 százalékát meghaladja, továbbá a hitoktató — illetve hitoktatók: osztatlan iskolánál a tanító, osztott iskoláknál az igazgató és amennyiben a tanítók száma tíznél több, a tantestület által választott egy képviselő; a gazdasági szaktanító, végre a községi, vagy körorvos.

Fiúméban az állami iskolák helyi felügyeletét a kir. kormányzói tanács látja el.

A kisdedóvásról szóló 1891: XV. t.-czikk 24. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés oda módosíttatik, hogy az állami kisdedóvodákhoz és menedékházakhoz a felügyelőbizottsági tagokat szintén a főispán, (Budapesten a főpolgármester) nevezi ki.

16. §. Oly községekben, ahol több állami iskola van,