Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-02-15 / 3. szám

6 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1907. február 15. Rendkívüli esetekben a pénzügyminiszter, a törvény­hatósági közigazgatási bizottságnak meghallgatása után, mind a folyó adóra, mind a hátralékokra nézve az év végén túl is terjedhető fizetési halasztást adhat. Fizetési halasztás eseteiben a késedelmi kamat fize­tendő (1883: XLIV. t.-cz. 48. §. L. VIII. mell. az 1883: XLIV. t.-cz. 48. §-ához.) 93. Felebbezések. I. Az adókivetés alkalmával megállapított adóösszegek inérve ellen benyújtott felebbezések elintézésére illetékesek: 1. a földadót, házbér- és házosztályadót, az I., II. és IV. oszt. keresetadót, az általános jövedelmi pótadót, a tőkekamat- és járadékadót, a fegyveradót és a hadmen­tességi díjat ille.őleg, a törvényhatóság közig, bizottsága; 2. a III. oszt. kér. adót, a bányaadót, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját illetőleg a felszólamlási bizottságok (1883: XLIV. t.-cz. 29. §.) II. Az elemi csapások eseteinél a kir. adófelügyelő által első fokban megállapított adóleírási tételek ellen felebbe- zésnek van helye és pedig másodfokon a közig, bizottság­hoz, harmadfokon pedig a pénzügyi közig, bírósághoz (1883: XLIV. t.-cz. 49, 50. és 51. §§-hoz IX. mell. 30. §.) III. A kir. adófelügyelő első fokú végzése ellen a közig, bizottsághoz intézett felebbezések a kir. adófelügyelőnél nyújtatnak be és pedig a leengedett adónak az adóköny­vecskébe történt beírását követő 15 nap alatt. A közig, bizottság másodfokú végzése ellen a pénz­ügyi közig, bírósághoz intézett felebbezések a közig, bizott­ság elnökénél nyújtatnak be a felebbezés tárgyát képező határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt. Ha a határidő utolsó napja vasárnapra vagy Gergely naptár szerinti valamely más közönséges ünnepre esik, a következő napon még érvényes a felebbezés beadása. A posta utján beérkezett felebbezés benyújtásának napjául a postára adás napja vétetik, mely körülmény igazolásául a levél borítéka hivatalból a felebbezési irathoz hozzá csatoltatik (1883: XLIV. t.-cz. 49, 50. és 51. §§-aihoz IX. mell. 31. §.) IV. A kir. adófelügyelő a határidőn belül hozzá beérke­zett felebbezéseket a közig, bizottsághoz terjeszti be; ellenben a határidő letelte után elkésve beadott felebbe­zéseket, mint figyelembe nem vehetőket, egyszerűen visszautasítja. A kellő időben beadott felebbezést visszautasító végzés ellen a végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt beadandó felebbezésnek, ha pedig a fél, illetőleg törvényes képviselője tőle független és általa el nem háríthatott akadály miatt az ügy érdemére vonatkozó felebbezést a törvényes határidő alatt be nem adhatta: igazolási kérelemnek van helye. A hitelt érdemlőleg indokolandó igazolási kérelem az érdemleges felebbezéssel együtt, az elmulasztott határidő utolsó napját követő 15 nap alatt a kir. adófelügyelőnél nyújtandó be, ki is úgy az igazolási kérelmet, mint a visszautasító végzés ellen beadott felebbezést 8 nap alatt érdemleges határozat hozatala végett a közig, bizottsághoz felterjeszti. A köz­igazgatási bizottság, ha az igazolási kérelemnek helyt ad, vagy az elutasító végzés megváltoztatásával a felebbezést kellő időben beadottnak jelenti ki: az érdemben felebbe- zett ügyet is azonnal felülvizsgálat alá veheti, (1883: XLIV. t.-cz. 49, 50. és 51. §§-aihoz IX. mell. 32. §.) . V. A közig, bizottság elnöke köteles a közig, bizott­ságnak másodfokú határozatai -ellen a pénzügyi közig, bírósághoz leendő juttatás végett nála benyújtott feleb­bezéseket, ha azok a határidőn időn belül érkeztek be, a bizottsági tárgyalási iratokkal felszerelve, 8 nap alatt a pénzügyi közigazgatási bírósághoz beterjeszteni, ellenben, ha elkésve adattak be, egyszerűen visszautasítani. (1883: XLIV. t.-cz. 8. §.) 94. Elévülések. Elévülnek az egyenes és közvetet adók, az egyenes adók módjára beszedendő követelések és tartozások, végre az illetékek: 1. ha azok nem vettetnek ki öt év alatt, számítva azon naptól, melyen: a) az adótárgy, illetőleg a követelés, a tartozás keletkezett; b) az illetékkiszabás alapját képező jogügylet illeték- kiszabás végett bejelentetett; c) felfüggesztő feltételhez vagy. kezdeti időponthoz kötött jogügyleteknél a feltétel teljesült vagy az időpont bekövetkezett; d) a bírói beavatkozást nem igénylő halál-eset beállott; e) a biróilag tárgyalt hagyatékoknál a hagyatéki el­járás befejeztetett. Azon illetékköteles felekre nézve, a kiket a bejelen­tési kötelezettség nem terhel, valamint azon szerződő félre nézve, a ki a jogügylet kikötései szerint az illeték- fizetésre kötelezve nincsen, az illetékfizetési kötelezettség a jogügylet létrejöttétől számított 10 év alatt akkor is elévül, ha a jogügylet bejelentése elmulasztatott; 2. ha a kivetés évétől kezdve öt év alatt nem szor­galmaztalak vagy nem biztosíttatnak. Szorgalmazásnak vétetik az adóbeszedéssel megbízott közegek által történt s vevénynyel igazolt megintés. Jövedéki kihágás esetében (1883: XLIV. t.-cz. 100. §.) az elévülési határidő a kincstárt megillető rendes adó­összegre nézve azon naptól számíttatik, a mely napon a kihágás elkövettetett. Vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthat- lanságok esetében az államnak e részbeni kárát az tar­tozik megtéríteni, a ki azt a végrehajtás vagy biztosítás elmulasztása által okozta. A tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett adók, illetékek és bírságok visszakövetelése tekintetében a felek igénye az adó, illeték vagy birság befizetésének napjától számítandó 3 év alatt évül el. Az elévült egyenes adók, az azok módjára besze­dendő kincstári követelések és más tartozások leírását első fokon a kir. adófelügyelő (1883: XLIV. t.-cz. 4. §. 5. és 6. pontja,) másod fokon a közig, bizottság (1883: XLIV. t.-cz. 5. §. b) pontja,) harmadfokon a pénzügyi közigazgatási bíróság — ellenben az elévült közvetett adók és illetékek leírását első fokon a kir. pénzügy­igazgatóság, másod fokon és véglegesen a pénzügyi közig, bíróság rendeli el. (1883: XLIV. t.-cz. 90. §.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom