Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-08-15 / 15. szám
4 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1907. augusztus 15. tálytanácsosának, hogy ő a jogos kérelmeket saját belátása szerint intézze el. Mihelyt ezzel bízzák meg Neményit, a tanítóság panasza is megszűnik, nem kell olvasnunk azokat a keserű leveleket, melyeket lehetetlen megindulás nélkül fogadnunk. Népünk műveltsége. Nem hiszem, hogy volna e széles hazában más tisztviselői kar a tanítóságon kívül, melyet olyan közelről érdekelne az ország népességének műveltsége. Nem is lehet! Hiszen mi, tanítók vagyunk az általános népmüveltség leg- hivatottabb munkásai, következésképen kell, hogy minket érdekeljen leginkább népünk való műveltsége. S mivel tudom, hogy tanítótestvéreim mindig örömmel fogadják az általános népmüveltségre vonatkozó ismertetéseket, azért e közleményem keretében röviden bemutatom a m. kir. központi statisztikai hivatal ama nagyérdekü és értékében páratlan munkájának újabb kötetét, amelyben a legutóbbi népszámlálás adatait földolgozza. A népszámlálási munkának ez a legbecsesebb kötete, mely az össznépes- ség valamennyi demográfiai viszonyát ismerteti, fölötte érdekes adatokkal közli az állampolgárság, a születési hely, a kor, a családi állapot, az anyanyelv, a nyelvismeret, a vallás, az Írni és olvasni tudás egymással összevetett statisztikáját. Az általános népmüveltség valóságos fokmérője az írni és olvasni tudás. Ezek a legelemibb és mégis olyan nagy horderejű ismeretek statisztikai számadásai jellemzik a nép műveltségének intenzivitását. Hogy tehát népünk műveltségéről megfelelő képet formálhassunk, lássuk a fentebb említett nagyértékü műből az alábbi adatokat : A lakosság összes száma az egész magyar birodalomban 19,254.559, — a szorosan vett Magyarországban 16,838.255, a férfiak száma 9,449 933 (8,256.138)*), a nőké 9,672.407 (8,465.436). Katona van a magyar birodalomban 132.219 (116.871). Az egész magyar birodalomban 9,596.628 egyén tud írni és olvasni, még pedig 5,279.787 férfi és 4,316.814 nő. Az anyaország Írni ésolvasni tudólakosainak száma 8,696.332; ezek közül 4,744.271 a férfi és 3,952.061a nő. -- Ha most már az irás-olvasás mesterségének tudása műveltséget jelent, akkor — egy kis túlzással — a csakis olvasni tudás félmüveltségnek mondható. Ilyen félmüveit ember 507.935 (478.543) van. Ezen, csakis olvasni tudók közül férfi 109.763 (102.159), nő pedig 398.172 (376.384). — Az analfabéták (vagyis a sem Írni, sem olvasni nem tudók) összes száma 9,147.125 (7,660.539), közülök 4,191.153 (3,524.956) a férfi. 4,955.972 (4,135.583) a nő. A hatévesnél fiatalabb analfabéták száma 3,064.918 (2676.194), a hatévesnél öregebb írni és olvasni nem tudók száma pedig 6,082.207 (4,984.345). Ez utóbbi adatokból láthatjuk, hogy a sem írni, sem olvasni nem tudók óriási számában aránylag kis csoport azoké, akik hat évesnél fiatalabbak, akik tehát nem lévén tankötelesek, iskolába még nem jártak. *) A zárjelbe foglalt számok a szorosan vett Magyarországra vonatkoznak. A műveltség és az anyanyelv statisztikai számadatainak egybevetése a következő eredményt adja: a 8,742.301 magyar anyanyelvű lakos közül Írni és olvasni tud 5,320.598, csak olvasni tud 231.767, a többi analfabéta; a 2,135.181 német közül ir és olvas 1,442.107, csak olvas 54.533; a tót anyanyelvűek között (a tótok 2,019.641-en vannak) 1,009.715 en tudnak Írni és olvasni, 150.913-an csakis olvasni; a 2,799.479 oláh anyanyelvű magyar honos között csak 572487 Írni és olvasni és 12.395 csakis olvasni tudó egyént találunk, — a többi, az óriás tömeg, mind analfabéta; a 429.447 ruthén anyanyelvű polgártársaink között is, az analfabéták dominálnak, mert írni és olvasni tudó ruthén 63.508 és csak olvasni tudó 12 059 van. Az 1,682.104 horvát közül 662679 ember tud Írni és olvasni, 31.286 pedig csak olvasni; tehát majd egy millió horvát analfabétánk van. Az 1,048.645 szerb anyanyelvű lakos között az irás és olvasás mesterségében járatos 343.300 egyén, csakis olvasni 2925 szerb polgártársunk tud. Az egyéb anyanyelvű honfitársaink csekély volta feleslegesnek bizonyítja azt, hogy velük bővebben foglalkozzunk. Ha most már egybevetjük a műveltségi számadatokat a vallással, azt látjuk, hogy: a magyar birodalom 9,919.913 római katholikus hitvallású polgára közül Írni és olvasni tud 5,326.543 egyén, olvasni pedig 364.477; az 1,854.143 görög katholikus hitvallásnak között 370.982 az írni és olvasni tudók száma, csakis olvasni 32.102-en tudnak; a 2,815.813 görög keleti hitvallású lakos között csak 753.581 irni-olvasni és 2182 csakis olvasni tudó ember akad, eszerint tehát majd két millió görög keleti hitvallású atyánkfia, tévelyeg a müveleílenség sötét országában. Az ágostai hitvallású evangélikusok száma 1,288.942; ezek közül írni és olvasni tudnak 897.404-en, csakis olvasni 48.248-an; a 2,441.142 evangélikus református honpolgár között 1,556.639 az Írni és olvasni tudók száma és 47.927 a csakis olvasni tudóké; a 68.568 unitárius közül 38.175 tud Írni és olvasni s 392 csak olvasni. Az izraeliták száma 851.378. Közülök Írni és olvasni 598.401-en tudnak, csakis olvasni pedig 3642-en. A műveltség megállapításánál nagy szerepet játszik a nyelvismeret is. »Aki hány nyelven beszél, annyi embert ér« — mondjuk a közbeszédben. Lássuk tehát népünk nyelvismeretére vonatkozó statisztikai adatokat. A 8,742.301 magyar anyanyelvű lakos közül más nyelven is beszél 1,817590 egyén. Legtöbben beszélnek németül, számszerűit 1,046.721-en, — tótul 326 270 magyar ember tud, oláhul 257,508, ruténül 29 164, horvátul vagy szerbül 109,701 magyar honfitársunk beszél, inig egyéb élő (pl. angol, franczia, japán stb.), vagy holt (pl. latin stb.) nyelven 48.226-an tudnak. Az egész magyar birodalomban 10,443.326 nem magyar anyanyelvű egyén lakik. Ezek közül magyarul 1,413.185-en tudnak, mig az állam hivatalos nyelvén 9,030.141 magyar lakos nem tud beszélni. Rettenetesen vádoló ez a számadat, mely azt mutatja, hogy az ezer esztendős magyar haza lakosságának fele még mindig nem érti, nem beszéli, s tán nem is akarja érteni és beszélni a haza, a kenyeret adó édes anyaföld hivatalos nyelvét : a magyart. S talán nem volna oly szomorúan vádoló ez
