Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-12-30 / 10. szám
1906. deczember 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 7 Sándor, főmunkatársa: Ábrányi Emil. Politikai czikkeinek legnagyobb részét Lengyel Zoltán és Nagy György, a magyar ellenzék e fényes nevű vezéralakjai Írják. Belső dolgozótársai: Ábrányi Emil, Cholnoky Viktor, Erdély Jenő, Feld Aurél, Hacsak Géza, dr. Hajdú Miklós segéd- szerkesztő, Holló Márton, Kemény Simon, Lengyel Zoltán, Nagy György, Nádas Sándor, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, Szép Érnő. Ez a névsor élén - Braun Sándor szerkesztővel - kész programm. Hangban, tartalomban, formákban, színekben s elevenségben uj ez az újság. Valósággal zászlóvivője a Nap a magyar függetlenségi törekvéseknek és úgy politikai, mint újságírói sikerei óriási tényezővé tették. A Nap hasábjain tükröződik a leghívebben a magyar közönség érzelemvilága. Külön szenzácziója, hogy a legkorábban megjelenő újság a legolcsóbb is. Egy szám ára 4 fillér (2 kr.), előfizetési ára egész évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hónapra 1 kor. 40 fillér (70 krajczár). Az érdeklődőknek a nap kiadóhivatal (Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza 9.) készéggel küld mutatványszámot. Mit szólnak a képviselők? — R közokt.-ügyi költségvetés tárgyalása. — Miután reánk, tanítókra nézve nem lehet egészen közömbös dolog, hogy a közokt.-ügyi költségvetés tárgyalása során a képviselők mily tónusban szólaltak fel, jónak találtuk az egyes felszólalások lényegét ide feljegyezni. Feljegyzéseink a következők: Deczember 14. Meczner Béla kijelenti, hogy a tanítók fizetésének kiegészítésére előirányzott 5 millió sem őt, sem a tanítókat nem elégíti ki. Kállay Tamás elismeri, hogy a drágaság és a nehéz megélhetési viszonyok elviselhetetlen terheket raktak a tanítók vállaira. Meg van róla győződve, hogy az ország gazdasági megerősödése után a tanítók többet fognak kapni, mint kaptak, mert a mostani fizetésrendezés csak a kezdetet jelenti. Kívánja, hogy az ország összes tanítói egyenlő javadalmazásban részesüljenek. Kívánja a tanítók részére a szünidei kedvezményes vasutijegy megadását. (Helyeslés.) Tűrhetetlen és szégyenletes állapotnak tartja, hogy az országban 6600 oly iskola is legyen, melyben a gyermekeket arra tanítják, ami ellensége a magyar állameszmének. Ezért kéri a minisztert, hogy ezen tarthatatlan állapotokon mielőbb segítsen. Nagy Sándor bizalommal viseltetik Apponyi személye iránt. A tanítók fizetésrendezését nemcsak a méltányosság elvénél fogva, hanem a nemzeti kultúra érdekében is kívánatosnak tartja, mert a tanítóság csak úgy fejthet ki eredményes munkát, ha megszabadul az anyagi gondoktól. Mivel pedig a tanítókra az iskolán kívül, az életben is - ahol a népnek szellemi vezetői - szükség van, ezért ez a kettős hivatás az, amely nem engedi, hogy a tervezett tanítói fizetésrendezéshez véglegesen hozzájáruljon. Kívánja, hogy a tanító az állam alkotmányára esküt tegyen. Szász József erélyes hangon követeli kultúránk fejlesztését, hogy a jövendő fennállásunknak és nemzeti szupremácziánknak legyen alapja. A kultúrának temploma pedig az iskola. Megdöbbentő, hogy még mindig több száz oly község van, ahol — iskola hiányában — a kultúra legelemibb részét sem tanítják. Kívánja az általános államosítást. Azután a tanítókról szólva azt mondja, hogy ne várja a tanítóság, hogy mindazt, amit az előbbi kormányok 39 év alatt elmulasztottak, ez a kormány tegye meg 8 hónap alatt (Ez, tisztelt Képviselő úr, nem beszéd! Szerk). Kívánja az ingyenes népoktatást és a testgyakorlatra nagyobb súlyt óhajt helyezni (Ez, bizony nagyon fontos! Szerk.). Lévay Mihály bár véglegesen el nem fogadja a tanítók fizetésrendezését, de a tanítók ügyének hatalmas fellendülését látja. Deczember 15. Szabó Károly bármely nagy összeget sem sajnál a közokt.-ügyi költségvetéstől, mert átvan hatva annak fontosságától. Kivágja, hogy a nemzetiségi vidékeken állami iskolák, állíttassanak fel, hogy a gyermekek szívébe oltsuk be a hazaszeretetei. Azután áttér a tanítók fizetésrendezésére és kéri a minisztert, hogy e czélra semmi költséget ne sajnáljon, s a többi tanítókat is oly elbírálás alá vegye, mint az államiakat. Nagy György oly javaslat előterjesztését kéri a minisztertől, mely a magyar nyelvnek az összes iskolákban való kötelező tanítását elrendelje, mert az országban több száz oly iskola van, melyből a magyar nyelv száműzve van. (Bizony, ez gyalázatos állapot s ide csakugyan egy vasminiszter kéne! Szerk.). Kívánja az ingyenes népoktatást. Sziklay Ottó szintén követeli a magyarnyelv uralmát. Bakus Károly kívánja az ingyenes népoktatást. Csernoch János kívánja, hogy a tanítók esküt tegyenek az alkotmányra. A fizetésrendezéssel teljesen megvan elégedve. Deczember 18. Juriga Nándor a felekezeti tanítók részére több munkaidőt, de nagyobb fizetést kiván. Teljes és korlátlan tanszabadságot óhajt s szerinte a magyarosítás elvéről le kell mondani (Oh, oh! Juriga Nándor! Szerk.). Apponyi Albert gróf, miniszter rövidesen akar az elhangzott beszédekhez hozzászólni s kijelenti, hogy nem barátja az állami oktatás monopolizálásának (pedig ez volna a helyes! Szerk.), hanem a tanszabadságnak igen. Szerinte elsősorban oda kell törekedni, hogy a népiskolák hiányát pótolhassuk. Nyolcz év kell ahhoz, hogy elérhessük azt a kulturfokot, hogy ne legyen az országban senki olyan, hogy önhibáján vagy szülői hibáján kívül oktatásban ne részesüljön. Továbbá kijelenti, hogy oly iskolát, melynek tanítási iránya az állam szellemével meg nem egyezik, az országban megtűrni nem lehet. Az iskolák felállítását mindenekelőtt az északnyugati s délkeleti vidékeken óhajtja eszközölni, részint az iskolahiány megszüntetése vegeit, részint pedig a magyarosodás terjesztése és a magyarság megerősítése czéljából. Ezután áttér a tanítók fizetésrendezési ügyére s kijelenti, hogy igazuk van azoknak, akik azt hiszik, hogy ez a fizetésrendezés csak az első lépés a kérdés megoldása felé. összehasonlítás czéljából adatokat sorol fel arra- nézve hogy alig van különbség a magyarországi tanítók es a többi kulturállamok tanítóinak fizetése között. (Tehát a mienk mégsem egészen európai színvonalú. Szerk.). Ő a fizetésrendezés nagy munkájába nemcsak eszét, hanem szivét is belevitte. % Szerkesztői üzenetek. JJ. L,. Vaday J. „Rákóczi jön“ ez. munkája valószínűleg még nem jelent meg. így tehát kérdéseire ez idő szerint nem felelhetünk. Ha módunkban lesz, levélben tudósítjuk. — I). M. Igen. — K. Zs, Levél ment. - T. A. A Nyílt levél csak a januári számban jöhet. Épp a lapzárás utolsó pillanatában kaptam. Meleg üdvözlet !
