Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)

1906-12-30 / 10. szám

1906. deczember 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 7 Sándor, főmunkatársa: Ábrányi Emil. Politikai czikkeinek legnagyobb részét Lengyel Zoltán és Nagy György, a magyar ellenzék e fényes nevű vezéralakjai Írják. Belső dolgozótársai: Ábrányi Emil, Cholnoky Viktor, Erdély Jenő, Feld Aurél, Hacsak Géza, dr. Hajdú Miklós segéd- szerkesztő, Holló Márton, Kemény Simon, Lengyel Zoltán, Nagy György, Nádas Sándor, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, Szép Érnő. Ez a névsor élén - Braun Sándor szerkesztővel - kész programm. Hangban, tartalomban, formákban, színekben s elevenségben uj ez az újság. Valósággal zászlóvivője a Nap a magyar függet­lenségi törekvéseknek és úgy politikai, mint újságírói sikerei óriási tényezővé tették. A Nap hasábjain tükrö­ződik a leghívebben a magyar közönség érzelemvilága. Külön szenzácziója, hogy a legkorábban megjelenő újság a legolcsóbb is. Egy szám ára 4 fillér (2 kr.), elő­fizetési ára egész évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed­évre 4 kor., egy hónapra 1 kor. 40 fillér (70 krajczár). Az érdeklődőknek a nap kiadóhivatal (Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza 9.) készéggel küld mutatványszámot. Mit szólnak a képviselők? — R közokt.-ügyi költségvetés tárgyalása. — Miután reánk, tanítókra nézve nem lehet egészen közömbös dolog, hogy a közokt.-ügyi költségvetés tár­gyalása során a képviselők mily tónusban szólaltak fel, jónak találtuk az egyes felszólalások lényegét ide felje­gyezni. Feljegyzéseink a következők: Deczember 14. Meczner Béla kijelenti, hogy a tanítók fizetésének kiegészítésére előirányzott 5 millió sem őt, sem a taní­tókat nem elégíti ki. Kállay Tamás elismeri, hogy a drágaság és a nehéz megélhetési viszonyok elviselhetetlen terheket raktak a tanítók vállaira. Meg van róla győződve, hogy az ország gazdasági megerősödése után a tanítók többet fognak kapni, mint kaptak, mert a mostani fizetésrendezés csak a kezdetet jelenti. Kívánja, hogy az ország összes tanítói egyenlő javadalmazásban részesüljenek. Kívánja a tanítók részére a szünidei kedvezményes vasutijegy megadását. (Helyeslés.) Tűrhetetlen és szégyenletes állapotnak tartja, hogy az országban 6600 oly iskola is legyen, melyben a gyermekeket arra tanítják, ami ellensége a magyar állam­eszmének. Ezért kéri a minisztert, hogy ezen tarthatatlan állapotokon mielőbb segítsen. Nagy Sándor bizalommal viseltetik Apponyi személye iránt. A tanítók fizetésrendezését nemcsak a méltányosság elvénél fogva, hanem a nemzeti kultúra érdekében is kívánatosnak tartja, mert a tanítóság csak úgy fejthet ki eredményes munkát, ha megszabadul az anyagi gondoktól. Mivel pedig a tanítókra az iskolán kívül, az életben is - ahol a népnek szellemi vezetői - szükség van, ezért ez a kettős hivatás az, amely nem engedi, hogy a ter­vezett tanítói fizetésrendezéshez véglegesen hozzájáruljon. Kívánja, hogy a tanító az állam alkotmányára esküt tegyen. Szász József erélyes hangon követeli kultúránk fejlesztését, hogy a jövendő fennállásunknak és nemzeti szupremácziánknak legyen alapja. A kultúrának temploma pedig az iskola. Megdöbbentő, hogy még mindig több száz oly község van, ahol — iskola hiányában — a kul­túra legelemibb részét sem tanítják. Kívánja az általános államosítást. Azután a tanítókról szólva azt mondja, hogy ne várja a tanítóság, hogy mindazt, amit az előbbi kormányok 39 év alatt elmulasztottak, ez a kormány tegye meg 8 hónap alatt (Ez, tisztelt Képviselő úr, nem beszéd! Szerk). Kívánja az ingyenes népoktatást és a testgyakorlatra nagyobb súlyt óhajt helyezni (Ez, bizony nagyon fontos! Szerk.). Lévay Mihály bár véglegesen el nem fogadja a tanítók fizetésrendezését, de a tanítók ügyének hatalmas fellendülését látja. Deczember 15. Szabó Károly bármely nagy összeget sem sajnál a közokt.-ügyi költségvetéstől, mert átvan hatva annak fontosságától. Kivágja, hogy a nemzetiségi vidékeken állami iskolák, állíttassanak fel, hogy a gyermekek szívébe oltsuk be a hazaszeretetei. Azután áttér a tanítók fize­tésrendezésére és kéri a minisztert, hogy e czélra semmi költséget ne sajnáljon, s a többi tanítókat is oly elbírálás alá vegye, mint az államiakat. Nagy György oly javaslat előterjesztését kéri a minisztertől, mely a magyar nyelvnek az összes iskolákban való kötelező tanítását elrendelje, mert az országban több száz oly iskola van, melyből a magyar nyelv száműzve van. (Bizony, ez gyalázatos állapot s ide csakugyan egy vasminiszter kéne! Szerk.). Kívánja az ingyenes népok­tatást. Sziklay Ottó szintén követeli a magyarnyelv uralmát. Bakus Károly kívánja az ingyenes népoktatást. Csernoch János kívánja, hogy a tanítók esküt tegyenek az alkotmányra. A fizetésrendezéssel teljesen megvan elégedve. Deczember 18. Juriga Nándor a felekezeti tanítók részére több munkaidőt, de nagyobb fizetést kiván. Teljes és korlátlan tanszabadságot óhajt s szerinte a magyarosítás elvéről le kell mondani (Oh, oh! Juriga Nándor! Szerk.). Apponyi Albert gróf, miniszter rövidesen akar az elhangzott beszédekhez hozzászólni s kijelenti, hogy nem barátja az állami oktatás monopolizálásának (pedig ez volna a helyes! Szerk.), hanem a tanszabadságnak igen. Szerinte elsősorban oda kell törekedni, hogy a népiskolák hiányát pótolhassuk. Nyolcz év kell ahhoz, hogy elérhessük azt a kulturfokot, hogy ne legyen az országban senki olyan, hogy önhibáján vagy szülői hibáján kívül okta­tásban ne részesüljön. Továbbá kijelenti, hogy oly iskolát, melynek tanítási iránya az állam szellemével meg nem egyezik, az országban megtűrni nem lehet. Az iskolák felállítását mindenekelőtt az északnyugati s délkeleti vidé­keken óhajtja eszközölni, részint az iskolahiány megszün­tetése vegeit, részint pedig a magyarosodás terjesztése és a magyarság megerősítése czéljából. Ezután áttér a tanítók fizetésrendezési ügyére s kijelenti, hogy igazuk van azoknak, akik azt hiszik, hogy ez a fizetésrendezés csak az első lépés a kérdés megol­dása felé. összehasonlítás czéljából adatokat sorol fel arra- nézve hogy alig van különbség a magyarországi tanítók es a többi kulturállamok tanítóinak fizetése között. (Tehát a mienk mégsem egészen európai színvonalú. Szerk.). Ő a fizetésrendezés nagy munkájába nemcsak eszét, hanem szivét is belevitte. % Szerkesztői üzenetek. JJ. L,. Vaday J. „Rákóczi jön“ ez. munkája valószínűleg még nem jelent meg. így tehát kérdéseire ez idő szerint nem felelhetünk. Ha módunkban lesz, levélben tudósítjuk. — I). M. Igen. — K. Zs, Levél ment. - T. A. A Nyílt levél csak a januári számban jöhet. Épp a lapzárás utolsó pillanatában kaptam. Meleg üdvözlet !

Next

/
Oldalképek
Tartalom