Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)

1906-08-30 / 2. szám

4 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1906. szeptember 1. HÍREK. Tisztelettel kérjük mindazokat, akik lapunkat mer/rendelni óhajtják, szíveskedjenek az előfize­tési pénzeket mielőbb a kiadó ezímére beküldeni. * Olvasóinkat kérjük, bogi/ a lapot ismerő­seik körében terjeszszék. — Apponyi akcziója. Mint tudvalevő dolog, a minisztériumban Apponyi most tartja azon értekezleteket, melynek czélja megállapítani azon sorrendet, mely szerint az állam a nem állami iskolákat a maga kezelése alá fogja venni. Ezen értekezleteknek már is megvan az eredménye. Ugyanis a miniszter elhatározta, hogy első sorban is azon helyeken veszi az iskolákat állami kezelés alá, ahol a nemzetiségi veszedelmek nagyobb mértékben burjánoznak. Ezek közül első helyre tette a miniszter Pozsonyvármegyét, ahol a pánszlávizmus elégséges érde­meket szerzett arra nézve, hogy vele maga a miniszter is foglalkozzon. így kerülnek tehát államosítás alá, még ebben az iskolai évben a bazini, pozsonyszentgyörgyi, nebojszai, gányi, dévényi, récsei és a hegysuri iskolák. Ezeket fogják követni a búrszentmiklósi, dürnburgi, ma­gyarfalvi és eajlai iskolák. A további közelebbi államosí­tások pedig ki fognak terjedni Nyitra-, Turócz-, Gömör- és Zőlyomvármegyékre. — Lapunk szerkesztője állandó tartózkodásra Fiúméba utazott, miért is minden közlemény oda czím- zendő. A piskói disznók. Nagy veszedelemben forognak a szegény piskói disznók! Mert úgy áll a dolog, hogy a piskói bölcsek — kérem ne tessék összetéveszteni, nem a disznókat értem — azon haragjukban, hogy tanítóra van szükségük, kimondták a ha­lálos ítéletet minden dísznólábra. És, hogy ez nem valami farsangi tréfa, bizonyítja az, hogy a jámbor piskóiak nyilvánosan is kihirdették az „esetet“ a N. L. 31. számában, ahol meg vagyon írva és adatik tudtára mindenkinek, hogy akit a. bájos Fortuna megajándékoz ke­gyével s beleülteti őt a piskói kántorság bár­sonyszékébe, annak okvetlenül ad MINDEN GAZDA EGY DISZNÓLÁBAT. * Ha úgy esténként végig megyünk Piskón, fü­lünket megüti egy szomorú nóta, meljmek szív­facsaró refrainje: Minek is van disznóláb a világon!- Megjutalmazott tanítók. A Magyar Földhitel- intézet a gyümölcsfatenyésztés terén szerzett érdemeik elismeréséül az idén a következő tanítókat jutalmazta meg: A 600 koronás első díjat Makay István, békéscsabai gazd. ism. isk. tanító nyerte el. A 200 koronás jutalmakat a következő tanítók nyerték el: Balogh Albert, zabolai (Háromszék m.) áll. tanító; Borbély János, győrnagy- baráti; Dunka Gergely, jődi (Mármaros m.); Ferencz József, csikkarczfalvai; fíönczy Bertalan, tokaji; Iker János, rábakovácsii (Vas m.); Jakó Dénes, halmágyi (Nagy­í küküllő m.); Kastély Miklós, zemplénerdőbányai; Kórsán Károly, pestkeczeli; Kormos János, nógrádmálnapataki; Kovács Mihály, udvarhelyparajdi; Melczer Frigyes, nagv- demeteri (Beszterczenaszód m.); Neda Avrám, románre- siczai (Krassó-Szörény m.); Popovics János, háromszék- aldoboji; Rád Bazil, mikolapataki (Mármaros m.); Siója János, orláthi (Szeben m.); Szabó Elek, püspökladányi; Szabó Sámuel, biharvasadi; Sáringer Károly, zalamagj ar- szerdahelyi; Toros Sándor, beregszászi; Vogl Ferencz, nyitramorvaőri és Zsoldos Antal, pestfóti tanító. Igazgatói megbízás. A vall.- és közokt.-ügyi miniszter Rozsos István és Székely Árpád nagybányai tanítókat az ottani ujonan felállított állami iskolákhoz igazgatókká kinevezte. Valóban ritka tehetségű, magas tudásu és különösen kiváló szakértelemmel biró kollegákat ért a kitüntetés s mondhatjuk, hogy Nagybánya városának népoktatási ügye ezzel oly kezekre bízatott, hogy a fel- virágozás ebben az irányban nagyon áldásosán fog előre­haladni. A magunk részéről is a legmelegebben gratulálunk az új igazgatóknak!- Az összes tanítóegyesületeket kérjük, szires- kedjenek gyűléseikről és működésűkről lapunkat m in d ig értés iten i.- A magyarországi ref. tanítók Sinka Lajos el­nöklése alatt e hó 25-én tartották meg a rendes évi köz­gyűlésüket. A közgyűlés főtárgyát a tanítók fizetésren­dezése képezte, m lyre nézve Kecskéméit/ László előter­jesztette a belső somogyi ref. tanítóegyesület indítványát. Ezen indítván}' felhívja Magyarország összes tanítóegye­sületeit, hegy szeptember 22-én minden tanítóegyesület i a tanítók anyagi és jogi helyzetének rendezése tárgyá­ban tartson rendkívüli gyűlést s ezen gyűlések válassza­nak kiküldötteket, akik aztán október havában Budapes­ten összegyűlve, megállapítanák a tanítók minimális fize- I tését. A határozatokat az Orsz. Biz. vezetése mellett \ emelnék érvényre. Földes Géza az Orsz. Biz. nevében kijelentette, hogy legközelebb a magyar nemzethez prok- lomácziót fognak kibocsájtani, melyben a tanítók kezdő I fizetését 1400 kor. megállapításba^ fogják követelni. (Jó volna a korpótléknak 100-100 kor.-ról 200-200 koro­nára való felemelését is szóba hozni! Mert mégis csak szégyen, gyalázat, hogy nekünk majd kiszúrják a sze­münket 1400 koronával, más hivatalnok pedig sokkal nagyobb fizetés mellett, de csak 1 -2 középiskolai osz­tállyal is zsebrevág minimum 2-3 száz korona mellé­kest! Es mi hallgassunk!? Szerk.) A közgyűlés ezután I megválasztotta a tisztikart. Elnök Simon Károly lett.- Szoboszló államosít. A Debreczeni Protestáns j Lap-ban olvassuk: Régóta emlegetjük, hogy az iskolai I terheket alföldi városaink hordozni nem képesek s hogy e miatt fejlődésükben is gátolva vannak. Ez az oka, hogy államsítás eszméje az alföldön is felmerül. Nem jól van ez így, de mit tehetünk, ha nem tudunk rajtok segíteni. { Itt az államnak kell közbelépni, de nem úgy, hogy az is­kolát kisajátítsa és a maga rendelkezése alatti hivatalt I nokokból iskolaszéket alkotván, az iskola iránti érdeklődés- I teljesen megbénítsa (?! Szerk.) s a nagyközséget (talán ! nagyközönséget? Szerk.) az iskolától elriassza (? Szerk.) A ref. egyháznak intézkedni kell, míg nem késő, mert minden vagyoni ellenérték nélkül maholnap tanítók és iskola i nélkül marad. — Valóban nem értjüké siránkozást! Hogy miért I fél anevezett lap az államosítástól ennyire, ezt már bizonyára maga is nehezen tudná megmagyarázni. Hogy az iskola iránti érdeklődés teljesen meg lesz bénítva? Hát ez, ké­rem, nem az iskola jellegén, hanem nagyon is máson for­dul meg s ha ez a jóslat csakugyan valóra fog válni, ez csakis azon sajnálatos tény mellett fog tanúskodni, hogy a nevezett lapnak már a múltra nézve is igaza volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom