Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-09-30 / 4. szám
NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1906. szeptember 30. 8 képezi: pl., ha a végkielégített tisztviselő évi fizetése 3200 koronát tett és 5 végkielégítésül egy és fél évi fizetését kapta: a fizetendő adó a 3200 kor. évi fizetés után eső 56 kor. és ennek felével 28 koronával, összesen 84 koronával állapítandó meg; ha két évi fizetését nyerte: j az évi 56 kor. adó kétszeresével, vagyis 112 koronával rovandó meg (1876: 27.951. sz. r. P. K. 1876: 45.) * 41. Ideiglenes tisztviselők illetményei tartoznak-e a IV. oszt. kér. adó alá ? A IV. oszt. kér. adó alá tartozó állandó fizetésül vétetnek az ideiglenesen rendszeresített tisztviselők állandó illetményei is (1875: 47.521. P. K. 1875: 41.) * 42. Mit fizetnek a IV. osztályba tartozó adókötelesek? A IV. osztályú adókötelesek a köv. kér. adót fizetik: 200 korona évi fizetés után 2 korona; 43. Működési pótlékot élvező tisztviselők megadóztatásánál mi tartandó szem előtt ? A rendes fizetésen felül működési pótlékot élvező tisztviselők megadóztatásánál és a szolgálati díjak levonásával terhelt államtiszti fizetések adómentességének érvényesítése körül a következők tartandók szem előtt: a) a IV. oszt. kér. adó a rendes fizetés és az 1875. évi XXIX. t.-cz. 5. §. e) pontja szerint nem adómentesített mellékjárandóság teljes összege után szabandó ki; b) a tiszti díj levonásának 12 havi tartama alatt egyáltalán minden államszolgálatban álló egyén s így a díjszabályba nem tartozó távirdai alkalmazottak államtiszti fizetése is adómentes (1880: 38.175. P. K. 1881: 15.) * 44. Működési pótlék mikor adóköteles? Működési pótlékok, ha azok élvezete meghatározott hivatali kiadással egybe kötve nincs, IV. oszt. kér. adó tárgyát képezik és ezek az alapfizetéssel összevonva ro- vandók meg (63581/1894. sz. p. ü. min. rend.) * 45. Papi alappól húzott nyudíj adó alá esik-e ? Az egyházmegyei papi testületek által alakított nyugdíjalapokból húzott nyugdijak után a nyugdíjat élvező által IV. oszt. kereseti adó fizetendő (564. sz. p. ü. bir. elv. jel. hat.) * 46. Tiszteletdíjak mily adó alá esnek? A tanítók (tanárok), ha más intézetnél tartott előadásokért külön — rendes fizetésen felül — tiszteletdíjban részesülnek, a tiszteletdíj és a rendes fizetés együttes összege után IV. oszt. kér. adót fizetnek (1891. évi 1716. sz. p. ü. bir. elv. jel. hat.) * 47. Árvák nevelési járuléka mikor s mily módon adóztatik meg ? Azon árvák nevelési járulékát, akiknek elhalt atyjuk az 1885: XL. t.-cz. alapján nem az orsz. tanítói nyugdíjalapból, hanem az állampénztárból nyerte nyugdíját, IV. oszt. kér. adó tekintetében az anya ellátási összegével egybe kell vonni s ezen egybevont összeg után fizetendő a IV. oszt. kér. adó. 1895. évi 57831. sz. p. ü. min. rend.) * 48. Az árva nevelési járuléka mikor esik adó alá ? Ha a szülőben árvának nevelési járuléka a 200 koronát eléri, adó alá tartozik, ellenesetben nem képezi adóztatás tárgyát (L. 57831/1895. sz. p. ü. min. rend.) * 49. Árvák nevelési pótléka mikor esik külön* külön adó alá ? Mindazon árvák nevelési pótléka, amely a 200 koronát eléri, külön-külön IV. oszt. kér. adó alá tartozik, ellenkező esetben nem adóztatható meg (L. 1875: XXIX. t.-cz. 26. §. és 57831/1895. sz. p. ü. min. rend.) * 50. Ha az özvegyi ellátás és a nevelési járulékok együttes összege 200 koronán alul maradna, IV. oszt. kér. adónak van-e helye ? Nincs (57831/1895. sz. p. ü. min. rend.) * 51. Misealapítványok kamataiból eredő jövedelmek adó alá esnek-e ? Igen, IV. oszt. kér. adó alá esnek (1723-91. sz. p. ü. bir. hat.) Tőkekamat- és járadék adó. 52. Mely törvények intézkednek a tőkekamat- és járadék adóról? Ezen adóról intézkednek: 1875: XXII., 1883: VII., 1883: XLVI. t.-czikkek. * 53. Mi képezi a tőkekamat- és járadék adó tárgyát ? Tőkekemat- és járadék adó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetnek ; képezik jelesül mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő forrásokból úgymint: 1. bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évjáradékból; 2. kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi s alapítványi tőkékből ; 3. belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból; 4. külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből ; 5. magyar állami; és 6. törvényhatóságok által kibocsátott s külön kötvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz (1875: XXII. t-cz. 1. §.) * 54. Adó alól melyek vétetnek ki ? Kivétetnek: közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme; közintézeteknek, azaz nem pénzvállalatoknak tekintett jótékonysági intézetek, (kórházak árva és szegény
