Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.3 „Református püspököt választunk hékásom, nem római pápát
költő püspökökre, hanem oly vezérekre van szükségünk, mind Dr. Baltazár Dezső”. A falujukba állítólag az esperes megbízásából érkező kortes „egy presbiternek nem átallotta azt mondani, hogy Baltazár nem tősgyökeres református, csak áttért, tehát nem méltó a püspökségre”, másik érve az volt vele szemben, hogy „nagy szociáldemokrata”.137 A püspökválasztást elrendelő egyházkerületi közgyűlést csak mindezek után, május 16-án tartották meg. A választási kampány hivatalosan e napon vette volna kezdetét, de az ekkor született határozat kapcsán a presbitériumoknak június 20-ig kellett leadniuk szavazataikat. Ezen a napon délután volt Baltazár püspökjelölő értekezlete, amelyet a debreceni Royal Szállóban tartottak. Ennek a nagyszabású erődemonstrációnak a moderátora Dégenfeld József főgondnok volt, és mintegy 300 egyházmegyei küldött vett rajta részt. Kiss Ferenc elmondta, hogy addig az egyházi tisztviselők közül 324 lelkészi és 245 világi jelentette be személyes támogatást Baltazár püspökké választása mellett. Az egyes egyházmegyék képviselői - a legtöbb esetben maga az esperes - beszámoltak Baltazár támogatottságáról a saját területükön.138 Ennek hatására előbb Sulyok István, majd május 18-án Dicsőít József is visszalépett a jelöltségtől, a sértődött Szabolcska tartotta magát a legtovább, de végül ő is a visszalépés mellett döntött. A választások során mégis következtek kellemetlen meglepetések. Például amikor június 13-án a debreceni egyházközség Dicsőfi visszalépése és Kovács József főgondnok Baltazárt támogató beszéde ellenére sem rá, hanem Dicsőfire szavazott.139 A Magyar Szó a hírt a következő című vezércikkel közölte: „Debrecen tüntet Baltazár püspöksége ellen”. Szintén itt értesülhetünk arról, hogy az első szavazáskor még Hajdúböszörmény sem választotta meg őt. Június 30-án pedig a kocsordi lelkésztől kapott levelet, melyben gyülekezetének ellenszavazatával kapcsolatban bizalmasan értesíti, hogy az Tisza Kálmánná határozott szándéka szerint történt. A választás kapcsán Tisza István semlegesnek mondta magát, Tisza Lajos inkább Baltazár mellett állt. Az új püspököt mint barátját kéri a Tisza családdal való jó viszonyt helyreállító lépések megtételére: „Ösmerd be Dezső, hogy a harcokban, melyeket vívtál erős pennával erősen írtál, simábban is, de éppen olyan jól lehetett volna írnod. Ha most nem a te személyedért, mert 137 Gulya György kunágotai lelkész levele Kiss Ferenchez, 1911. május 28. = TtREL I. 2. 16. d. 138 Ld. a Debreceni Független Újság beszámolóját, 1911. május 17. 139 Debreceni Független Újság 1911. június 13. 60