Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.2 Egyházi pályafutásának állomásai, politikai nezetei és szerepvállalása
belső összeköttetést tartottam fenn vele, mint koalíció idején szokták a politikus vezérek a maguk külön pártállásának megtartása mellett a szövetkezés többi pártjaival”.111 Ez a politikai tömörülés, mely 1903 és 1905 között tömegesen toborzott magának híveket az Alföldön, Baltazár Dezső értékelése szerint radikálisan különbözött a vallásellenes, internacionalista eszméket, forradalmat hirdető szociáldemokráciától. Mint ilyet, a református egyház potenciális politikai szövetségesének tekintette. Ebben sok igazság volt, hiszen a párt céljait törvényes eszközökkel kívánta elérni, magyar nemzeti szemléletű, gondolkodású volt. Programjában elsősorban a kötött birtokok megváltását és a bérleti rendszer bevezetését tűzte ki célul. Baltazár Dezső rendszeresen jelentkezett írásaival a párt lapjában, illetve igehirdetéseiben is hangsúlyozottan foglalkozott a kor szociális problémáival.112 Már hajdúszoboszlói működése idején nyíltan követelte a hitbizományok eltörlését, az idegen kézen lévő nagybirtokok állami kézbe vételét és fölosztását, a római katolikus papság állami eredetű földbirtokainak szekularizációját, a progresszív adórendszer bevezetését, az agrárproletárok házhelyhez és földhöz juttatását. Ezzel a tevékenységével, amellett, hogy népszerűségét tovább növelte, az egyházon belül is számos ellenséget szerzett.113 A függetlenségi hagyományokkal elinduló református értelmiség körében Baltazár baloldali politikai nyitottsága nem tekinthető egyedi esetnek. 111 Baltazár Dezső, 1920./1.106. 112 A korabeli igehirdetési stílusával kapcsolatban kialakult képre jellemző Révész Imrének montaubani ösztöndíjas diákként Ravasz Lászlóhoz írott megjegyzése, amikor az egyik ottani gyakorlati teológiai professzort így jellemezte: „A szociális kérdést prédikációiban is kezeli, merészen, de szépen és okosan. Jótékony ellenképe lenne nálunk Baltazárnak és Jánosinak.” Idézi Kun Mária: Tanítványból barát - Montaubantól Budapestig. Révész Imre Ravasz Lászlóhoz intézett beszédes levelei = Doctrina et Pietas. Tanulmányok Barcza József tiszteletére. Db.-Sárospatak, 2002. 72-85. 1,3 A radikális politikai törekvések egyházon belüli elutasítását, különösen a baloldali eszméket hirdető lelkészek negatív fogadtatását jól érzékelteti, hogy amikor Jánosi Zoltán 1910 júniusában a békési gimnáziumban érettségi elnök volt, és a gyülekezetben prédikált, a városi polgárság körében nagy felháborodást keltett. A Békési Lapok „Politika a templomban” című vezércikkében így értékelte személyét: „Csupán egy Bibliában jártas, jó svádájú kommunista agitátorral állunk szemközt”. Majd ugyanennek az újságnak egy másik cikke így kommentálta a templomban elhangzott beszédét: „Bevallottan a nyílt kommunizmus híve”; „Ilyen beszédek után ne csodálkozzanak a ref. egyház vezetői, ha a baptizmus éppen Békésen és éppen a református egyház rovására erősödik, teljed.” (A Békési Lapok 1910 jún. 10-i cikkéből idézi Szigeti Jenő: i. m. 1.) öl