Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V.l.c A proletárdiktatúra napjai
Garbai Sándorral, a Kormányzótanács elnökével és Kunfi Zsigmond köz- oktatásügyi népbiztossal. A Népszava ezt jóval később, május 29-i számában közölte is.418 A kommunista hatalomátvételre a budapesti református egyházi élet radikális újítói már a diktatúra első napjaiban reagáltak. Református egyházi direktórium alakult, mely határozott reformokkal az új elvárásokhoz kívánta igazítani az egyház életét. A megválasztott lelkészek helyett fiatal lelkipásztorokat állítottak a szószékekre, az igehirdetést az új rendszer dogmáihoz igyekezetek igazítani. Ez az egyházi kurzus hatáskörét Budapesten kívül nem tudta érvényesíteni. Jól ábrázolja ennek a törekvésnek az abszurditását az az eset, amely még március 31-én történt.419 Ekkor egy Kiss Ernő nevű teológiai hallgató kereste fel a püspököt. Tájékoztatta a budapesti helyzetről és közölte vele, hogy nemsokára megérkezik a fővárosi egyházi direktórium, amely majd intézkedik a debreceni egyházi ügyek felől. Elmagyarázta neki azt is, hogy milyen változtatásokat kell az igehirdetésen végrehajtani, hogy az az új rendszerben is elfogadható legyen. Ezek a törekvések nem javíthattak lényegileg az egyház helyzetén. Garbai Sándor ugyan hajlandó volt elismerni, hogy a protestáns egyházak nem kapitalista és imperialista egyházak, de azt is leszögezte, hogy „mégsem tehetnek azokkal szemben sem kivételt, mert az ő állásfoglalásuk egy elvnek a következménye és azt az elvet feltétlenül és kímélet nélkül meg fogják valósítani.”420 Fáber Oszkár még egyértelműbben nyilatkozott, amikor kijelentette: „A tanácsköztársaság programja az egyházak teljes eltörlése.”421 Ez a szemléletmód tükröződik azokban a válaszokban, melyeket Baltazár Dezső kapott Fáber Oszkártól, konkrétan a református egyház működése és vagyonának „likvidációja” kapcsán feltett hat kérdésére.422 Az április 12-én iktatott iratból egyértelművé vált számára, hogy az egyháznak minden ingó és ingatlan vagyona „az utolsó fillérig” kommuni- zálásra kerül, még a Kálvineumot is lefoglalják, a nyugalmazott lelkészek, lelkészözvegyek és -árvák ellátását átveszi az állam, egyházi gyűlések ösz418 Ezt apró részletekbe menő alapossággal tárgyalja Tóth Endre „A debreceni egyetem református hittudományi fakultásának a Tanácsköztársaság elnökét és közoktatásügyi népbiztosát üdvözlő határozata és ennek következményei” című dolgozata. Megtalálható a DRHE Reformációkutató Intézetének iratai között. 419 Baltazár Dezső, 1920/1. 8. 420 Raff-ay Sándor, 1924.17-18. 421 Uo.' 422 TtREL 1.1. e) 23. d. 1919/860. 175