Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

4. „Veszedelmes viszonyok” - IV. 2 „A lelkek megbékítésére, vigasztalására, buzdítására törekedtem” - IV. 2.b Küzdelmek a hátországban

Az egyébként is hátrányos anyagi helyzetben lévő egyházi alkalmazottakat súlyosan érintette, hogy az élelmiszerárak magasba szöktek. Az állami segítségre is csak nagyon korlátozottan lelhetett számítani, mert a háború kezdetétől nagyfokú takarékoskodást hirdettek meg. A háború előre haladtával a drágaság tovább nőtt, az egyházi tisztviselők egyre nehezebb helyzetbe jutottak.

A püspök a hadbavonult tanítók érdekeit is felkarolta. Szorgalmazta a személyi pótlék bevezetését, az itthon maradt családtagok védelmét. Többször előfordult, hogy egy-egy falu a katonának bevonult tanítóját a püspök segítségével próbálta meg leszereltetni. Egy tanító által ilyen esetben írt levél jól érzékelteti a már 1915-re kialakult hátországi állapotokat: „Nagyon súlyos teherként nyomna, hogy kénytelenek lennének más tanítóról, helyettesről gondoskodni. Négyheti szabadságot kaptam, hazajöttem a községembe, gazdálkodom, de mondhatom nyomorúságos látvány ez az én szegény községem. Sok a halottunk, az özvegy, az árva, a nép lovától, igás állatától megfosztva, hogy az őszi vetést mennyire tudjuk elvégezni fogalmam sincs. Egyes átvonuló katonaság is felélte a készleteket, csak nyomorúságot és szegénységet látok magam körül. Én rajtuk segíteni nem tudok. Nem fárasztom méltóságodat tovább, közös ez a baj mindenütt.”334

A hátország egyházi életére a fronton történő események is döntő hatással voltak. 1914 decemberében az orosz csapatok, nagy pánikot keltve, áttörtek a Kárpátokon, így a kerület területe is hadszíntérré változott. A támadókat csak 1915. március elejére sikerült visszaszorítani. Ebben a helyzetben Debrecen a védekező hadműveletek egyik fontos központjává vált. Frontszolgálatra induló katonák, onnan visszatérő sebesültek, menekültek, beszállásolt német katonák, orosz hadifoglyok seregei jelentek meg a városban. Jellemző adat, hogy ez év tavaszán már 23 katonai kórház működött itt. Ez a szükséghelyzet a debreceni egyházi élet átalakítását is magával hozta. A református egyház részéről lelkészek, teológiai tanárok és hallgatók is - politikai és egyéb természetű nézeteltéréseiktől függetlenül - teljes intenzitással részt vettek a katonák között végzett intenzív lelkigondozói munka végzésében. A püspök és Uray Sándor irányításával végzett munka részterületeinek külön felelősei lettek. A Kollégiumban berendezett hadikórház betegeinek lelkigondozását Kiss Ferenc335, a katonaotthon ügyeit Ferenczy Gyula, az iratmissziót Lencz Géza koordinálta.

334 Kaas Albert a beregsomi egyház kántortanítójának levele Baltazár Dezsó'höz = Tt- REL1.1. e) 16. d. 1826/1915.

335 TtREL 1.1. e) 16. d. 1310/1915.

141