Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

4. „Veszedelmes viszonyok” - IV. 2 „A lelkek megbékítésére, vigasztalására, buzdítására törekedtem” - IV.2.a A háború „frontvonalán"

2-3-ára tábori lelkészi értekezletet hívott össze Budapestre.329 Ezen a 123 katonalelkészből 59-en tudtak részt venni. A református tábori lelkészség ügyeit 1917 őszétől 1918 májusáig Csikesz Sándor irányította, közös munkájuk során szoros barátság alakult ki közöttük. Baltazár Dezső harmadik harctéri útjára az ő kíséretében indult, 1918. szeptember 11. és 23. között az olasz frontra. Ennek során Csikesz Sándorral Villachban újabb tábori lelkészi értekezletet tartottak.330 Ezen 44 református tábori lelkész mellett 8 evangélikus, 1 unitárius és 2 ortodox tábori lelkész is részt vett. A József főherceg előzetes engedélye alapján elkezdett konferencia során érkezett meg a hadsereg főparancsnokság parancsa, mely annak megtartását megtiltotta volna. Baltazár Dezső és Csikesz Sándor az evangélikus egyház vezetőivel összefogva arra törekedtek, hogy külön protestáns tábori püspökség szerveződjön. A tárgyalások és a protestáns tábori lelkészek tevékenysége együttesen vezetett oda, hogy a hadvezetés bizalma jelentősen javult, és a háború után létrehozták a protestáns tábori püspökséget is.

1919.14. sz., utóbbihoz ld. LE 1917. 405, 413.

329 A tanácskozás jegyzőkönyvét ld. LE 1917. 546-550.

330 A konventhez küldött jelentésének másolatát Id. TtREL I. 6. 3d. iratai között.

139